Teleki

	Teleki
	; Teleki címere
	; Teleki címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Siófoki
Jogállás	község
Polgármester	Hári László István (független)
Irányítószám	8626
Körzethívószám	84
	Népesség
Teljes népesség	209 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	25,22 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	8,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Teleki Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 46′ 19″, k. h. 17° 49′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 19″, k. h. 17° 49′ 30″
	Teleki Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Teleki témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Telki.

Ez a szócikk Teleki településről szól. Hasonló címmel lásd még: Teleki (egyértelműsítő lap).

Teleki község Somogy megyében, a Siófoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Somogy megye északi részén, a Külső-Somogyi-dombság területén, a Balatontól (Balatonszárszótól) délre 10 km-re található, zsáktelepülés. Szomszédos települések: Szólád, Kötcse, Nagycsepely, Rádpuszta.

A település a Balatonboglári borvidék részét képezi.^[3]

Története[szerkesztés]

Neve a telek főnév –i képzős származéka. A szó régen földművelésre, növénytermesztésre alkalmas területet is jelentett.^[4]

Első említése 1211-ből való, amelyben a Tihanyi apátság birtokai közt szerepel, akkori írásmód szerint Villa Theluky. IV. Béla az esztergomi johannitáknak adta, majd a Nyulak-szigetén (Margit-szigeten) élő apácák birtokai közé tartozott. A törökökig ismét a Tihanyi Apátságé. A török időkben a lakosság száma nagyon megfogyatkozott.

A települést írott forrás először 1268-ban említi. A török hódoltság idején valószínűleg elnéptelenedett. A XVIII. században horvát telepesekkel népesítették be, akik bár nyelvüket elhagyták, máig őrzik hagyományaikat, szokásaikat.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68,7%-a magyarnak, 16,7% cigánynak, 5,6% németnek mondta magát (26,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,9%, református 15,2%, evangélikus 3%, felekezeten kívüli 6,6% (31,3% nem nyilatkozott).^[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Műemlék katolikus temploma, amely a temető területén áll, a falu és a térség egyik leghíresebb műemléke, az Árpád-kori templom. A szentély eredeti Román kori, a hajó 18. századi újjáépítés, a sekrestyének csak az alapfalai léteznek.
Református templom
Helytörténeti múzeum

Források[szerkesztés]

Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.
Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere Kaposvár, 1984. ISBN 96-301-4051-9