XX. Arsak pártus király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Artabanosz pénzérméje

XX. Arsak (Aršak Ardawân), más néven III. Artabanosz[1] parthus király Kr. u. 12-től[2] 38-ig.[2]

Először Média Atropaténé királya volt,[2] majd 9-ben vagy 10-ben megszerezte a pártus trónt I. Vonoszésztől.[2] Körülbelül 2 év múlva királlyá kiáltották ki Ktésziphónban,[2] a Tigris parti parthus fővárosban.[2] Vonoszész Arméniába (Örményországba) menekült,[2] de Artabanosz 15-ben vagy 16-ban lemondásra kényszerítette.[2] Artabanosz eleinte békés viszonyt tartott fenn Rómával.[2] Noha belső lázongással kellett szembenéznie, erős királynak bizonyult,[2] és a központi kormányzat tekintélyét is igyekezett helyreállítani.[3]

Artabanosz 21 decemberében írott,[4] Szusza városához és a város elöljáróihoz intézett levele az egyetlen fennmaradt pártus királyi dokumentum.[4]

III. Artaxiasz örmény király halála után (3435) Artabanosz saját fiát – aki csak Arszakész néven ismert[4] – ültette az arméniai trónra.[4] Két pártus nemes – akit nyugtalanítottak Artabanosz központosítási törekvései[4] – Tiberius római császárt kérte fel, hogy válasszon királyt egy korábbi uralkodónak, IV. Phraatész a leszármazottai közül.[4] III. Tiridatész – Phraatész unokája[4]35 körül érkezett Szíriába,[4] és Lucius Vitellius római hadvezért a parthus trónra ültette.[4] Artabanosz visszavonulni kényszerült Hürkániába,[4] de egy év sem telt bele, és a Róma-ellenes párt visszahívta.[4] Ő vissza is tért, és visszaszerezte trónját.[4] A küzdelem Parthiát belsőleg legyengítette;[4] nagy kiterjedésű területek és fontos kereskedelmi gócpontok váltak az uralkodótól függetlenné.[4] Az általános elégedetlenség miatt ismét menekülnie kellett, és vazallusánál, II. Izatész adiabénéi királynál talált menedéket.[4] Időközben egy bizonyos Kinammosz (latinosan Cinnamus) foglalta el a parthus trónt.[4] Tárgyalások eredményeképpen Artabanosz visszakapta a királyságát,[4] de nem sokkal később ezután meghalt.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az Uralkodók és dinasztiák 60. oldalán II. Artabanoszként szerepel, ugyanis a valódi II. Artabanosz (kir.: Kr. e. 127 – Kr. e. 126) nincs beszámítva.
  2. ^ a b c d e f g h i j Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 9639075124  , 60. oldal
  3. Uralkodók és dinasztiák, 60–61. oldal
  4. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Uralkodók és dinasztiák, 61. oldal


Előző uralkodó:
XIX. Arsak
Pártus király
1235
Két szobor rajza az ókori iráni pártus művészetből.
Következő uralkodó:
XXI. Arsak
Előző uralkodó:
XXI. Arsak
Pártus király
3638
Két szobor rajza az ókori iráni pártus művészetből.
Következő uralkodó:
XXII. Arsak