Zászpafélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Zászpafélék
Fehér zászpa (Veratrum album)
Fehér zászpa (Veratrum album)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Liliomvirágúak (Liliales)
Család: Zászpafélék (Melanthiaceae)
Batsch ex Borkh.
Nemzetségek
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zászpafélék témájú kategóriát.

A zászpafélék (Melanthiaceae) a liliomvirágúak rendjének (Liliales) egyik családja. Korábbi rendszerekben (pl. Urania Pflanzenwelt) a valódi liliomok (Liliaceae) egyik alcsaládja volt.

Tulajdonságaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyöktörzses vagy hagymás évelő növények. A legtöbb faj rizómás és leveles szárú. Virágaik végállóak, sugarasan szimmetrikusak, lepelleveleik pedig szabadok. Termésük egységesen toktermés. Sok génusz levelei örvösen állnak, tenyeresen erezettek, kivéve éppen a névadó zászpa (Veratrum) nemzetséget. Fontos jellegzetességük, hogy a csucsorokhoz hasonlóan erősen mérgező és rákkeltő szteroid alkaloidokat tartalmaznak. Amikor a történelmi Magyarország hegyvidékein a tárnics (Gentiana) gyökerét gyűjtötték pálinka főzéséhez, gyakran összetévesztették a zászpával, és ez súlyos mérgezésekhez vezetett.

Ismertebb fajaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tizennyolc nemzetség 170 faja tartozik a zászpák közé; nálunk két nemzetség négy faja honos.

Hazánkban leggyakoribb a fehér zászpa (Veratrum album). Ez sokfelé előfordul az eurázsiai zónában, még az alpesi területekre is felhatol. Leginkább a nedves réteket, lápligeteket, láperdőket kedveli. Gyökerének és gyöktörzsének kivonata erős hatású drog, ami gyógyszeralapanyag, de számos mérgező alkaloidot is tartalmaz.

Mezofil erdőkben tenyészik a fekete zászpa (Veratrum nigrum).

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]