Zöldülő csengettyűgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Zöldülő csengettyűgomba
Pluteus salcinus.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Pluteaceae
Nemzetség: Pluteus
Tudományos név
Pluteus salicinus
(Pers.) P.Kumm. (1871)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zöldülő csengettyűgomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zöldülő csengettyűgomba témájú médiaállományokat és Zöldülő csengettyűgomba témájú kategóriát.

A zöldülő csengettyűgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Tox Poisonous icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
Pink spore print icon.png
rózsaszínű
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Bare stipe icon.svg
csupasz

A zöldülő csengettyűgomba vagy szürke csengettyűgomba (Pluteus salicinus) a csengettyűgombafélék családjába tartozó, lomberdők korhadt faanyagán termő, kissé pszichoaktív hatású gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A zöldülő csengettyűgomba kalapjának átmérője 3–7 cm, alakja domború, esetleg kissé púpos. Felülete selymes vagy finoman pikkelykés, széle néha sugarasan bordás lehet. Színe halványszürkés, szürkészöldes vagy szürkésbarnás, gyakran kékes árnyalattal; a közepe sötétebb lehet. A kalap bőre rostos. Húsa fehér, merev; íze és szaga kissé retekszerű, kellemetlen.

Sűrűn álló, tönkhöz nem növő lemezei fiatalon fehérek, később halványrózsaszínek. Spórapora halványrózsaszín. Spórái elliptikus-szférikusak, sima felszínűek, 7-9 x 4,5-6 µm-esek.

Tönkje 4–7 cm magas és 0,5-0,7 cm vastag. Alakja hengeres, néha tövénél kissé gumós. Húsa fehér és kemény, az idős gomba esetében sem üregesedő. Színe fehéres, zöldes vagy kékeszöldes árnyalatú, sokszor finoman szálas. A zöldeskék árnyalat a pszilocibin-tartalom jele.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Az ehető barna csengettyűgombával lehet összetéveszteni.

Elterjedése és élőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka. Lomberdőkben honos, ahol főleg bükk, éger, fűz elhalt, korhadó törzsén, tuskóján nő. Májustól októberig terem.

Enyhén mérgező, változó mennyiségben pszichoaktív hatású pszilocibint és pszilocint tartalmaz.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]