„Jól funkcionáló autizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Kezelése: link |
bevezető refek |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Betegség infobox}} |
{{Betegség infobox}} |
||
A '''jól funkcionáló autizmus''' normál vagy a normálisnál jobb értelmi képességekkel társuló autizmus. A tünetek különböző súlyosságúak, különösen a kommunikációban és a társas kapcsolatokban jelentkeznek. Nem diagnosztikai kategória a DSM-5-ben és az ICD-10-ben. |
A '''jól funkcionáló autizmus''' normál vagy a normálisnál jobb értelmi képességekkel társuló autizmus.<ref name="Sanders2009">{{cite journal|last1=Sanders|first1=James Ladell|title=Qualitative or Quantitative Differences Between Asperger's Disorder and Autism? Historical Considerations|journal=Journal of Autism and Developmental Disorders|volume=39|issue=11|year=2009|pages=1560–1567|issn=0162-3257|doi=10.1007/s10803-009-0798-0|pmid=19548078}}</ref><ref name="arn">{{cite journal |last1=Carpenter |first1=Laura Arnstein |last2=Soorya |first2=Latha |last3=Halpern |first3=Danielle |title=Asperger's Syndrome and High-Functioning Autism |journal=Pediatric Annals |year=2009 |volume=38 |issue=1 |pages=30–5 |doi=10.3928/00904481-20090101-01|pmid=19213291 }}</ref> A tünetek különböző súlyosságúak, különösen a kommunikációban és a társas kapcsolatokban jelentkeznek.<ref name="J">{{cite journal|last=Sanders|first=J|title=Qualitative or quantitative differences between Asperger's disorder and autism? Historical considerations|journal=Journal of Autism and Developmental Disorders|year=2009|volume=39|issue=11|pages=1560–1567|doi=10.1007/s10803-009-0798-0|pmid=19548078}}</ref> Nem diagnosztikai kategória a DSM-5-ben és az ICD-10-ben. |
||
==Jellemzése== |
==Jellemzése== |
||
A lap 2020. február 7., 23:08-kori változata
| Jól funkcionáló autizmus | |
| BNO-10 | nincs |
| BNO-9 | nincs |
A jól funkcionáló autizmus normál vagy a normálisnál jobb értelmi képességekkel társuló autizmus.[1][2] A tünetek különböző súlyosságúak, különösen a kommunikációban és a társas kapcsolatokban jelentkeznek.[3] Nem diagnosztikai kategória a DSM-5-ben és az ICD-10-ben.
Jellemzése
A jól funkcionáló autizmus hasonlít az Asperger-szindrómához. Vannak, akik úgy gondolják, hogy nem kellene különbséget tenni a két kategória között. A fő különbséget a nyelvi képességek jelentik, különösen kisgyermekként. További különbségek:
- Jobb téri-vizuális képességek
- Jobb ügyesség
- Jobb empátia
- Tágabb érdeklődési kör
Gyakori a szorongás, különösen gyermek- és fiatalkorban, illetve a bipoláris zavar. A kényszerességet (autisztikus tünet) pszichiáterek külön diagnosztizálják, mint kényszerbetegséget. Vizsgálták a kapcsolatot a jól funkcionáló autizmus és a kényszerbetegség között, és úgy találták, hogy mindkét esetben a szerotoninszint okozza a problémát.
Szintén gyakori az ADHD, a Tourette-szindróma, és kriminális jellemzők, mint szociális naivitás, erőszakosság, és az empátia zavara. További kutatások szükségesek az autizmus és a bűnözés kapcsolatához. Az autisták számára a börtönök még nehezebben viselhetők el a szabadság hiánya miatt, és azért, mert a büntetés teljes időtartama alatt neurotipikusokhoz kell alkalmazkodniuk. Nincs idő a társaságtól való elvonulásra, a társas képességek pihentetésére. Mindez gyakori meltdownt vált ki, azaz az autista nem tanúsít jó magaviseletet, akár az őröket is megtámadhatja. Viselkedésük miatt nem rövidítik meg szabadságvesztésüket (amire jó magaviselet esetén lehetőség lenne), sőt az őrök megtámadása miatt veszélyes, erőszakos rabokként kezelik, szigorúbban bánnak velük, ami még több meltdownt okoz. Így még tovább maradnak fogva még nehezebb körülmények között, mint a neurotipikus rabok.
Élettana
Habár az autizmus kialakulásának módja még nem ismert, az agy egyes területein eltéréseket találtak. Ezek az amigdala, a superior temporal sulcus, a fusiform gyrus és az orbitofrontal cortex. Továbbá eltéréseket találtak a caudate nucleusban is; ezt a korlátozó viselkedéssel hozzák kapcsolatba. Az eltérések a több szürke anyagban és atipikus kérgi kapcsolatokban nyilvánulnak meg.
Elterjedt tévhit, hogy az MMR vakcina autizmust okozhat. Andrew Wakefield kutatását azóta megcáfolták, és bebizonyították, hogy meghamisította eredményeit; azonban a cáfolat már nem terjedt el. Egyes szülők a hír miatt nem oltották be gyerekeiket, hogy megelőzzék az autizmust, és így olyan betegségek kockázatának tették ki őket, melyek értelmi fogyatékosságot, illetve halált okozhatnak. A csalás leleplezésére több országban is végeztek vizsgálatokat, többek között Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban.
Felismerése
A jól funkcionáló autizmust többnyire 35 hónapos kortól kezdve lehet felismerni. A gyanút a nyelvi fejlődés lemaradása keltheti fel. A legalapvetőbb tüneteket vizsgálják, a szociális, kommunikációs készséget, a repetitivitást és más viselkedésbeli jellemzőket. Nem szerepel önálló diagnózisként, az autizmus fedi le, értelmi fogyatékosság nélkül.
Kezelése
Ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, mint autizmus esetén általában. Lásd itt: Autizmus, Fejlesztési lehetőségek szakasz.
Kritikák
Autista aktivisták szerint azonban a funkcionálás szerinti címkék nem biztos, hogy megfelelnek a valóságnak. Különösen a rosszul funkcionáló címkét bírálják,[4] mivel ha ezzel címkéznek meg egy gyereket, az megérzi, és ennek megfelelően kevésbé fejlődik, mint ahogy arra képes lenne. A felnőttek, még a szakemberek is tévedhetnek. Lásd gólem-effektus és Pigmalion-effektus.
Egy további kritika, hogy a címkék feltételezik, hogy az önálló életre való képesség viszonylag állandó, holott ez nem igaz.[5] Akár Asperger-szindrómásokkal is megtörténhet, hogy válságos helyzetbe kerülnek, ezért elveszítik munkájukat, és sokáig nem találnak újabb normál munkát.
Jegyzetek
- ↑ (2009) „Qualitative or Quantitative Differences Between Asperger's Disorder and Autism? Historical Considerations”. Journal of Autism and Developmental Disorders 39 (11), 1560–1567. o. DOI:10.1007/s10803-009-0798-0. ISSN 0162-3257. PMID 19548078.
- ↑ (2009) „Asperger's Syndrome and High-Functioning Autism”. Pediatric Annals 38 (1), 30–5. o. DOI:10.3928/00904481-20090101-01. PMID 19213291.
- ↑ Sanders, J (2009). „Qualitative or quantitative differences between Asperger's disorder and autism? Historical considerations”. Journal of Autism and Developmental Disorders 39 (11), 1560–1567. o. DOI:10.1007/s10803-009-0798-0. PMID 19548078.
- ↑ „More Problems with Functioning Labels”, Ollibean, 2013. szeptember 26. (Hozzáférés: 2017. december 29.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Identity-First Autistic. Identity-First Autistic . [2017. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 29.)