Zwiefalten

	Zwiefalten
	; Zwiefalten címere
	; Zwiefalten címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Reutlingen járás
Irányítószám	88529
Körzethívószám	07373
Rendszám	RT
Testvérvárosok	Lista Champtoceaux; La Tessoualle;
	Népesség
Teljes népesség	2353 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	51,84 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	538 m
Terület	45,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 13′ 57″, k. h. 9° 27′ 51″48.232500°N 9.464167°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 57″, k. h. 9° 27′ 51″48.232500°N 9.464167°E
	Zwiefalten Pozíció Baden-Württemberg térképén
	Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
	Zwiefalten weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zwiefalten témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Zwiefalten település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 2353 fő (2023. december 31.).^[1]

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1975 és 2023 között:

Lakosok száma	2746	2175	2233	2201	2312	2323	2353
	1975	2014	2017	2019	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

Fekvése

A B 312-es úton Stuttgartot elhagyva Biberach an der Riss és Riedlingen után következő település.

Története

Területén egykor több ma is létező település létezett. Nevét 904-ben említették először.

1089-ben a Hirsau szerzetesek alapítottak itt bencés kolostort. A szekularizáció alatt 1803-ban a kolostort bezárták. 1812-ben királyi Württemberg szanatórium jött létre a kolostor épületében. Barokk kolostortemplomát (Münster) 1740-1765 között az eredeti román épület alapjain Johann Michael Fischer tervei szerint emelték. A 18. század egyik legjelentősebb temploma.

Itt születtek, itt éltek

Gustav Albert Werner (Zwiefalten, 1809 március 12-Reutlingen, 1887 augusztus 2) – protestáns lelkész, a Gustav-Werner-Stiftung alapítója.
Ernest Weinrauch (1730-1793) – zeneszerző és bencés atya a Zwiefalten kolostorban élt.
Conradin Kreutzer (1780-1849) – zeneszerző, karmester ellátogatott a bencés apátságba.

Nevezetességek

Kolostortemploma (Münster) barokk stílusú. 1740-1765 között az eredeti román épület alapjain Johann Michael Fischer tervei szerint emelték. A kettős oszlopokkal tagolt, lendületes homlokzat mögött a templombelsőben szinte szín- és formavarázslattal találjuk szembe magunkat. A pillérek előtt álló kettős oszlopok mintegy utcát képeznek a főoltárig. Az oszlopfők feletti fehér sáv hangsúlyozza a fölötte kezdődő színes freskók hatását. Aszimmetrikus szószéke is különleges.

A templombelső ben a plasztikus térdíszítés érdemel figyelmet. A díszítésben kiváló művészek működtek közre: a stukkókat J. Christian, a szobrokat F. J. Spiegler, a falfestményeket F. Sigrist és A. Meinrad készítette. A főoltáron levő Mária kélp a 15. századból származik. A kincseskamrában pedig román stílusú keresztet és bizánci relikviatáblát őriznek, mindkettő 12. századi.