Szerkesztő:Gekis

Visa falu Kolozs megyében, Romániában. Román neve Vişea.

Földrajzi adatok

Visa helység Kolozs-megye keleti részén fekszik. Szomszédos települések (zárójelben az illető helység első írásos említése). Nyugaton Zsuk (1314); északon Bonchida (1263), Gyulatelke (1318), Márokháza (1318); keleten Báré (1279); délen-délnyugaton Kötelend (1320). A történelmi Kolozs- és Doboka-vármegye határ-települése volt ..

Visa látképe.

A falu altalajában só (NaCl) található. A múltban jelentős szőlő- és bortermő vidék, pl. egy 1727. évi leltár 290 veder (1 veder = 10 l) visai bort tüntet fel . Kiterjedt erdő- és nagy létszámú vadállománya van. Fafajok: tölgy, gyertyán, kőris, akác, hárs stb. Vadállatok: vaddisznó, őz, róka, nyúl és fácán. Turisztikai lehetőségei még kihasználatlanok. Napjainkban a Kolozsvárról Zsukon át Visába vezető – mint egy 35 km-es út – aszfaltozott. A helység villamosított, vezetékes víz, gáz, telefon, kábeltévé és internetes szolgáltatása van.

Története

Elnevezése a szláv VISOSLAV személynév becézett alakja. Első írásos említése 1326-ból maradt fenn „silva VISAERDEI” formában . Jelentősebb birtokosai időrendben a Suky, a somkeréki Erdélyi, a losonczi Bánffy, a hetei Bakó és a széki gróf Teleki család egyes tagjai voltak ..

A falu a csiszolt kőkorszak (neolitikum) óta bejárt, majd lakott terület. A római korban (Kr. u. 107-275) Dácia provincia északi határterülete, melyet a Potaissán (a mai Tordán) székelő V. Macedon légió őriz. A kora középkorban lakossága a nemzetségi határterületet (gyepűt) és a Szék-Bonchida-Visa-Báré nyomvonalú „Molnár-utat” (via Molendinatorum) figyeli-őrzi ..

Régészeti leletei esetlegesek. A neolitikum idejéből előkerült egy csiszolt, átlyukasztott kőbalta és egy bemélyített vonaldíszes cserépedény. A római korból görög drachmákat, tetradrachmákat, római dénárokat és mozaiktéglákat találtak . . A szőlő és borkultúrára utaló korabeli lelet a 21 cm-es magasságú Szilénosz (a rómaiaknál Liber Pater) szobrocska, aki – a mítoszok szerint – Bakkhosznak ]] a kísérője és tanítómestere.

Újabb kori, VI. századi ezüst dénárok, tallérok stb. A szakirodalom feljegyezte az 1882 február 3.-i jelentős meteorit hullást, melyekből 911 darabot (ezek közül a legnagyobb 35,7 kg volt) az évben összegyűjtöttek ..

Népesség

A legrégebbi erre vonatkozó feljegyzés az 1652.-ik évi Urbárium, mely a helységben 13 magyar jobbágycsaládot és 5 szököttet, illetve bujdosót sorol fel, ingóságaikkal együtt . . Az utolsó, 1711.-ik évi pestisjárvány innen 292 áldozatot szedett ).. Az 1733-as, Ioan Inocenţiu Micu-Klein görög-katolikus püspök által kért összeírás szerint Visában 30 román család (kb. 150 személy) élt , .

A 2002.-ik évi népszámlálás szerint a falunak 589 lakosa volt, ebből kb. 80% magyar, 19% román és 1% rroma.

Templomok, iskolák

A mai református (kálvinista) templom 1802-ben épült a középkori (1450) templom helyén és egyes anyagainak felhasználásával. Benne egy 1875-ben készített műemlék-orgona . és több értékes kultikus tárgy található. Nagyharangját 1592-ben, a kisebbiket 1907-ben öntötték.

Az ortodox (1948-ig görög katolikus) templomot 1812-ben építették, egy korábbi, 1733-ban már meglévő fatemplom helyén. Benne több régi ikon található. A korabeli összeírás szerint Visában 1733-ban már szolgált egy Ilyia (Ilie) nevű görög-katolikus lelkész, létezett parókia, az illető egyháznak évi 7 szekér szénát termő kaszálója és szántóföldje volt ).. Az említett összeírásban az adatok magyar helyesírással szerepelnek mivel az a hivatalos hatóságok számára készült .

A múltban a közoktatás a felekezeti iskolák feladata volt. A református iskolát az írások 1864-ben említik, a görög-katolikus 1869-ben indul be 26 tanulóval, melyből 15 fiú és 11 leány ). . A mai Általános Iskola épülete 1907 óta áll.

A helységnek jelentős, az Erdélyi Mezőségre jellemző folklórja van .. . Szép, régi hagyománya a „juhmérés” ..

Képanyag

• 
  Csíszolt, átlyukasztott kőbalta, (neolitikum).
• 
  Bemélyített vonaldiszes cserépedény.
• 
  Római dénár kr.e. 130-ból.
• 
  Az 1592-be öntött ref. nagyharang.
• 
  Ortodox, volt Görög-Katolikus templom.
• 
  Református templom, épült 1802-ben.
• 
  Hagyományos viselet.
• 
  Helyi híradás.
• 
  Visai tél.

Hivatkozások

• Simon András, Gáll Enikő, Tonk Sándor, László Tamás, Maxim Aurelian, Jancsik Péter, Coroiu Teodora - Atlasul localităţilor judeţului Cluj, Editura Suncart, Cluj-Napoca, 2003, ISBN 973-864300-7.
• Dan Ghinea - Enciclopedia geografică a României, Editura Enciclopedică, Bucureşti, 2000, ISBN 978-973-45-0396-4.
• Augustin Bunea - Din Istoria Românilor. Episcopul Ioan Inocenţiu Klein (1728-1751), Blaj, 1900.
• Györffy György - István király és mũve, Editura Gondolat, Budapest, 1977, 199, 208, ISBN 963 280 364-4.
• Suciu Coriolan - Dicţionar istoric al localităţilor din Transilvania, Editura Academiei Republici Socialiste România, Bucureşti, 1968, Vol II, O - Z.
• Kiss Géza - Visai fényképes krónika. Helytörténeti dolgozat Kolozsvár, 2006.
• Csánki Dezsõ - Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában, Térképmellékletek, Budapest, 1913.
• Jakó Zisgmond - A Gyalui vártartomány urbáriumai , Kolozsvár, 1944.
• Szabó T. Attila - A románok újabbkori erdélyi betelepülése , Hitel, Kolozsvár,1942, 6/5.
• Dávid István - Műemlék orgonák Erdélyben , Polis-Balassi, Budapest, 1996, ISBN 973 972759 X.
• xxx - Sematismul venerabilului cler al Arhidiacezei Metropolitane Greco-Catolice Române de Alba Julia şi Făgăraş, în anul Domnului 1900, de la Sfânta unire 200. Blaş, Tipog. Sem. Arh.
• Kallós Zoltán - Balladák könyve , Editura Kriterion, Bucureşti, 1971.
• Henics Tamás - Juhmérés Visában. Measuring sheep's milk in Visa, Etnofon Népzenei Kiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 217 7940.
• Chirilă Eugen - Descoperiri monetare antice din Transilvania, Acta Musei Napocensis VI. Cluj 1969.
• Milea, Z. - Pop, C. Monumente sculpturale din Dacia romană în legătură cu cultul lui Liber Pater, Acta Musei Napocensis II. Cluj, 1965.
• Brassai Fuchs Hermann - A mocsi meteorit - esésről., în Igazság napilap. Kolozsvár 1982, febr. (Hivatkozás: Orvos-természettudományi Értesitő az EME f.irata-1882/7).

A Wikimédia Commons tartalmaz Gekis témájú médiaállományokat.