Zwiefalten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zwiefalten
Zwiefalten Abtei.jpg
Zwiefalten címere
Zwiefalten címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Járás Reutlingen járás
Irányítószám 88529
Körzethívószám 07373
Rendszám RT
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 2175 fő (2014. dec. 31.)
Népsűrűség47,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság538 m
Terület45,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Zwiefalten (Németország)
Zwiefalten
Zwiefalten
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 13′ 57″, k. h. 9° 27′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 57″, k. h. 9° 27′ 51″
Zwiefalten (Baden-Württemberg)
Zwiefalten
Zwiefalten
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Reutlingen járás térképén
Elhelyezkedése Reutlingen járás térképén
Zwiefalten weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwiefalten témájú médiaállományokat.

Zwiefalten település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 2175 fő (2014. december 31.).

kvése[szerkesztés]

A B 312-es úton Stuttgartot elhagyva Biberach an der Riss és Riedlingen után következő település.

Története[szerkesztés]

Zwiefalten
Zwiefalten - Tuffsteinbrücke über die Ach.JPG
Schlössle; Neuhausen an der Erms 01.JPG

Területén egykor több ma is létező település létezett. Nevét 904-ben említették először.

1089-ben a Hirsau szerzetesek alapítottak itt bencés kolostort. A szekularizáció alatt 1803-ban a kolostort bezárták. 1812-ben királyi Württemberg szanatórium jött létre a kolostor épületében. Barokk kolostortemplomát (Münster) 1740-1765 között az eredeti román épület alapjain Johann Michael Fischer tervei szerint emelték. A 18. század egyik legjelentősebb temploma.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Gustav Albert Werner (Zwiefalten, 1809 március 12-Reutlingen, 1887 augusztus 2) - protestáns lelkész, a Gustav-Werner-Stiftung alapítója.
  • Ernest Weinrauch (1730-1793) - zeneszerző és bencés atya a Zwiefalten kolostorban élt.
  • Conradin Kreutzer (1780-1849) - zeneszerző, karmester ellátogatott a bencés apátságba.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Kolostortemploma (Münster) barokk stílusú. 1740-1765 között az eredeti román épület alapjain Johann Michael Fischer tervei szerint emelték. A kettős oszlopokkal tagolt, lendületes homlokzat mögött a templombelsőben szinte szín- és formavarázslattal találjuk szembe magunkat. A pillérek előtt álló kettős oszlopok mintegy utcát képeznek a főoltárig. Az oszlopfők feletti fehér sáv hangsúlyozza a fölötte kezdődő színes freskók hatását. Aszimmetrikus szószéke is különleges.

A templombelső ben a plasztikus térdíszítés érdemel figyelmet. A díszítésben kiváló művészek működtek közre: a stukkókat J. Christian, a szobrokat F. J. Spiegler, a falfestményeket F. Sigrist és A. Meinrad készítette. A főoltáron levő Mária kélp a 15. századból származik. A kincseskamrában pedig román stílusú keresztet és bizánci relikviatáblát őriznek, mindkettő 12. századi.

A kolostortemplom[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]