Ugrás a tartalomhoz

Əzim Əzimzadə

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Əzim Əzimzadə
1943 előtt
1943 előtt
Született1880. április 25.
Novkhany[1]
Elhunyt1943. június 15. (63 évesen)[2]
Baku[3]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • képregényrajzoló
  • író
  • tanár
  • festőművész
KitüntetéseiMéltóság Érdemrendje

Azerbajdzsán Népi Művésze
SírhelyeAlley of Honor
Əzim Əzimzadə aláírása
Əzim Əzimzadə aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Əzim Əzimzadə témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Əzim Əzimzadə (Azim Azimzade; Novxanı, 1880. május 7. – Baku, 1943. június 15.) azerbajdzsáni művész és karikatúrista. 1927-ben Azerbajdzsán Népi Művésze kitüntető címmel jutalmazták.[4][5]

Élete

[szerkesztés]
A fiatal művész
A Reichstag romjain (1942)
Azeri postabélyegen (2007)

1880. május 7-én született az Orosz Birodalom Bakui kormányzóságában, a mai Azerbajdzsán területén fekvő Novxanı faluban.[4][6] Egy olajipari munkás fiaként négy testvére volt, akik mindegyike 10 éves kora előtt meghalt.[4] Nem részesült művészeti oktatásban, autodidakta módon képezte magát.[4][5][7] 1906-ban kezdett társadalmi és politikai témájú festményeket publikálni folyóiratokban, amelyek az azerbajdzsáni szatirikus grafika kezdetét jelentették. Aktívan részt vett az 1905-ös orosz forradalomban is, és az azerbajdzsáni népbiztosság kulturális felvilágosító osztályának vezetője volt.

A forradalom után Əzimzadə számos művét megjelentette, többek között festményeket, könyvillusztrációkat, szatirikus magazinok és újságok számára készült festményeket, jelmeztervezeteket, dekorációkat, politikai karikatúrákat és plakátokat. Az általa készített plakátok közel fele vallásellenes témákat tartalmazott, azonban rajzolt politikai témájú plakátokat is, mint például az 1925-ben megjelentet, ami egy parasztot ábrázol, aki villával a kezében egy faluból kidobja a nemzet vagyonának fosztogatóját.

Karikatúráinak fejlődése szorosan kapcsolódik a Molla Naszraddin szatirikus folyóirathoz, amelyet az első orosz forradalom eszméi alapján alapítottak 1905-ben, majd az 1917-es oroszországi forradalmak után újjáélesztettek. Szorosan együttműködött Jalil Mammadguluzadehvel, szerkesztővel és számos illusztrációt publikált, majd a Molla Nasraddin főmunkatársa lett.[8][9] 1923-ban belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába.

1927-ben megkapta az Azerbajdzsáni SZSZK Népi Művésze kitüntető címet.[10] Az a vélemény alakult ki róla, hogy a politikai elnyomást Mir Cəfər Bağırovval való ismeretségének köszönhetően kerülte el, aki az Azerbajdzsáni Kommunista Párt első titkára volt, és elismerte a művész munkásságát.[11]

Əzimzadə 56 színes litográfiát készített Mirzə Ələkbər Sabir költő összegyűjtött műveihez,[12] valamint több híres azeri művész műveihez készített képeket.

Az 1930-as években elkészítette a társadalmi egyenlőtlenségeket vizsgáló tematikus akvarellsorozatát, mint például a Gazdagok esküvője és a Szegények esküvője. 1933-ban először állított ki plakátokat Moszkvában, az azerbajdzsáni művészek kiállításán, amelyeket a központi sajtó nagyra értékelt. 1937-ben A múlt árnyai címmel 26 festményből álló gyűjteményt adott ki.

A második világháború elején aktívan részt vett az azerbajdzsáni és orosz nyelven írt agitációs plakátok elkészítésében más szovjet művészekkel együtt. Jelentősen hozzájárult a szovjet antifasiszta karikatúrákhoz, és a háború első két évében több mint 50-et rajzolt. Az egyik Az oroszlán és a macska (1941) volt, amelyben Adolf Hitlert gúnyolta ki, és Napóleonhoz hasonlította, utalva az 1812-es borogyinói csata végkimenetéle.

Əzimzadə 1943-ban, 63 éves korában halt meg.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A huszadik század[13]
    A huszadik század[13]
  • Karikatúra a Molla Nasraddin szatirikus magazinban (1906)
    Karikatúra a Molla Nasraddin szatirikus magazinban (1906)
  • Kakasviadal (1915)
    Kakasviadal (1915)
  • „Kos-kos” népi előadás (1930)
    „Kos-kos” népi előadás (1930)
  • A bakui nyaralókban (1931)
    A bakui nyaralókban (1931)
  • Hozzánk tartozik (1931)
    Hozzánk tartozik (1931)
  • A szegények esküvőjén (1931)
    A szegények esküvőjén (1931)
  • Régi és új feleségek (1935)
    Régi és új feleségek (1935)
  • Átugrás a tűz fölött (1937)
    Átugrás a tűz fölött (1937)
  • Egy lány megszületett (1937)
    Egy lány megszületett (1937)
  • Kutyák összecsapása (1938)
    Kutyák összecsapása (1938)
  • Ramadán a gazdagoknál (1932)
    Ramadán a gazdagoknál (1932)
  • Ramadán a szegényeknél (1938)
    Ramadán a szegényeknél (1938)
  • A költő Nəsimi kivégzése
    A költő Nəsimi kivégzése

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Bakuban található az emlékmúzeuma: Əzim Əzimzadənin ev-muzeyi.[14][15]
  • Bakuban utcát és az Azerbajdzsáni Művészeti Iskolát, ahol egykor tanított és 1932 és 1937 között igazgatója volt, az ő tiszteletére nevezték el.[16][17][18]
  • 2002-ben emlékművet állítottak a bakui Heydər Əliyev Adına Saray (palota) közelében.

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.visions.az/en/news/372/cbb2ec3d/
  2. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Азимзаде Азим Аслан оглы, 2015. szeptember 27.
  3. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Азимзаде Азим Аслан оглы, 2015. szeptember 28.
  4. ↑ a b c d Aliyev, Ziyadkhan: Baku's Art School Named After Self-Taught Artist. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
  5. ↑ a b Horn, Maurice: The World Encyclopedia of Cartoons. Chelsea House Publishers, 1983
  6. ↑ „Высокое имя Азим Азимзаде – ОЧЕРК – ФОТО”, 1news.az. [2011. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  7. ↑ „Талантливый самоучка”, 1news.az. [2011. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  8. ↑ „Вспоминая Азима Азимзаде”. [2011. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  9. ↑ „Высокое имя Азим Азимзаде”, 1news.az. [2011. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  10. ↑ „Высокое имя Азим Азимзаде”, 1news.az. [2011. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  11. ↑ „Как азербайджанский художник Азим Азимзаде спасся от репрессий тридцатых годов”, Trend.az, 2009. április 30. 
  12. ↑ „Высокое имя Азим Азимзаде”, 1news.az. [2011. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  13. ↑ 1910-es karikatúra, amely Európát és Japánt mint virágzó, fejlett civilizációkat, Ázsiát pedig mint elnyomott alsóbbrendű földrészt ábrázolja. Az azeri nyelvű megjegyzés így szól: „A kontinensek helyzete a huszadik században”.
  14. ↑ „В Баку состоится "Вечер Азима Азимзаде"”, Trend.az 
  15. ↑ „Высокое имя Азим Азимзаде”, 1news.az. [2011. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  16. ↑ Huseinov, Orkhan, "Old Baku on Canvas: The Imaginative World of Orkhan Huseinov", Azerbaijan International, <http://azer.com/aiweb/categories/magazine/ai122_folder/122_articles/122_huseinov_orkhan.html>. Hozzáférés ideje: 10 February 2010
  17. ↑ "Baku to launch project of mobile exhibitions museums", News.Az, 4 February 2010, <http://www.news.az/articles/8353>. Hozzáférés ideje: 10 February 2010 Archivált másolat. [2010. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 12.)
  18. ↑ Websites of seven Azerbaijan-based museums presented, Azerbaijan Press Agency, 12 October 2009, <http://en.apa.az/print.php?id=109130>. Hozzáférés ideje: 9 February 2010 Archiválva 2012. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2012. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 12.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Azim Azimzade című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Əzim_Əzimzadə&oldid=26731838”