Stark Adolf

Stark Adolf
Született	Stark Adolf 1834. december 28. Bártfa
Elhunyt	1910. augusztus 26. (75 évesen) Békéscsaba
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar,
Házastársa	Fejér Rozália
Foglalkozása	kereskedő, szőlész-borász
A Wikimédia Commons tartalmaz Stark Adolf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Stark Adolf (Bártfa, 1834. december 28. – Békéscsaba, 1910. augusztus 26.) magyar kereskedő, szőlész-borász.

Életpályája

Édesapja, Stark Mihály, a bártfai felső leányiskola tanára volt, akit 1862-től Bártfa szabad királyi város tanácsnokává neveztek ki. Édesanyja, Folkusházy Zsuzsanna, nemesi családból származott.

Elemi iskoláit Bártfán végezte. Középiskolai tanulmányait a miskolci evangélikus esperességi Középtanodában folytatta. Az 1848-49-es tanévben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miatt tanulmányait többször megszakította, és a következő félév végén végleg abba is hagyta.

Az iskolából való kimaradása után előbb inaskodott, majd más városokban igyekezett tudását gyarapítani, így Eperjesen, Nagybányán, Kolozsváron, Debrecenben, Nagyváradon dolgozott különböző kereskedőknél. 1859-ben Békéscsabán nemcsak önálló üzletet nyitott, hanem négy év múlva megházasodott és végleg letelepedett. A szőlészetet, borászatot jó pénzbefektetésnek tekintette. A századforduló éveiben már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. A mintegy 300 szőlőfajt nagy szorgalommal és komoly anyagi áldozatok árán szerezte be a legkülönbözőbb bel- és külföldi szőlőtelepekről. Életének legjelentősebb tevékenységét a szőlőnemesítés terén fejtette ki. Világhírűvé a Csabagyöngyével vált, amely közel egy évszázad óta hazánkban és világszerte a legkorábbi érésű, finom zamatú csemegeszőlő-fajta és amelyet szinte minden szőlőtermelő országában termesztenek.

A Békés megyei Gazdasági Egyletben ismeretterjesztő munkát végzett. Kezdetben mint tag, rövidesen mint vezetőségi tag működött 1896-ban történt visszavonulásáig. Tisztségében kiállításokat szervezett; a tagok számára vevőkört szerzett; a főispán felkérésére szőlőhegy-szabályzatot készített; a Borászati Lapok munkatársaként pedig tudósításokat küldött a szerkesztőségnek. Az egylet megbízásából elkészítette a gyümölcs-elárusító csarnok tervezetét. Javaslatot tett a megyei kosárfonás és háziipar fejlesztésére.

Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán 1910. augusztus 26-án.

Elismerései

Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést:

• 1873 – Bécsi Világkiállítás – arany
• 1876 – Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás – bronz
• 1878 – Békéscsaba, terménykiállítás – ezüst
• 1894 – Szentpétervár – bronz
• 1896 – Ezredéves Országos Kiállítás – bronz
• 1897 – Hamburg, kertészeti kiállítás – ezüstérem
• Ferenc József uralkodásának 50. évfordulóján Signum Memoriaet kapott

Emlékezete

Emlékét halálának 60. évfordulóján, az 1970-ben Békéscsabán rendezett ünnepségen elevenítették fel. Tevékenységéről kiállítást rendeztek, és egykori lakóháza helyén emléktáblát lepleztek le. 1987-ben utcát neveztek el tiszteletére Békéscsaba Jamina városrészében.

Források

• Dedinszky Gyula: Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő. Békéscsaba 1981.
• Kozma Pál: Stark Adolf szőlőnemesítő életműve és hatása. Békési Élet. 21. évf. 1986.

További információk

• Stark Adolf (1834-1910) Archiválva 2016. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, bekeswiki.bmk.hu
• Magyarország a XX. században A szőlőnemesítés története, mek.oszk.hu
• Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő élete és munkássága; Kertészeti Egyetem, Bp., 1984 (Kertészeti Egyetem kiadványai)
• Stark Adolf szőlőnemesítő, 1834–1910. 170. Emlékünnepség. Békéscsaba, 2005. január 14.; szerk. Sicz György, fotó Csicsely László, Sicz György, Vakulya Nándor; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 2006
• Bereczki Máté (1824–1895), Stark Adolf (1834–1910). Emlékkötet. Emlékünnepség, Békéscsaba, 2010. január 23.; szerk. Sicz György; Békéscsabai Kulturális Központ, Békéscsaba, 2010