Zehery Lajos
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
| Zehery Lajos | |
| Született | 1893. október 5.[1] Szeged |
| Elhunyt | 1968. február 17. (74 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1915) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (33/3-1-67)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zehery Lajos (Szeged, 1893. október 5. – Budapest, 1968. február 17.) jogász, kodifikátor, egyetemi tanár.
Élete[szerkesztés]
Felesége, akit igen fiatalon elveszített, Kazinczy Ferenc egyenes ági szépunokája, Kölcsey Ferenc oldalági rokona. Kolozsvárott szerzett felsőfokú jogi képzettséget, a tanulmányaikban végig kitűnő eredményt elérők részére adományozható államfői kitüntetés (királygyűrű) birtokosai között az utolsó volt, aki ezt Ferenc Józseftől kapta.
Munkássága[szerkesztés]
A budapesti büntető tanszéken való munkába állása után igen rövid idő múlva az Igazságügyi Minisztériumba került, s annak törvényelőkészítő osztályán dolgozott 1945-ig. Ezzel párhuzamosan végzett tudományos munkát a büntetőjog területén. A Szegedi Tudományegyetem] Állam- és Jogtudományi Karán habilitálták magántanárrá 1922-ben, később a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közigazgatástudományi Karán adott elő jogi ismereteket, ill. büntetőjogot, végezetül 1950-ig címzetes egyetemi nyilvános rendes tanárként.
Publikációi közül kiemelkedik az Angyal Pállal és Degré Miklóssal közösen írt „Anyagi és alaki büntetőjog” (1927). Tanulmányai elsősorban a büntető eljárásjog területét érintik, de érdeklődése tágabb körre is kiterjedt. Ide sorolható az öngyilkosságról írott, valamint „A szociális eszme érvényesülése büntetési rendszerünkben” c. tanulmánya. A „Büntető Jog Tára” c. szakfolyóiratnak szerkesztője volt 1925-1944 között, részt vett a Magyar Jogi Szemle, a Magyar Jogászegylet tevékenységében. Állami megbízásból 1930-31-ben 8 hónapot töltött Párizsban; a büntetőjog mellett az igazságszolgáltatás és a jogi szakoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Részt vett a Klebelsberg Kunó által létrehozott külföldi magyar kulturális intézetek munkáját összefogó Collegium Hungaricum Szövetség életében, melynek egy ciklusban elnöke volt. Az oktatáshoz fűződő szoros kötöttsége alapján évtizedeken át volt a középiskolai érettségi vizsgák elnöke, állami és egyházi megbízásból egyaránt.
Tevékeny szerepet vállalt az egyházi közéletben, közelebbről a Budapest-kelenföldi Református Egyházközségben, amelynek presbitere és egy ciklusban főgondnoka volt.
Irodalom[szerkesztés]
- Faragó M. Judit: Zehery Lajos élete és munkássága (József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága, 1993)[4]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Faragó M. Judit művének adatlapja. [2013. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 24.)
- Új Idők lexikona
- Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
- Zehery Lajos művei (Monguz OPAC)
További információ[szerkesztés]
- A szociális eszme népnevelésünkben Szociális Szemle, 1943. 4. évf. 5. sz. 125-130. p.
