„Reumás láz” változatai közötti eltérés
kezdet |
(Nincs különbség)
|
A lap 2015. július 31., 00:38-kori változata
| Reumás láz | |
 | |
| Reumás láz szövődményeként kialakult mitrális billentyű szűkület és következményes bal kamra hipertrófia. | |
| Latinul | Febris rheumatica |
| Angolul | Rheumatic fever |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | I00.-I02. |
| BNO-9 | 390–392 |
| Adatbázisok | |
| DiseasesDB | 11487 |
| MedlinePlus | 003940 |
| eMedicine | med/3435 |
| MeSH ID | D012213 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reumás láz témájú médiaállományokat. | |
A reumás láz a szívet, az ízületeket, a bőrt és a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, mely az A csoportú streptococcus fertőzést követően léphet fel, leggyakrabban kezeletlen streptococcusos garatgyulladás után alakul ki.[1] Fő tünetei a láz, a több ízületben jelentkező fájdalom, akaratlan izommozgások (pl. vitustánc) és a bőrön megjelenő körkörös rajzolatú vöröses foltok (erythema marginatum). A szív az esetek felében érintett, leginkább szívbelhártya gyulladás formájában (endocarditis), ami a szívbillentyűk maradandó károsodásához vezethet. A betegség az esetek döntő többségében kezeletlen A csoportú streptococcus fertőzést követően, annak szövődményeként jön létre. A kórképet nem maga a baktérium idézi elő, hanem az ellene kialakuló immunválasz, mely keresztreagál a szervezet egyes saját struktúráival.[2] A streptococcus fertőzések idejében történő antibiotikus kezelésével (pl. penicillin) jelentősen csökken a reumás láz kialakulásának valószínűsége.[3] A reumás láz jelentkezése esetén is alapvető jelentőségű a még fennálló bakteriális fertőzés antibiotikus kezelése. A hosszú távú szövődményként kialakuló szívbillentyű hibák sebészi kezelést tehetnek szükségessé. A betegség elsősorban a fejlődő világ országaiban gyakori, évente kb. 325.000 akut megbetegedés fordul elő, többnyire 5 és 14 év közötti gyerekekben.[1] 2013-ban világviszonylatban 270.000 halálesetért volt felelős.[4]
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ a b Marijon E, Mirabel M, Celermajer DS, Jouven X. (2012. March). „Rheumatic heart disease.” (angol nyelven). Lancet. 379 (9819), 953-64. o. DOI:10.1016/S0140-6736(11)61171-9. PMID 22405798.
- ↑ Cunningham MW. (2012. July). „Streptococcus and rheumatic fever.” (angol nyelven). Curr Opin Rheumatol. 24 (4), 408-16. o. DOI:10.1097/BOR.0b013e32835461d3. PMID 22617826.
- ↑ Spinks A, Glasziou PP, Del Mar CB. (2013. November). „Antibiotics for sore throat.” (angol nyelven). Cochrane Database Syst Rev. 11, CD000023. o. DOI:10.1002/14651858.CD000023.pub4. PMID 24190439.
- ↑ GBD 2013 Mortality and Causes of Death Collaborators. (2015. January). „Global, regional, and national age-sex specific all-cause and cause-specific mortality for 240 causes of death, 1990-2013: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2013.” (angol nyelven). Lancet. 385 (9963), 117-71. o. DOI:10.1016/S0140-6736(14)61682-2. PMID 25530442.
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
|
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |