Nyájimmunitás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nyájimmunitás olyan immunitás, amely akkor keletkezik, amikor a népesség egy bizonyos részének beoltása védettséget biztosít a beoltatlanok számára is.[1]

A nyájimmunitás és az oltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyájimmunitás elmélete szerint az emberről emberre terjedő betegségek számára nehezebb fenntartani a fertőzésláncot, ha a népesség jelentős része immúnis. Minél nagyobb egy populációban az immúnis egyének száma, annál kisebb a valószínűsége, hogy egy egészséges ember egy fertőzöttel kerüljön kapcsolatba.[2]

Egy vakcina hatékonysága attól függ, milyen immunreakció fejlődik ki a páciensben.[3] Ehhez hozzátartozik az is, hogy a veleszületett immunválaszon felül milyen hosszú távra „emlékező” B-sejtek és T-sejtek képződnek. Van, hogy a vakcinában lévő antigén nem gerjeszt immunválaszt. Ebben az esetben új, erősebb vakcinára van szükség.

Az oltás egyfajta tűzgát a betegség útjában, ami lelassítja vagy megelőzi a továbbterjedését.[4] Például „A” beteg, és kapcsolatba kerül „B”-vel, aki azonban nem fertőződik meg, mert beoltották és immunitást szerzett, így „C”-vel kapcsolatba kerülve nem adhatja át a betegséget neki. „C” tehát, bár nincs beoltva, „B” oltása révén „védettséget” szerzett.[2] Ezen a módon használható a nyájimmunitás egy fertőző betegség terjedésének lassítására és a beoltatlanok védelmére. De mivel a népességnek csak egy viszonylag kis része maradhat beoltatlanul, az a legjobb megoldás, ha azok maradnak ki, akik amúgy sem kaphatnának biztonságosan oltást, például azért, mert immunrendellenességgel küzdenek, vagy szervátültetést kaptak stb.

Bizonyos átoltottsági arány esetén a betegség egyáltalán nem tud terjedni, így a betegség akár el is tűnhet egyes területekről, vagy az egész Földről. Ez történt például a himlővel.[5]

Sok területről eltűnt a gyermekbénulás is; már csak Nigériában, Indiában, Afganisztánban és Pakisztánban van jelen.[6] De ha egy szomszédos országban csökken az átoltottsági arány, akkor a betegség behurcolás révén újra megjelenik, így 2006-ban Namíbiában volt egy járvány.[7]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. John TJ, Samuel R (2000.). „Herd immunity and herd effect: new insights and definitions”. Eur. J. Epidemiol. 16 (7), 601–6. o. DOI:10.1023/A:1007626510002. PMID 11078115.  
  2. ^ a b History and Epidemiology of Global Smallpox Eradication From the training course titled "Smallpox: Disease, Prevention, and Intervention". The CDC and the World Health Organization. Slide 16-17.
  3. Fedson D (1998.). „Measuring protection: efficacy versus effectiveness”. Dev Biol Stand 95, 195–201. o. PMID 9855432.  
  4. Fine P (1993.). „Herd immunity: history, theory, practice”. Epidemiol Rev 15 (2), 265–302. o. PMID 8174658.  
  5. Fenner F. The global eradication of smallpox. Med J Aust. 1980 May 17;1(10):455-5. PMID 7412674
  6. Polio situation worldwide in 2008 - update on the progress towards global eradication. Euro Surveill. 2009 Apr 16;14(15). pii: 19178. PMID 19371512
  7. WHO: Poliomyelitis in Namibia. Disease Outbreak News, 6. Juni 2006

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Herd immunity című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]