„Covid19-vakcina” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Cincinn (vitalap | szerkesztései)
145 szerkesztés
a →‎2020 április: chadox1 első önkéntesek
Cincinn (vitalap | szerkesztései)
145 szerkesztés
→‎2020 április: Sinovac klinikai kezdés, sikeres preklinika
48. sor: 48. sor:
* Április 6-án az Inovio klinikai vizsgálatokat kezdett<ref>{{cite web |url=http://ir.inovio.com/news-and-media/news/press-release-details/2020/INOVIO-Initiates-Phase-1-Clinical-Trial-Of-Its-COVID-19-Vaccine-and-Plans-First-Dose-Today/default.aspx |title=INOVIO Initiates Phase 1 Clinical Trial Of Its COVID-19 Vaccine and Plans First Dose Today |publisher=Inovio Pharmaceuticals, Inc. |accessdate=2020-04-07 |date=2020-04-07 |language=en}}</ref><ref>{{cite web |url=https://clinicaltrials.gov/ct2/show/NCT04336410 |title=Safety, Tolerability and Immunogenicity of INO-4800 in Healthy Volunteers
* Április 6-án az Inovio klinikai vizsgálatokat kezdett<ref>{{cite web |url=http://ir.inovio.com/news-and-media/news/press-release-details/2020/INOVIO-Initiates-Phase-1-Clinical-Trial-Of-Its-COVID-19-Vaccine-and-Plans-First-Dose-Today/default.aspx |title=INOVIO Initiates Phase 1 Clinical Trial Of Its COVID-19 Vaccine and Plans First Dose Today |publisher=Inovio Pharmaceuticals, Inc. |accessdate=2020-04-07 |date=2020-04-07 |language=en}}</ref><ref>{{cite web |url=https://clinicaltrials.gov/ct2/show/NCT04336410 |title=Safety, Tolerability and Immunogenicity of INO-4800 in Healthy Volunteers
|language=en |publisher=U. S. National Library of Medicine |date=2020-04-07 |accessdate=2020-04-07}}</ref> '''INO-4800''' jelű DNS vakcinájával. A vizsgálatok 40 egészséges felnőtt önkéntes bevonásával kezdődtek, a védőoltás biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatos eredményeket pedig a nyár második felére várják.
|language=en |publisher=U. S. National Library of Medicine |date=2020-04-07 |accessdate=2020-04-07}}</ref> '''INO-4800''' jelű DNS vakcinájával. A vizsgálatok 40 egészséges felnőtt önkéntes bevonásával kezdődtek, a védőoltás biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatos eredményeket pedig a nyár második felére várják.
* Április 17-én kezdték emberen vizsgálni<ref>{{cite web |url=http://www.sinovacbio.com/?optionid=754&auto_id=897 |title=Sinovac Announces Commencement of Phase I Human Clinical Trial for Vaccine Candidate Against COVID-19 |accessdate=2020-04-24 |date=2020-04-17 |publisher= Sinovac Biotech Ltd.}}</ref> a kínai Sinovac cég '''PiCoVacc''' jelű<ref group=m>purified inactivated coronavirus vaccine – nem tévesztendő össze a Pittsburghi Egyetemen fejlesztett PittCoVacc jelű oltóanyaggal</ref><ref>{{cite web|url=https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2020.04.17.046375v1 |title=Rapid development of an inactivated vaccine for SARS-CoV-2 |accessdate=2020-04-24 |date=2020-04-19 |publisher=bioRxiv}}</ref>, inaktivált víruson alapuló kísérleti védőoltását.<ref>{{cite web |url=https://clinicaltrials.gov/ct2/show/NCT04352608 |title=Safety and Immunogenicity Study of 2019-nCoV Vaccine (Inactivated) for Prophylaxis SARS CoV-2 Infection (COVID-19) |accessdate=2020-04-24 |date=2020-04-20 |website=clinicaltrials.gov}}</ref> Az oltás [[rézuszmajom|rézuszmajmokon]] már sikeresnek bizonyult a SARS-CoV-2 fertőzés kivédésében,<ref>{{cite web |url=https://qubit.hu/2020/04/24/eloszor-teszteltek-sikeresen-koronavirus-elleni-vakcinat-majmokon |title=Először teszteltek sikeresen koronavírus elleni vakcinát majmokon |accessdate=2020-04-24 |author=Bodnár Zsolt |date=2020-04-24 |website=qubit.hu}}</ref> ugyanakkor ezen preklinikai vizsgálatot bírálat is érte, egyebek mellett a kis minta miatt.
* Április 23-án oltották be az első önkénteseket<ref>{{cite web |url=https://www.bbc.com/news/health-52394485 |title=Coronavirus: First patients injected in UK vaccine trial |accessdate=2020-04-23 |date=2020-04-23 |author=Fergus Walsh |publisher=BBC}}</ref> a '''ChAdOx1 nCoV-19'''<ref group=m>''Chimpanzee Adenovirus Oxford 1 novel Coronavirus-19''</ref> jelű kísérleti védőoltással, amit az angliai [[Oxfordi Egyetem]]en fejlesztenek.<ref>{{cite web |url=http://www.ox.ac.uk/news/2020-03-27-oxford-covid-19-vaccine-programme-opens-clinical-trial-recruitment |title=Oxford COVID-19 vaccine programme opens for clinical trial recruitment |accessdate=2020-04-18 |date=2020-03-27 |publisher=University of Oxford }}</ref> A kész vakcinát a kutatás vezetője a legkedvezőbb forgatókönyv szerint 2020 szeptemberére várja<ref>{{cite web |url=https://www.bloomberg.com/news/articles/2020-04-11/coronavirus-vaccine-could-be-ready-in-six-months-times |title=Coronavirus Vaccine Could Be Ready in Six Months: Times |accessdate=2020-04-18 |date=2020-04-11 |publisher=bloomberg.com}}</ref><ref>{{cite journal |author=Richard Lane |year=2020 |month=04 |title=Sarah Gilbert: carving a path towards a COVID-19 vaccine |journal=The Lancet |volume=395 |issue=10232 |pages=1247 |doi=https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)30796-0 |accessdate=2020-04-18 |quote=The best-case scenario is that by the autumn of 2020, we have an efficacy result from phase 3 and the ability to manufacture large amounts of the vaccine, but these bestcase timeframes are highly ambitious and subject to change}}</ref>, amikorra – a klinikai vizsgálatokkal párhuzamosan megkezdett gyártásszervezés eredményeképpen – legalább egymillió adagot reményeik szerint le is tudnak majd gyártani.<ref>{{cite web |url=https://www.reuters.com/article/us-health-coronavirus-vaccine-oxford/uk-scientists-to-make-a-million-potential-covid-19-vaccines-before-proof-idUSKBN21Z25M |title=UK scientists to make a million potential COVID-19 vaccines before proof |accessdate=2020-04-18 |author=Kate Kelland |date=2020-04-17 |publisher=reuters.com |quote=The aim is to have at least a million doses by around about September, when we also hope to have efficacy (trial) results.}}</ref>
* Április 23-án oltották be az első önkénteseket<ref>{{cite web |url=https://www.bbc.com/news/health-52394485 |title=Coronavirus: First patients injected in UK vaccine trial |accessdate=2020-04-23 |date=2020-04-23 |author=Fergus Walsh |publisher=BBC}}</ref> a '''ChAdOx1 nCoV-19'''<ref group=m>''Chimpanzee Adenovirus Oxford 1 novel Coronavirus-19''</ref> jelű kísérleti védőoltással, amit az angliai [[Oxfordi Egyetem]]en fejlesztenek.<ref>{{cite web |url=http://www.ox.ac.uk/news/2020-03-27-oxford-covid-19-vaccine-programme-opens-clinical-trial-recruitment |title=Oxford COVID-19 vaccine programme opens for clinical trial recruitment |accessdate=2020-04-18 |date=2020-03-27 |publisher=University of Oxford }}</ref> A kész vakcinát a kutatás vezetője a legkedvezőbb forgatókönyv szerint 2020 szeptemberére várja<ref>{{cite web |url=https://www.bloomberg.com/news/articles/2020-04-11/coronavirus-vaccine-could-be-ready-in-six-months-times |title=Coronavirus Vaccine Could Be Ready in Six Months: Times |accessdate=2020-04-18 |date=2020-04-11 |publisher=bloomberg.com}}</ref><ref>{{cite journal |author=Richard Lane |year=2020 |month=04 |title=Sarah Gilbert: carving a path towards a COVID-19 vaccine |journal=The Lancet |volume=395 |issue=10232 |pages=1247 |doi=https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)30796-0 |accessdate=2020-04-18 |quote=The best-case scenario is that by the autumn of 2020, we have an efficacy result from phase 3 and the ability to manufacture large amounts of the vaccine, but these bestcase timeframes are highly ambitious and subject to change}}</ref>, amikorra – a klinikai vizsgálatokkal párhuzamosan megkezdett gyártásszervezés eredményeképpen – legalább egymillió adagot reményeik szerint le is tudnak majd gyártani.<ref>{{cite web |url=https://www.reuters.com/article/us-health-coronavirus-vaccine-oxford/uk-scientists-to-make-a-million-potential-covid-19-vaccines-before-proof-idUSKBN21Z25M |title=UK scientists to make a million potential COVID-19 vaccines before proof |accessdate=2020-04-18 |author=Kate Kelland |date=2020-04-17 |publisher=reuters.com |quote=The aim is to have at least a million doses by around about September, when we also hope to have efficacy (trial) results.}}</ref>


A lap 2020. április 24., 11:55-kori változata

SARS-CoV-2 humán koronavírus amelynek a fertőzése ellen védettséget biztosító oltóanyagot kell kifejleszteni

A COVID–19 vakcina egy hipotetikus védőoltás a 2019–2020-as világjárványt okozó koronavírus, a SARS-CoV-2 ellen. A vírus a COVID–19 betegséget okozza, ami súlyos kétoldali szövetközi tüdőgyulladással[m 1] és szövődményekkel együttjáró kóros állapot is lehet.[1] A járvány halálos áldozatainak száma 2020 április 10-én haladta meg a 100.000 főt.[2]

A védőoltások fejlesztése már a vírus 2020 januári azonosítását követő órákban[3] megkezdődött, ugyanakkor kész vakcina a szakértők szerint csak 12-18 hónap múlva lesz a népesség számára elérhető.[4][5] A vakcina kifejlesztéséig másféle terápiák;[6] kísérleti gyógyszerek (például remdesivir)[7], illetve passzív immunitást biztosító beavatkozások (monoklonális antitestek, gyógyult betegek vérplazmája[8][9]) segíthetik a betegség elleni küzdelmet. A járvány felszámolása azonban csak védőoltással, illetve az általa kialakított nyájimmunitással lehetséges.[10]

2020 április elején több, mint 60 vakcinajelölt állt fejlesztés alatt; 3 ezek közül már a klinikai[m 2] vizsgálatok szakaszában, további 60 pedig a preklinikai[m 3] szakaszban járt.[11]

Korábbi erőfeszítések a koronavírus vakcina érdekében

 Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Számos vakcinát készítettek állatok részére a koronavírus okozta különféle megbetegedések ellen, ideértve a fertőző légcsőhurut vírust madaraknál, valamint a kutya- és macska-koronavírust.

A korábbi erőfeszítések a Coronaviridae családjába tartozó súlyos akut légúti szindrómát (SARS) és a közel-keleti légúti szindrómát (MERS) okozó, emberekre ártalmas koronavírusokat célozták meg. A SARS és MERS elleni vakcinákat állatokon tesztelték. 2020 elején nem létezik olyan gyógymód vagy védőoltás, amely mind biztonságosnak, mind hatékonynak bizonyulna az embereknél. A 2005-ben és 2006-ban kiadott kutatási dokumentumok szerint a SARS elleni új vakcinák és gyógyszerek azonosítását és fejlesztését a kormányzatok és közegészségügyi szervek elsődleges feladatuknak tekintik világszerte.

A MERS ellen sincs bizonyítottan hatásos vakcina. Amikor ez a vírus elterjedt, úgy gondolták, hogy a meglévő SARS kutatás hasznos alapot nyújthat az oltóanyagok és terápiák kifejlesztéséhez a MERS-CoV fertőzés ellen.

2016-ban a vakcinajelöltek klinikai vizsgálatokra vártak.

Erőfeszítések 2020-ban

2019 végén a WHO által később COVID–19 névre keresztelt betegség okozójaként azonosításra került az először Kínában izolált SARS-CoV-2 humán koronavírus. 2020-ban kitört a COVID–19 pandémia és a fertőző kórokozó világszerte elterjedt. Ez vezetett a vakcina kifejlesztésére irányuló jelentős kutatási befektetésekhez.

Számos szervezet használja a közzétett genomokat a SARS-CoV-2 koronavírus ellen ható lehetséges védőoltásának kifejlesztésére.

  • A fejlesztésen dolgozó szervezetek közé tartozik a Kínai Járványvédelmi- és Megelőzési Központ, a Sanghaji Keleti Kórház, a hongkongi és más egyetemek, mint például a St. Louis-ban található Washington Egyetem.
  • Három vakcina projektet támogat az Epidémiára való Felkészültséggel Kapcsolatos Innovációk Koalíciója (CEPI), ideértve a Moderna, Inovio Pharmaceuticals biotechnológiai vállalatok és a Queensland-i Egyetem projektjeit.
    • Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH) közösen dolgozik a Modernával egy olyan vakcina kifejlesztésén, melynek tüskéje megegyezik a koronavírus felületével. Az embereken végzett kísérleteket 2020 márciusában tervezik megkezdeni.
    • Az Inovio Pharmaceuticals egy kínai vállalattal együttműködve egy DNS-en alapuló oltóanyagot fejleszt ki, az emberi klinikai kísérleteket 2020 nyarára tervezik az északi féltekén.
    • Ausztráliában a Queensland-i Egyetem egy olyan molekuláris bilincs vakcina lehetőségét vizsgálja, amely az immunreakció stimulálása érdekében genetikailag módosítaná a vírusos proteineket.
  • Kanadában a Nemzetközi Vakcina Központ (VIDO-InterVac) és a Saskatchewan-i Egyetem szövetségi finanszírozást kapott egy vakcina kifejlesztéséhez, az állati kísérleteket 2020. márciusára tervezik.

2020 január

  • 2020 januárjában a Janssen Pharmaceutical Companies olyan fejlesztésbe kezdett, amely a kísérleti Ebola vakcinájukkal megegyező technológiát használja fel. A következő hónapban az amerikai Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Tanszék Biogyógyászati Fejlett Kutatási és Fejlesztési Hatósága (BARDA) bejelentette, hogy együttműködne a Janssen, később pedig a Sonofi Pasteur vállalatokkal egy vakcina kifejlesztésén. A Sonofi korábban már dolgozott egy SARS elleni vakcinajelöltön, és állítása szerint hat hónap alatt várható egy olyan szer megjelenése, amelyet 12-18 hónapon belül lehetne tesztelni embereken. Janssen a Vaxart biotechnológiai vállalattal közösen egy szájon át adható szer fejlesztésén dolgozik.
  • A Bolgár Micar21 biotechnológiai vállalat az elmúlt négy évben egy általános koronavírus vakcinán dolgozott, és bejelentette hogy ezen kutatások alapján 2020 közepén megkezdi a SARS-CoV-2 klinikai kísérleteit.

2020 február

  • Február 26-án, a Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének (National Institute of Allergy and Infectious Diseases, NIAID) egészségügyi tisztviselője kijelentette, hogy legalább másfél évbe fog telni egy koronavírus elleni vakcina kifejlesztése.
  • Február 27-én a Folding@home (egy megosztott számítástechnikai projekt, amely önkéntes számítógépes forrásokat használ a betegség kutatásához) bejelentette hogy olyan számítógépes szimulációk segítségével folytatja a vakcina kifejlesztését, amelyek modellezik a SARS-CoV-2 tüskefehérjéit.

2020 március

  • Az Emergent Biosolutions a Novavax Inc. céggel társulva dolgozik egy vakcina kifejlesztésén és legyártásán. Az Emergent a vakcináját az egyik Maryland-i létesítményében fogja gyártani a Novamax által kifejlesztett technológia alapján. A partnerek az előzetes klinikai tesztek és az 1. fázisú klinikai kísérletek elvégzését 2020 júliusára tervezik. Az Emergent petíciót nyújtott be a szövetségi kormány biogyógyászati fejlett kutatás és fejlesztés hatóságának (BARDA), hogy őket válasszák a projekthez. Az Emergent egy olyan gyógymód kifejlesztésén is dolgozik, amelynél a COVID–19-ből kigyógyult emberek vérplazmáját használná forrásként.
  • Március 12-én India egészségügyi minisztériumának tisztviselője a Púnában található Nemzeti Virológiai Intézetből kijelentette, hogy sikeresen izoláltak 11 koronavírus törzset, és hogy még a leggyorsabb esetben is legalább másfél-két évbe telne egy vakcina kifejlesztése.
  • Március 16-án megkezdődött a klinikai vizsgálata a Moderna mRNA-1273 jelű vakcinájának.[12][13] A védőoltást 45 egészséges felnőttön viszgálják biztonság és immunogenicitás szempontjából,[14] az első eredményeket pedig nyár elejére várják.[15] Mivel azonban az ilyen mRNS-alapú vakcinák újdonságnak számítanak és ezidáig ilyen típusú oltóanyag még nem került forgalomba, a vakcina kifejlesztése és forgalombahozatala nehézségekbe ütközhet.[6]
  • Március 17-én, vagyis alig egy napon belül a kínai CanSino bejelentette[16], hogy engedélyt kapott Ad5-nCoV jelű vakcinájának klinikai vizsgálatára.[17] A védoltás egy replikációra képtelen adenovírus vektoron alapul,[18] ami a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét prezentálja a szervezetnek és amely technikát a vállalat korábban egy ebolavírus elleni vakcina fejlesztése során már alkalmazott.[19] A vizsgálatokat a COVID–19 világjárvány kiindulási gócpontjában, Wuhanban folytatják.
  • Március 17-én Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában magyar beteg mintájából sikeresen izolálták az új típusú SARS-CoV-2 humán koronavírust. Ezzel lehetőség nyílik a magyarországi vakcinafejlesztésre és új vírusellenes terápiák kipróbálására, amelyek a beteg immunrendszerét olyan fehérjék előállítására bírják, amelyek megelőzik, kezelik vagy gyógyítják a betegség szövődményeit.[20]

2020 április

  • Április 2-án a COVID–19 betegséget okozó vírus elleni vakcina kifejlesztését jelentették be a Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói, a vakcina neve PittCoVacc.[21][22][23]
  • Április 6-án az Inovio klinikai vizsgálatokat kezdett[24][25] INO-4800 jelű DNS vakcinájával. A vizsgálatok 40 egészséges felnőtt önkéntes bevonásával kezdődtek, a védőoltás biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatos eredményeket pedig a nyár második felére várják.
  • Április 17-én kezdték emberen vizsgálni[26] a kínai Sinovac cég PiCoVacc jelű[m 4][27], inaktivált víruson alapuló kísérleti védőoltását.[28] Az oltás rézuszmajmokon már sikeresnek bizonyult a SARS-CoV-2 fertőzés kivédésében,[29] ugyanakkor ezen preklinikai vizsgálatot bírálat is érte, egyebek mellett a kis minta miatt.
  • Április 23-án oltották be az első önkénteseket[30] a ChAdOx1 nCoV-19[m 5] jelű kísérleti védőoltással, amit az angliai Oxfordi Egyetemen fejlesztenek.[31] A kész vakcinát a kutatás vezetője a legkedvezőbb forgatókönyv szerint 2020 szeptemberére várja[32][33], amikorra – a klinikai vizsgálatokkal párhuzamosan megkezdett gyártásszervezés eredményeképpen – legalább egymillió adagot reményeik szerint le is tudnak majd gyártani.[34]

Megjegyzések

  1. ↑ (NCIP – novel coronavirus-infected pneumonia)
  2. ↑ emberen végzett
  3. ↑ állatokon végzett
  4. ↑ purified inactivated coronavirus vaccine – nem tévesztendő össze a Pittsburghi Egyetemen fejlesztett PittCoVacc jelű oltóanyaggal
  5. ↑ Chimpanzee Adenovirus Oxford 1 novel Coronavirus-19

Hivatkozások

  1. ↑ Dawei Wang, MD1; Bo Hu, MD1; Chang Hu, MD1; et al: Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus–Infected Pneumonia in Wuhan, China. jamanetwork.com, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  2. ↑ Global coronavirus death toll hits 100,000, cases over 1.6 million. reuters.com , 2020. április 10. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  3. ↑ Jon Cohen: Scientists are moving at record speed to create new coronavirus vaccines—but they may come too late. sciencemag.org , 2020. január 27. (Hozzáférés: 2020. április 10.) „Each of the three efforts that CEPI supports began within hours after Chinese researchers first posted a sequence of 2019-CoV in a public database. That happened on Friday evening, 10 January, in Bethesda, Maryland, home of the U.S. National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID).”
  4. ↑ Where are we at with developing a vaccine for coronavirus? (angol nyelven). The Conversation Trust (UK) Limited, 2020. április 2. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  5. ↑ Here’s why the WHO says a coronavirus vaccine is 18 months away (angol nyelven). The Conversation Trust (UK) Limited, 2020. február 14. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  6. ↑ a b The pandemic pipeline (angol nyelven). Nature Biotechnology, 2020. március 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  7. ↑ Mikor lesz gyógyszer?. qubit.hu, 2020. március 22. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  8. ↑ A felgyógyult betegek vérplazmája lehet a csodafegyver?. Index.hu Zrt., 2020. március 29. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  9. ↑ Duan et al. (2020. április 6.). „Effectiveness of convalescent plasma therapy in severe COVID-19 patients” (angol nyelven). Proceedings of the National Academy of Science. DOI:https://doi.org/10.1073/pnas.2004168117. (Hozzáférés: 2020. április 9.)  
  10. ↑ Bolcsó Dániel: Ezek közül kerülhet ki az oltás, ami leszámol a járvánnyal. index.hu , 2020. április 11. (Hozzáférés: 2020. április 12.) „”Hosszú távú megnyugvást azonban csak a védőoltás, illetve az annak segítségével kialakított nyájimmunitás nyújthat””
  11. ↑ INO-4800 + DRAFT landscape of COVID-19 candidate vaccines – 4 April 2020 (pdf). Egészségügyi Világszervezet (WHO), 2020. április 4. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  12. ↑ Moderna Announces First Participant Dosed in NIH-led Phase 1 Study of mRNA Vaccine (mRNA-1273) Against Novel Coronavirus (angol nyelven). Moderna, Inc., 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  13. ↑ NIH Clinical Trial of Investigational Vaccine for COVID-19 Begins (angol nyelven). National Institute of Allergy and Infectious Diseases, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  14. ↑ Safety and Immunogenicity Study of 2019-nCoV Vaccine (mRNA-1273) for Prophylaxis SARS CoV-2 Infection (angol nyelven). U. S. National Library of Medicine. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  15. ↑ Q&A: "researchers hope to have initial data from the clinical trial within three months"
  16. ↑ CanSinoBIO’s Investigational Vaccine Against COVID-19 Approved for Phase 1 Clinical Trial in China (angol nyelven). CanSino Biologics Inc., 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  17. ↑ A phase I clinical trial for recombinant novel coronavirus (2019-COV) vaccine (adenoviral vector) (angol nyelven). Chinese Clinical Trial Registry, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  18. ↑ China approves first homegrown COVID-19 vaccine to enter clinical trials (angol nyelven). Clarivate Analytics, 2020. március 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  19. ↑ China's CanSino pushes coronavirus vaccine into clinical testing as Moderna kicks off trial (angol nyelven). Questex llc., 2020. március 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  20. ↑ Magyar siker: izolálták a koronavírust, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  21. ↑ COVID–19 Vaccine Candidate Shows Promise (angol nyelven). upmc.com, 2020. április 2. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  22. ↑ Saját fegyverét fordítják a koronavírus ellen. origo.hu, 2020. április 9. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  23. ↑ E. Kim et al. (2020. március 18.). „Microneedle array delivered recombinant coronavirus vaccines: Immunogenicity and rapid translational development” (angol nyelven) (pdf). EBioMedicine. DOI:https://doi.org/10.1016/j.ebiom.2020.102743.  
  24. ↑ INOVIO Initiates Phase 1 Clinical Trial Of Its COVID-19 Vaccine and Plans First Dose Today (angol nyelven). Inovio Pharmaceuticals, Inc., 2020. április 7. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  25. ↑ Safety, Tolerability and Immunogenicity of INO-4800 in Healthy Volunteers (angol nyelven). U. S. National Library of Medicine, 2020. április 7. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  26. ↑ Sinovac Announces Commencement of Phase I Human Clinical Trial for Vaccine Candidate Against COVID-19. Sinovac Biotech Ltd., 2020. április 17. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  27. ↑ Rapid development of an inactivated vaccine for SARS-CoV-2. bioRxiv, 2020. április 19. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  28. ↑ Safety and Immunogenicity Study of 2019-nCoV Vaccine (Inactivated) for Prophylaxis SARS CoV-2 Infection (COVID-19). clinicaltrials.gov , 2020. április 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  29. ↑ Bodnár Zsolt: Először teszteltek sikeresen koronavírus elleni vakcinát majmokon. qubit.hu , 2020. április 24. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  30. ↑ Fergus Walsh: Coronavirus: First patients injected in UK vaccine trial. BBC, 2020. április 23. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  31. ↑ Oxford COVID-19 vaccine programme opens for clinical trial recruitment. University of Oxford, 2020. március 27. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  32. ↑ Coronavirus Vaccine Could Be Ready in Six Months: Times. bloomberg.com, 2020. április 11. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  33. ↑ Richard Lane (2020. 04). „Sarah Gilbert: carving a path towards a COVID-19 vaccine”. The Lancet 395 (10232), 1247. o. DOI:https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)30796-0. (Hozzáférés: 2020. április 18.) „The best-case scenario is that by the autumn of 2020, we have an efficacy result from phase 3 and the ability to manufacture large amounts of the vaccine, but these bestcase timeframes are highly ambitious and subject to change” 
  34. ↑ Kate Kelland: UK scientists to make a million potential COVID-19 vaccines before proof. reuters.com, 2020. április 17. (Hozzáférés: 2020. április 18.) „The aim is to have at least a million doses by around about September, when we also hope to have efficacy (trial) results.”

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a COVID-19 vaccine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Covid19-vakcina&oldid=22553157”