„Alvási bénulás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Jellemzői: Lehetséges okai
6. sor: 6. sor:


A bénuláshoz félelemérzet és hallucinációk is társulhatnak.<ref>Hersen Turner & Beidel. (2007) Adult Psychopathology and Diagnosis</ref> A hallucinációk élénksége miatt is ijesztő ez a jelenség.<ref name="Hersen, Turner 2007"/>A hallucinációs elemek éber rémálomként is magyarázhatók a különféle képzeletbeli objektumok miatt. Néhány tudós ezzel magyarázza a földönkívüliek általi elrablás és a szellemlátás élményét.<ref name="pmid15881271">{{cite journal |author=McNally RJ, Clancy SA. |title=Sleep Paralysis, Sexual Abuse, and Space Alien Abduction |journal=Transcultural Psychiatry |volume=42 |issue=1 |pages=113–122 |year=2005|pmid=15881271 |doi=10.1177/1363461505050715}}</ref> Susan Blackmore és Marcus Cox (University of the West of England) kutatásai szerint inkább ehhez kapcsolódik a földönkívüliek általi elrablás élménye, mint a temporális lebeny kiegyensúlyozatlanságához.<ref name="ejufoas">{{cite journal | last = Blackmore | first = Susan | authorlink = Susan Blackmore | coauthors = Marcus Cox | title = Alien Abductions, Sleep Paralysis and the Temporal Lobe | journal = European Journal of UFO and Abduction Studies | volume = | issue = 1 | pages = 113–118 | publisher = | location = | date = | url = http://72.14.235.132/search?q=cache:oDUW-O3VERkJ:www.susanblackmore.co.uk/Articles/ejufoas00.html+%22Alien+Abductions,+Sleep+Paralysis+and+the+Temporal+Lobe%22&cd=1&hl=en&ct=clnk&gl=au&client=firefox-a | doi = | id = | accessdate = 2008-07-26}}</ref> Egyes szerzők óvnak attól, hogy az alvási bénulást és a hallucinációkat bizonyítéknak tekintsék arra, hogy az alanyt kiskorában megerőszakolták.<ref>{{cite journal |last=Murphy |first=G. |last2=Egan |first2=J. |year=2010 |title=Sleep paralysis and hallucinations: What clinicians need to know |journal=Irish Psychologist |volume=36 |issue= |pages=95–98 |doi= }}</ref><ref>http://www.lenus.ie/hse/bitstream/10147/111896/1/IPMarch2010.pdf</ref>
A bénuláshoz félelemérzet és hallucinációk is társulhatnak.<ref>Hersen Turner & Beidel. (2007) Adult Psychopathology and Diagnosis</ref> A hallucinációk élénksége miatt is ijesztő ez a jelenség.<ref name="Hersen, Turner 2007"/>A hallucinációs elemek éber rémálomként is magyarázhatók a különféle képzeletbeli objektumok miatt. Néhány tudós ezzel magyarázza a földönkívüliek általi elrablás és a szellemlátás élményét.<ref name="pmid15881271">{{cite journal |author=McNally RJ, Clancy SA. |title=Sleep Paralysis, Sexual Abuse, and Space Alien Abduction |journal=Transcultural Psychiatry |volume=42 |issue=1 |pages=113–122 |year=2005|pmid=15881271 |doi=10.1177/1363461505050715}}</ref> Susan Blackmore és Marcus Cox (University of the West of England) kutatásai szerint inkább ehhez kapcsolódik a földönkívüliek általi elrablás élménye, mint a temporális lebeny kiegyensúlyozatlanságához.<ref name="ejufoas">{{cite journal | last = Blackmore | first = Susan | authorlink = Susan Blackmore | coauthors = Marcus Cox | title = Alien Abductions, Sleep Paralysis and the Temporal Lobe | journal = European Journal of UFO and Abduction Studies | volume = | issue = 1 | pages = 113–118 | publisher = | location = | date = | url = http://72.14.235.132/search?q=cache:oDUW-O3VERkJ:www.susanblackmore.co.uk/Articles/ejufoas00.html+%22Alien+Abductions,+Sleep+Paralysis+and+the+Temporal+Lobe%22&cd=1&hl=en&ct=clnk&gl=au&client=firefox-a | doi = | id = | accessdate = 2008-07-26}}</ref> Egyes szerzők óvnak attól, hogy az alvási bénulást és a hallucinációkat bizonyítéknak tekintsék arra, hogy az alanyt kiskorában megerőszakolták.<ref>{{cite journal |last=Murphy |first=G. |last2=Egan |first2=J. |year=2010 |title=Sleep paralysis and hallucinations: What clinicians need to know |journal=Irish Psychologist |volume=36 |issue= |pages=95–98 |doi= }}</ref><ref>http://www.lenus.ie/hse/bitstream/10147/111896/1/IPMarch2010.pdf</ref>
==Lehetséges okai==
Kanadában, Kínában, Angliában, Nigériában és Japánban végzett felmérések szerint a megkérdezettek 20-60%-a már átélt alvási bénulást.<ref name="Blackmore, Susan J. 2002 pp. 45-59">{{cite journal |last=Blackmore |first=Susan J. |last2=Parker |first2=Jennifer J. |year=2002 |title=Comparing the Content of Sleep Paralysis and Dream Reports |journal=Dreaming |volume=12 |issue=1 |pages=45–59 |doi=10.1023/A:1013894522583 }}</ref><ref>{{cite journal |last=Spanos |first=N. P. |last2=McNulty |first2=S. A. |last3=DuBreuil |first3=S. C. |last4=Pires |first4=M. |year=1995 |title=The frequency and correlates of sleep paralysis in a university sample |journal=Journal of Research in Personality |volume=29 |issue=3 |pages=285–305 |doi=10.1006/jrpe.1995.1017 }}</ref> Sedaghat-Hamedani F. és társai iráni orvostanhallgatókkal végzett vizsgálatai szerint 24,1%-ukkal történt már meg ez. Hasonló eredményeket kaptak japán, nigériai, kuwaiti, szudáni és amerikai hallgatóktól.<ref>{{cite conference |last=Sedaghat-Hamedani |first=F. |last2=Kayvanpour |first2=E. |last3=Rezai |first3=A. |year=2004 |title=Prevalence of sleep paralysis and other symptoms of narcolepsy in Iranian medical students |conference=3rd scientific conference for GCC Medical Students }}</ref>

Sokan narkolepsziások azok közül, akik gyakran élnek át alvási bénulást.<ref>{{cite journal | pmid = 12211324 | last1 = Friedman | author-separator =, | first1 = S | author-name-separator= | last2 = Paradis | first2 = C | title = Panic disorder in African-Americans: symptomatology and isolated sleep paralysis. | journal = Culture, medicine and psychiatry| volume=26 | issue=2 | year=2002 | month=June | pages=179–98 | doi = 10.1023/A:1016307515418}}</ref>


==Források==
==Források==

A lap 2011. december 11., 17:39-kori változata

Az alvási bénulás közvetlenül elalvás előtt, vagy felébredéskor jelentkezik, és legfeljebb egy-két percig tart. Az érintett a szemén kívül egy izmát sem tudja megmozdítani, így még beszélni sem tud. Gyakran kíséri félelemérzet, társulhatnak hozzá hallucinációk (lidércnyomás), vagy testen kívüli élmény. Előfordulhat egészséges személyeknél, vagy kapcsolódhat alvási rendellenességekhez, pédául narkolepsziához vagy katalepsziához. A migrén tünete is lehet.[1][2] Tudományosan az álom alatti alacsony vérnyomással magyarázzák.[3] Egy másik oka az, hogy a REM alvás idejére a szervezet ideiglenesen lebénítja a vázizmokat az alvajárás és az alvabeszélés elkerülése érdekében, és ez a felriadás után is hat. Néha a szívizom is lebénul, ami halált is okozhat. Az izolált alvási bénulás MeSH kódja D020188.[4] Az alvás misztikussága miatt az alvási rendellenességeket is misztika övezte. A hallucinációkat igaznak hitték. A néphit szerint rossz szellemek, lidércek, boszorkányok okozzák, hogy megfélemlítsék vagy megöljék az embereket.

Henry Fuseli festménye, a The Nightmare (1781) a démonikus jelenlétként felfogott alvási bénulás klasszikus megjelenítése

Jellemzői

Az alvási bénulás közvetlenül a REM atóniához kapcsolódik, ami az álmodást jelentő REM fázis természetes velejárója. Ha ez az elalvás előtt kapcsolódik be, akkor az érintett még ébren van, miközben a teste már álomba merült; ekkor hypnopog alvási bénulásról van szó. Ha ébredéskor még nem kapcsol ki, akkor az illető már felébredt, de a teste még nem; ezt hypnopompic alvási bénulásnak nevezik.[5] Időtartama többnyire másodpercek, vagy percek, néha órák; ebben az esetben a szenvedő alany pánikba eshet.[6] Mivel a REM alváshoz kapcsolódik, a bénulás nem teljes, az érintett tudja a szemét mozgatni.[7] A narkolepsziától független alvási bénulást izoláltnak tekintik.[8]

A bénuláshoz félelemérzet és hallucinációk is társulhatnak.[9] A hallucinációk élénksége miatt is ijesztő ez a jelenség.[8]A hallucinációs elemek éber rémálomként is magyarázhatók a különféle képzeletbeli objektumok miatt. Néhány tudós ezzel magyarázza a földönkívüliek általi elrablás és a szellemlátás élményét.[10] Susan Blackmore és Marcus Cox (University of the West of England) kutatásai szerint inkább ehhez kapcsolódik a földönkívüliek általi elrablás élménye, mint a temporális lebeny kiegyensúlyozatlanságához.[11] Egyes szerzők óvnak attól, hogy az alvási bénulást és a hallucinációkat bizonyítéknak tekintsék arra, hogy az alanyt kiskorában megerőszakolták.[12][13]

Lehetséges okai

Kanadában, Kínában, Angliában, Nigériában és Japánban végzett felmérések szerint a megkérdezettek 20-60%-a már átélt alvási bénulást.[14][15] Sedaghat-Hamedani F. és társai iráni orvostanhallgatókkal végzett vizsgálatai szerint 24,1%-ukkal történt már meg ez. Hasonló eredményeket kaptak japán, nigériai, kuwaiti, szudáni és amerikai hallgatóktól.[16]

Sokan narkolepsziások azok közül, akik gyakran élnek át alvási bénulást.[17]

Források

  1. Gillis, Lucy: Scared Stiff - Sleep Paralysis: An Interview with Jorge Conesa, PhD.. The Lucid Dream Exchange, 2001
  2. Podoll, Klaus: Sleep paralysis, 2008. január 23.
  3. Hishikawa, Y. (1995). „Physiology of REM sleep, cataplexy, and sleep paralysis”. Adv Neurol 67, 245–271. o. PMID 8848973.  
  4. D020188
  5. http://www.webmd.com/sleep-disorders/guide/sleep-paralysis
  6. Hersen, Turner & Beidel. (2007) Adult Psychopathology and Diagnosis. p. 380
  7. Hearne, K. (1990) The Dream Machine: Lucid dreams and how to control them, p18. ISBN 0-85030-906-9
  8. a b Hersen, Turner & Beidel. (2007) Adult Psychopathology and Diagnosis
  9. Hersen Turner & Beidel. (2007) Adult Psychopathology and Diagnosis
  10. McNally RJ, Clancy SA. (2005). „Sleep Paralysis, Sexual Abuse, and Space Alien Abduction”. Transcultural Psychiatry 42 (1), 113–122. o. DOI:10.1177/1363461505050715. PMID 15881271.  
  11. Blackmore, Susan, Marcus Cox. „Alien Abductions, Sleep Paralysis and the Temporal Lobe”. European Journal of UFO and Abduction Studies (1), 113–118. o. (Hozzáférés: 2008. július 26.)  
  12. Murphy, G. (2010). „Sleep paralysis and hallucinations: What clinicians need to know”. Irish Psychologist 36, 95–98. o.  
  13. http://www.lenus.ie/hse/bitstream/10147/111896/1/IPMarch2010.pdf
  14. Blackmore, Susan J. (2002). „Comparing the Content of Sleep Paralysis and Dream Reports”. Dreaming 12 (1), 45–59. o. DOI:10.1023/A:1013894522583.  
  15. Spanos, N. P. (1995). „The frequency and correlates of sleep paralysis in a university sample”. Journal of Research in Personality 29 (3), 285–305. o. DOI:10.1006/jrpe.1995.1017.  
  16. Sedaghat-Hamedani, F. (2004). „Prevalence of sleep paralysis and other symptoms of narcolepsy in Iranian medical students”. 3rd scientific conference for GCC Medical Students. 
  17. (2002. June) „Panic disorder in African-Americans: symptomatology and isolated sleep paralysis.”. Culture, medicine and psychiatry 26 (2), 179–98. o. DOI:10.1023/A:1016307515418. PMID 12211324.