„1893-as gazdasági válság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} Rajz Frank Leslie-től a pánikba esett tőzsdeügynökökről [[1893. május 9-én|thumb|200px]] Az '''1893-as pénzügyi pánik''' az Amerikai Egyesült Államokban 1893-ban kezdődött és 1897-ben ért véget. Az 1893-as pánik a gazdaság minden ágazatát mélyen érintette, és politikai felfordulást okozott, amely az 1896-os politikai újrarendeződéshez és W…”
Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve
 
6. sor: 6. sor:
[[File:JudgeMagazine15Jul1893.jpg|thumb|200px|A republikánusbarát Judge magazin az 1893-as pánikot az 1892-es választásokon aratott demokrata győzelemmel magyarázta]]
[[File:JudgeMagazine15Jul1893.jpg|thumb|200px|A republikánusbarát Judge magazin az 1893-as pánikot az 1892-es választásokon aratott demokrata győzelemmel magyarázta]]


Az 1893-as pánikot számos okra vezették vissza, ezek közül az egyik [[Argentína|Argentínára]] mutatott; a befektetéseket az argentin ügynökbank, a [[Baring Brothers]] ösztönözte. Az [[1890-es évek|1890-es]] búzatermés kiesése és egy sikertelen [[Buenos Aires]]-i [[puccs]] azonban véget vetett a további befektetéseknek. Emellett a [[dél-afrika]]i és [[ausztrál]] ingatlanokkal való spekulációk is összeomlottak. Mivel az [[európa]]i befektetők aggódtak, hogy ezek a problémák továbbterjedhetnek, rohamot indítottak az amerikai kincstár aranyára. Az értékpapírt értékesebbnek tartották a papírpénznél; amikor az emberek bizonytalanok voltak a jövőt illetően, értékpapírt halmoztak fel, és elutasították a papírpénzeket.<ref name="Nelson, Scott Reynolds 2012. p. 189">Nelson, Scott Reynolds. 2012. A Nation of Deadbeats. New York: Alfred Knopf, p. 189.</ref><ref>{{Cite web|url=http://eh.net/encyclopedia/the-depression-of-1893/|title=The Depression of 1893|website=eh.net|access-date=2019-09-27}}</ref>
Az 1893-as pánikot számos okra vezették vissza, ezek közül az egyik [[Argentína|Argentínára]] mutatott; a befektetéseket az argentin ügynökbank, a [[Baring Brothers]] ösztönözte. Az [[1890-es évek|1890-es]] búzatermés kiesése és egy sikertelen [[Buenos Aires]]-i [[Államcsíny|puccs]] azonban véget vetett a további befektetéseknek. Emellett a dél-afrikai és ausztrál ingatlanokkal való spekulációk is összeomlottak. Mivel az [[európa]]i befektetők aggódtak, hogy ezek a problémák továbbterjedhetnek, rohamot indítottak az amerikai kincstár aranyára. Az értékpapírt értékesebbnek tartották a papírpénznél; amikor az emberek bizonytalanok voltak a jövőt illetően, értékpapírt halmoztak fel, és elutasították a papírpénzeket.<ref name="Nelson, Scott Reynolds 2012. p. 189">Nelson, Scott Reynolds. 2012. A Nation of Deadbeats. New York: Alfred Knopf, p. 189.</ref><ref>{{Cite web|url=http://eh.net/encyclopedia/the-depression-of-1893/|title=The Depression of 1893|website=eh.net|access-date=2019-09-27}}</ref>


Az [[1870-es]] és [[1880-as évek]] [[aranykor]]ában az Egyesült Államokban gazdasági növekedés és expanzió zajlott, de ennek a bővülésnek nagy része a magas nemzetközi nyersanyagáraktól függött. A nemzetközi befektetésekkel kapcsolatos problémákat súlyosbította, hogy a búza ára [[1893]]-ban összeomlott.<ref name="Nelson, Scott Reynolds 2012. p. 189"/> Különösen az Egyesült Államok nyugati részén számos bánya megnyitása vezetett az [[ezüst]] túlkínálatához, ami jelentős vitákhoz vezetett arról, hogy az ezüstből mennyit kellene pénzzé veretni (lásd alább). Az 1880-as években az amerikai vasutak azt élték át, amit ma "[[Buborék (közgazdaságtan)|buborék]]nak" nevezhetnénk: a befektetők özönlöttek a vasutakra, és azokat jelentősen túlépítették.<ref>Daniel Gross, [https://money.cnn.com/galleries/2007/news/0705/gallery.bubbles/2.html The Bubbles that Built America: the Railroad]; accessed 2021.02.25.</ref>
Az [[1870-es évek|1870-es]] és [[1880-as évek]] [[aranykor]]ában az Egyesült Államokban gazdasági növekedés és expanzió zajlott, de ennek a bővülésnek nagy része a magas nemzetközi nyersanyagáraktól függött. A nemzetközi befektetésekkel kapcsolatos problémákat súlyosbította, hogy a búza ára [[1893]]-ban összeomlott.<ref name="Nelson, Scott Reynolds 2012. p. 189"/> Különösen az Egyesült Államok nyugati részén számos bánya megnyitása vezetett az [[ezüst]] túlkínálatához, ami jelentős vitákhoz vezetett arról, hogy az ezüstből mennyit kellene pénzzé veretni (lásd alább). Az 1880-as években az amerikai vasutak azt élték át, amit ma "[[Buborék (közgazdaságtan)|buborék]]nak" nevezhetnénk: a befektetők özönlöttek a vasutakra, és azokat jelentősen túlépítették.<ref>Daniel Gross, [https://money.cnn.com/galleries/2007/news/0705/gallery.bubbles/2.html The Bubbles that Built America: the Railroad]; accessed 2021.02.25.</ref>


A bajok egyik első egyértelmű jele 1893. február 20-án,[5] tizenkét nappal Grover Cleveland amerikai elnök beiktatása előtt jelentkezett, amikor a Philadelphia and Reading Railroad számára, amely jelentősen túlvállalta magát, csődgondnokokat neveztek ki.[6] Hivatalba lépése után Cleveland közvetlenül foglalkozott a kincstári válsággal[7] és sikeresen meggyőzte a Kongresszust, hogy helyezze hatályon kívül a Sherman-féle ezüstvásárlási törvényt, amely szerinte elsősorban felelős volt a gazdasági válságért[8].
A bajok egyik első egyértelmű jele 1893. február 20-án,<ref>{{cite web|url=http://caselaw.lp.findlaw.com/scripts/getcase.pl?court=US&vol=155&invol=396|title=IN RE RICE|work=Findlaw}}</ref> tizenkét nappal Grover Cleveland amerikai elnök beiktatása előtt jelentkezett, amikor a Philadelphia and Reading Railroad számára, amely jelentősen túlvállalta magát, csődgondnokokat neveztek ki.<ref>James L. Holton, ''The Reading Railroad: History of a Coal Age Empire'', Vol. I: The Nineteenth Century, pp. 323–325, citing Vincent Corasso, ''The Morgans''.</ref> Hivatalba lépése után Cleveland közvetlenül foglalkozott a kincstári válsággal<ref>"[https://www.whitehouse.gov/about/presidents/grovercleveland24 Grover Cleveland] {{webarchive|url=https://web.archive.org/web/20100918164651/http://www.whitehouse.gov/about/presidents/grovercleveland24 |date=2010-09-18 }}," whitehouse.gov</ref> és sikeresen meggyőzte a Kongresszust, hogy helyezze hatályon kívül a Sherman-féle ezüstvásárlási törvényt, amely szerinte elsősorban felelős volt a gazdasági válságért.<ref name="Cleveland">"[http://millercenter.org/academic/americanpresident/cleveland/essays/biography/4 Grover Cleveland] {{webarchive|url=https://web.archive.org/web/20101009012123/http://millercenter.org/academic/americanpresident/cleveland/essays/biography/4 |date=2010-10-09 }}," American President: A Reference Resource, millercenter.org</ref>

⚫
Ahogy a gazdaság állapota miatti aggodalom egyre jobban elmélyült, az emberek rohanták kivenni a pénzüket a bankokból, és bankrohamokat okoztak. A hitelválság végighullámzott a gazdaságon. A londoni pénzügyi pánik a kontinentális európai kereskedelem visszaesésével párosulva arra késztette a külföldi befektetőket, hogy amerikai részvényeket adjanak el, hogy aranyfedezetű amerikai pénzeszközökhöz jussanak.<ref name="whitten">{{Cite web |url=http://eh.net/encyclopedia/article/whitten.panic.1893 |title=EH.Net Encyclopedia: Depression of 1893 |publisher=eh.net |access-date=2009-04-20 |last=Whitten |first=David O. |url-status=dead |archive-url=https://web.archive.org/web/20090427161827/http://eh.net/encyclopedia/article/whitten.panic.1893 |archive-date=2009-04-27 }}</ref>

[[Benjamin Harrison]] elnök gazdaságpolitikáját a depresszióhoz hozzájáruló tényezőként jellemezték.<ref>{{Cite journal|last=Taylor|first=Mark Zachary|date=2021-03-23|title=Ideas and Their Consequences: Benjamin Harrison and the Seeds of Economic Crisis, 1889-1893|url=https://doi.org/10.1080/08913811.2020.1881354|journal=Critical Review|volume=33|pages=102–127|doi=10.1080/08913811.2020.1881354|s2cid=233706114|issn=0891-3811}}</ref>


⚫
Ahogy a gazdaság állapota miatti aggodalom egyre jobban elmélyült, az emberek rohanták kivenni a pénzüket a bankokból, és bankrohamokat okoztak. A hitelválság végighullámzott a gazdaságon. A londoni pénzügyi pánik a kontinentális európai kereskedelem visszaesésével párosulva arra késztette a külföldi befektetőket, hogy amerikai részvényeket adjanak el, hogy aranyfedezetű amerikai pénzeszközökhöz jussanak[9].


Benjamin Harrison elnök gazdaságpolitikáját a depresszióhoz hozzájáruló tényezőként jellemezték[10].


==Populisták==
==Populisták==

A lap 2023. május 14., 23:17-kori változata

 Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión!

A szócikk/szakasz építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével!
Legutóbbi módosítás: 2023. május 14.

Rajz Frank Leslie-től a pánikba esett tőzsdeügynökökről 1893. május 9-én

Az 1893-as pénzügyi pánik az Amerikai Egyesült Államokban 1893-ban kezdődött és 1897-ben ért véget. Az 1893-as pánik a gazdaság minden ágazatát mélyen érintette, és politikai felfordulást okozott, amely az 1896-os politikai újrarendeződéshez és William McKinley elnöki tisztségéhez vezetett.

Okok

A republikánusbarát Judge magazin az 1893-as pánikot az 1892-es választásokon aratott demokrata győzelemmel magyarázta

Az 1893-as pánikot számos okra vezették vissza, ezek közül az egyik Argentínára mutatott; a befektetéseket az argentin ügynökbank, a Baring Brothers ösztönözte. Az 1890-es búzatermés kiesése és egy sikertelen Buenos Aires-i puccs azonban véget vetett a további befektetéseknek. Emellett a dél-afrikai és ausztrál ingatlanokkal való spekulációk is összeomlottak. Mivel az európai befektetők aggódtak, hogy ezek a problémák továbbterjedhetnek, rohamot indítottak az amerikai kincstár aranyára. Az értékpapírt értékesebbnek tartották a papírpénznél; amikor az emberek bizonytalanok voltak a jövőt illetően, értékpapírt halmoztak fel, és elutasították a papírpénzeket.[1][2]

Az 1870-es és 1880-as évek aranykorában az Egyesült Államokban gazdasági növekedés és expanzió zajlott, de ennek a bővülésnek nagy része a magas nemzetközi nyersanyagáraktól függött. A nemzetközi befektetésekkel kapcsolatos problémákat súlyosbította, hogy a búza ára 1893-ban összeomlott.[1] Különösen az Egyesült Államok nyugati részén számos bánya megnyitása vezetett az ezüst túlkínálatához, ami jelentős vitákhoz vezetett arról, hogy az ezüstből mennyit kellene pénzzé veretni (lásd alább). Az 1880-as években az amerikai vasutak azt élték át, amit ma "buboréknak" nevezhetnénk: a befektetők özönlöttek a vasutakra, és azokat jelentősen túlépítették.[3]

A bajok egyik első egyértelmű jele 1893. február 20-án,[4] tizenkét nappal Grover Cleveland amerikai elnök beiktatása előtt jelentkezett, amikor a Philadelphia and Reading Railroad számára, amely jelentősen túlvállalta magát, csődgondnokokat neveztek ki.[5] Hivatalba lépése után Cleveland közvetlenül foglalkozott a kincstári válsággal[6] és sikeresen meggyőzte a Kongresszust, hogy helyezze hatályon kívül a Sherman-féle ezüstvásárlási törvényt, amely szerinte elsősorban felelős volt a gazdasági válságért.[7]

Ahogy a gazdaság állapota miatti aggodalom egyre jobban elmélyült, az emberek rohanták kivenni a pénzüket a bankokból, és bankrohamokat okoztak. A hitelválság végighullámzott a gazdaságon. A londoni pénzügyi pánik a kontinentális európai kereskedelem visszaesésével párosulva arra késztette a külföldi befektetőket, hogy amerikai részvényeket adjanak el, hogy aranyfedezetű amerikai pénzeszközökhöz jussanak.[8]

Benjamin Harrison elnök gazdaságpolitikáját a depresszióhoz hozzájáruló tényezőként jellemezték.[9]


Populisták

A Néppárt, más néven "populisták", agrárpopulista politikai párt volt az Egyesült Államokban. Az 1892 és 1896 közötti időszakban jelentős szerepet játszott az amerikai politikában, mint baloldali erő. A nyugati és déli feldühödött farmerek támogatását élvezte. Élesen bírálta a kapitalizmust, különösen a bankokat és a vasutakat, és szövetkezett a munkásmozgalommal.

Az 1891-ben a populista mozgalom eredményeként létrejött Néppárt az 1892-es elnökválasztáson érte el csúcspontját, amikor a James B. Weaver és James G. Field alkotta párt a szavazatok 8,5%-át szerezte meg, és öt államban (Colorado, Idaho, Kansas, Nevada és Észak-Dakota) győzött, valamint az 1894-es képviselőházi választásokon, amikor kilenc képviselői helyet szerzett. A déli (különösen Észak-Karolina, Alabama és Texas) szegény, fehér gyapottermelők és a síksági államok (különösen Kansas és Nebraska) nehéz helyzetben lévő búzatermelőinek koalíciójára építve a populisták az agrárizmus radikális formáját és az elitekkel, városokkal, bankokkal, vasutakkal és arannyal szembeni ellenségességet képviselték.

Ezüst

Hatások

Hajózás

A vasúti beruházások ingadozása az 1893-as pánik után

A csődeljárás

Pullman-sztrájk

Az amerikai kereskedelmi tonnatartalom

A tarifák

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ a b Nelson, Scott Reynolds. 2012. A Nation of Deadbeats. New York: Alfred Knopf, p. 189.
  2. ↑ The Depression of 1893. eh.net . (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  3. ↑ Daniel Gross, The Bubbles that Built America: the Railroad; accessed 2021.02.25.
  4. ↑ IN RE RICE. Findlaw
  5. ↑ James L. Holton, The Reading Railroad: History of a Coal Age Empire, Vol. I: The Nineteenth Century, pp. 323–325, citing Vincent Corasso, The Morgans.
  6. ↑ "Grover Cleveland Archiválva 2010. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.," whitehouse.gov
  7. ↑ "Grover Cleveland Archiválva 2010. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.," American President: A Reference Resource, millercenter.org
  8. ↑ Whitten, David O.: EH.Net Encyclopedia: Depression of 1893. eh.net. [2009. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 20.)
  9. ↑ Taylor, Mark Zachary (2021. március 23.). „Ideas and Their Consequences: Benjamin Harrison and the Seeds of Economic Crisis, 1889-1893”. Critical Review 33, 102–127. o. DOI:10.1080/08913811.2020.1881354. ISSN 0891-3811.  

További Irodalom

Kortárs források

  • American Annual Cyclopedia...1894 (1895) online
  • Baum, Lyman Frank and W. W. Denslow. The Wonderful Wizard of Oz (1900); see Political interpretations of The Wonderful Wizard of Oz
  • Brice, Lloyd Stephens, and James J. Wait. "The Railway Problem." North American Review 164 (March 1897): 327–48. online at MOA Cornell.
  • Cleveland, Frederick A. "The Final Report of the Monetary Commission," Annals of the American Academy of Political and Social Science 13 (January 1899): 31–56 in JSTOR
  • Closson, Carlos C. Jr. "The Unemployed in American Cities." Quarterly Journal of Economics, vol. 8, no. 2 (January 1894) 168–217 in JSTOR; vol. 8, no. 4 (July 1894): 443–77 in JSTOR
  • Fisher, Willard. "‘Coin’ and His Critics." Quarterly Journal of Economics 10 (January 1896): 187–208 in JSTOR
  • Harvey, William H. Coin’s Financial School (1894), 1963 (Introduction by Richard Hofstadter). online first edition
  • Noyes, Alexander Dana. "The Banks and the Panic," Political Science Quarterly 9 (March 1894): 12–28 in JSTOR.
  • Shaw, Albert. "Relief for the Unemployed in American Cities," Review of Reviews 9 (January and February 1894): 29–37, 179–91.
  • Stevens, Albert Clark. "An Analysis of the Phenomena of the Panic in the United States in 1893," Quarterly Journal of Economics 8 (January 1894): 117–48 in JSTOR.

Másodlagos források

  • Barnes, James A. John G. Carlisle: Financial Statesman (1931).
  • Barnes, James A. (1947). „Myths of the Bryan Campaign”. Mississippi Valley Historical Review 34 (3), 383–94. o, Kiadó: The Mississippi Valley Historical Review, Vol. 34, No. 3. DOI:10.2307/1898096.  
  • Bent, Peter H. (2015), "The Stabilising Effects of the Dingley Tariff and the Recovery from the 1890s Depression in the United States", Crises in Economic and Social History: A Comparative Perspective, pp. 373–390. [1]
  • Bent, Peter H. (2015). „The Political Power of Economic Ideas: Protectionism in Turn of the Century America”. Economic Thought 4 (2), 68–79. [2]. o.  
  • Destler, Chester McArthur. American Radicalism, 1865–1901 (1966).
  • Dewey, Davis Rich. Financial History of the United States (1903). online.
  • Dighe, Ranjit S. ed. The Historian's Wizard of Oz: Reading L. Frank Baum's Classic as a Political and Monetary Allegory (2002).
  • Dorfman, Joseph Harry. The Economic Mind in American Civilization. (1949). vol 3.
  • Faulkner, Harold Underwood. Politics, Reform, and Expansion, 1890–1900. (1959).
  • Feder, Leah Hanna. Unemployment Relief in Periods of Depression ... 1857–1920 (1926).
  • Friedman, Milton, and Anna Jacobson Schwartz. A Monetary History of the United States, 1867–1960 (1963).
  • Harpine, William D. From the Front Porch to the Front Page: McKinley and Bryan in the 1896 Presidential Campaign (2006) excerpt and text search
  • Hoffmann, Charles (1956). „The Depression of the Nineties”. Journal of Economic History 16 (2), 137–64. o. DOI:10.1017/S0022050700058629.  
  • Hoffmann, Charles. The Depression of the Nineties: An Economic History (1970).
  • Jensen, Richard. The Winning of the Midwest: 1888–1896 (1971).
  • Josephson, Matthew. The Robber Barons New York: Harcourt Brace Jovanovich (1990).
  • Kirkland, Edward Chase. Industry Comes of Age, 1860–1897 (1961).
  • Lauck, William Jett. The Causes of the Panic of 1893 (1907). online
  • Lindsey, Almont. The Pullman Strike 1942.
  • Littlefield, Henry M. (1964). „The Wizard of Oz: Parable on Populism”. American Quarterly 16 (1), 47–58. o, Kiadó: American Quarterly, Vol. 16, No. 1. DOI:10.2307/2710826.  
  • Nevins, Allan. Grover Cleveland: A Study in Courage. 1932, Pulitzer Prize.
  • Ramsey, Bruce. The Panic of 1893: The Untold Story of Washington State's First Depression. Caxton Press (2018). ISBN 978-0870046216 
  • Rezneck, Samuel S. (1953). „Unemployment, Unrest, and Relief in the United States during the Depression of 1893–97”. Journal of Political Economy 61 (4), 324–345. o, Kiadó: The Journal of Political Economy, Vol. 61, No. 4. DOI:10.1086/257393.  
  • Ritter, Gretchen. Goldbugs and Greenbacks: The Anti-Monopoly Tradition and the Politics of Finance in America (1997)
  • Ritter, Gretchen (1997). „Silver slippers and a golden cap: L. Frank Baum's The Wonderful Wizard of Oz and historical memory in American politics”. Journal of American Studies 31 (2), 171–203. o. DOI:10.1017/S0021875897005628.  
  • Rockoff, Hugh (1990). „The 'Wizard of Oz' as a Monetary Allegory”. Journal of Political Economy 98 (4), 739–60. o, Kiadó: The Journal of Political Economy, Vol. 98, No. 4. DOI:10.1086/261704.  
  • Romer, Christina (1986). „Spurious Volatility in Historical Unemployment Data”. Journal of Political Economy 94 (1), 1–37. o. DOI:10.1086/261361.  
  • Schwantes, Carlos A. Coxey’s Army: An American Odyssey (1985).
  • Shannon, Fred Albert. The Farmer’s Last Frontier: Agriculture, 1860–1897 (1945).
  • Steeples, Douglas, and David O. Whitten. Democracy in Desperation: The Depression of 1893 (1998).
  • Strouse, Jean. Morgan: American Financier (1999).
  • White; Gerald T. The United States and the Problem of Recovery after 1893 (1982).
  • Whitten, David. EH.NET article on the Depression of 1893
  • Wicker, Elmus. Banking panics of the gilded age (Cambridge University Press, 2006) contents

További információk

Commons:Category:Panic of 1893
A Wikimédia Commons tartalmaz 1893-as gazdasági válság témájú médiaállományokat.
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1893-as_gazdasági_válság&oldid=26110426”