„Covid19-zárlat” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „Egy általában zsúfolt [[autópálya a malajziai Penangban, amely a forgalomkorlátozási rendelet idején teljesen kihalt volt|250px|right|thumb]] A COVID-19 világjárvány miatt a világ számos országában és területén számos nem gyógyszeres beavatkozást vezettek be, amelyeket a köznyelvben elzárásoknak neveznek (beleértve az otthonmaradási tilalmat, kijárási tilalmat, ka…” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2022. december 11., 01:12-kori változata
.jpg)
A COVID-19 világjárvány miatt a világ számos országában és területén számos nem gyógyszeres beavatkozást vezettek be, amelyeket a köznyelvben elzárásoknak neveznek (beleértve az otthonmaradási tilalmat, kijárási tilalmat, karantént, kordonokat és hasonló társadalmi korlátozásokat). Ezeket a korlátozásokat azzal a szándékkal hozták létre, hogy csökkentsék a SARS-CoV-2, a COVID-19-et okozó vírus terjedését.[1] 2020 áprilisára a világ lakosságának mintegy fele valamilyen formában zárlat alatt állt, több mint 90 országban vagy területen több mint 3,9 milliárd embert kért vagy rendelt el a kormánya, hogy maradjon otthon.[2] Bár hasonló járványvédelmi intézkedéseket már több száz éve alkalmaznak, a 2020-as években végrehajtott intézkedések mértéke példa nélkülinek számít.[3]
Kutatások és esettanulmányok kimutatták, hogy a kijárási tilalmak általában hatékonyan csökkentették a COVID-19 terjedését, tehát ellaposították a görbét.[4][5][6] Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása a kijárási tilalmakra és a bezárásokra vonatkozóan az, hogy ezek nagyon rövid, rövid távú intézkedések legyenek az átszervezés, átcsoportosítás, az erőforrások újbóli kiegyensúlyozása és a kimerült egészségügyi dolgozók védelme érdekében. A korlátozások és a normális élet közötti egyensúly megteremtése érdekében a WHO a világjárványra adott válaszlépéseket ajánlja, amelyek a szigorú személyi higiéniából, a hatékony kapcsolatfelvételből és a betegség esetén történő elkülönítésből állnak.[7]
Sok közegészségügyi szakértő és közgazdász támogatta a korlátozásokat,[8] arra hivatkozva, hogy nagyobb hosszú távú költségekkel jár, ha hagyják, hogy a betegség ellenőrizetlenül terjedjen.[9] A pandémiás korlátozásoknak egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásai voltak, és egyes területeken tiltakozásba ütköztek.
Jegyzetek
- ↑ Coronavirus: 7 dead, 229 infected in Italy as Europe braces for COVID-19. NBC News. [2020. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Sandford, Alasdair: Coronavirus: Half of humanity on lockdown in 90 countries (angol nyelven). euronews , 2020. április 2. [2020. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
- ↑ Levenson, Michael. „Scale of China's Wuhan Shutdown Is Believed to Be Without Precedent”, The New York Times, 2020. január 22.. [2020. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ (2021. április 1.) „Assessing mandatory stay-at-home and business closure effects on the spread of COVID-19.”. European Journal of Clinical Investigation 51 (4), e13484. o. DOI:10.1111/eci.13484. PMID 33400268.
- ↑ (2021. március 29.) „Did Lockdown Work? An Economist's Cross-Country Comparison”. CESifo Economic Studies 67 (3), 318–331. o. DOI:10.1093/cesifo/ifab003.
- ↑ (2021. február 13.) „Non-pharmaceutical interventions during the COVID-19 pandemic: A review”. Physics Reports 913, 1–52. o. DOI:10.1016/j.physrep.2021.02.001. ISSN 0370-1573. PMID 33612922.
- ↑ Doyle, Michael: WHO doctor says lockdowns should not be main coronavirus defence. ABC , 2020. október 11. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ COVID Revealed America To Be a Nation of Rulers, Not of Laws. reason.com . Reason, 2022. március 25. (Hozzáférés: 2022. március 28.)
- ↑ (2021. augusztus 1.) „Is the cure really worse than the disease? The health impacts of lockdowns during COVID-19” (angol nyelven). BMJ Global Health 6 (8), e006653. o. DOI:10.1136/bmjgh-2021-006653. ISSN 2059-7908. PMID 34281914.