„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[ |
[[Image:Erzsébettér1.jpg|120px|left]] |
||
Az '''[[Erzsébet tér (Miskolc)|Erzsébet tér]]''' (korábban: ''Szabadság tér)'' egy tér [[Miskolc]] [[Belváros (Miskolc)|Belvárosában]]. A Széchenyi utca („Főutca”) és az [[Avas]]alja között húzódik, egy utcánál alig szélesebb területen. A tér jelentősebb épületei közé tartoznak az [[Erzsébet fürdő]] és a műemlék [[Aranyszarvas Gyógyszertár]]. Közvetlenül a szomszédságában található az [[avasi református templom]] és a [[Herman Ottó Múzeum]] egyik kiállítóépülete. Az Erzsébet téren áll [[Kossuth Lajos]] legrégebbi köztéri szobra. |
|||
A tér kialakításában nagy szerepet játszottak az esztétikai szempontok. A főutca addig házsorok közé zárt részéről a korábban itt állt, lebontott malom helyén rálátás nyílt a zöld lombok borította Avasra és történelmi templomára, előtte pedig a [[Szinva]] patak vizére. |
|||
[[Bartók Béla]] az [[1937]] augusztusa és [[1938]]. [[december 31]]. között készült '''II. [[hegedűverseny]]'''ét ([[Sz.]] 112, [[BB]] 117) tartotta egyetlen hegedűversenyének. Amit ma [[Bartók: I. hegedűverseny|I. hegedűversenyként]] ismerünk, az egy korai, két tételes mű, melyet csak halála után adtak közre. Egyes kutatók szerint a mű a variációs művészet szinte felülmúlhatatlan csúcsteljesítménye. A versenymű, amely a klasszikus háromtételes, gyors-lassú-gyors felépítést követi, híven őrzi Bartók művészetének valamennyi jellegzetes vonását, köztük a szerkesztés szigorú következetességét és a dallamalkotás összetéveszthetetlenül egyedi technikáját. Bartók dallamai megtartják a népzene egyszerű fordulatait, mégis végtelenül érzékenyek, választékosak és kifejezőek. A versenymű két szélső tétele szorosan kapcsolatban áll egymással. A II. hegedűverseny valójában egyetlen, megbonthatatlan tartalmi egységbe foglalt variációs mű, ahol a nyitó tétel páros [[ütemmutató]]ja a fináléban páratlan ütemmé változik, a bevezető tétel hagyományos [[szonátaforma|szonátaformája]] a befejezésnél táncos forgataggá, rondó szonátaformává alakul. Zenei anyagukat egységbe foglalja a dallam-, a harmóniavilág és a formai megoldások rokonsága. A [[hegedű]] mint dallamvivő hangszer különösen a variációs második tételben jut méltó szerephez. A műben sok a [[verbunk]]os elem, ami egyébként Bartók ezen korszakának egyik jellegzetessége. |
|||
A Széchenyi utca, illetve a térrel közös sarokházai nagyrészt [[eklektika|eklektikus stílus]]ban épültek, a térnek a főutcától távolabb eső házainál azonban enyhült a stílus zárt, szabályos szigorúsága, a homlokzatok szabdaltabbá válnak, egyre természetközelibb hatást mutatva. A kötetlen, játékos hatást erősíti a fürdőépület üvegkupolája. A főutca felől nézve így a tér olyan hatást kelt, mintha ablak nyílna a természetre. |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
<!-- A kiemelt szócikkek listája a [[Wikipédia:Kiemelt szócikkek]] lapon található. A kezdőlapra helyezendő összefoglalókat a [[Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre]] lapra írhatod. --> |
<!-- A kiemelt szócikkek listája a [[Wikipédia:Kiemelt szócikkek]] lapon található. A kezdőlapra helyezendő összefoglalókat a [[Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre]] lapra írhatod. --> |
||
A lap 2007. április 9., 01:52-kori változata
Az Erzsébet tér (korábban: Szabadság tér) egy tér Miskolc Belvárosában. A Széchenyi utca („Főutca”) és az Avasalja között húzódik, egy utcánál alig szélesebb területen. A tér jelentősebb épületei közé tartoznak az Erzsébet fürdő és a műemlék Aranyszarvas Gyógyszertár. Közvetlenül a szomszédságában található az avasi református templom és a Herman Ottó Múzeum egyik kiállítóépülete. Az Erzsébet téren áll Kossuth Lajos legrégebbi köztéri szobra.
A tér kialakításában nagy szerepet játszottak az esztétikai szempontok. A főutca addig házsorok közé zárt részéről a korábban itt állt, lebontott malom helyén rálátás nyílt a zöld lombok borította Avasra és történelmi templomára, előtte pedig a Szinva patak vizére.
A Széchenyi utca, illetve a térrel közös sarokházai nagyrészt eklektikus stílusban épültek, a térnek a főutcától távolabb eső házainál azonban enyhült a stílus zárt, szabályos szigorúsága, a homlokzatok szabdaltabbá válnak, egyre természetközelibb hatást mutatva. A kötetlen, játékos hatást erősíti a fürdőépület üvegkupolája. A főutca felől nézve így a tér olyan hatást kelt, mintha ablak nyílna a természetre.
A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Bartók: II. hegedűverseny – Jimi Hendrix – Baktérium – JAS 39 Gripen – Pénzverdék a római császárkorban – Jelling viking emlékei – További kiemelt szócikkek…