Wilhelm Eduard Weber

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Wilhelm Eduard Weber
Wilhelm Eduard Weber II.jpg
Született

Wittenberg
Elhunyt 1891. június 23. (86 évesen)[1][2][3][4][5][6][7]
Göttingen[8][9]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • fizikus
  • egyetemi oktató
  • filozófus
Iskolái
  • Luther Márton Tudományegyetem
  • Göttingeni Egyetem
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Foreign Member of the Royal Society
  • Copley-érem (1859)[10]
  • Bavarian Maximilian Order for Science and Art (1859)
  • Cothenius Medal (1879)
  • Matteucci-érem (1879)
Sírhely Stadtfriedhof Göttingen
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Eduard Weber témájú médiaállományokat.

Wilhelm Eduard Weber (Wittenberg, 1804. október 24.Göttingen, 1891. június 23.) porosz fizikus és egyetemi tanár. Édesapja Michael Weber, testvérei Ernst Heinrich Weber és Eduard Friedrich Weber. A mágneses fluxus névadója, nevéből származik a weber mértékegység. A göttingeni hetek tagja volt.

Élete[szerkesztés]

Felsőbb tanulmányait Halléban végezte, később, 1827-ben ugyanott magán-, majd rendkívüli tanár lett. 1831-ben Gauss közbenjárására a göttingeni egyetemre a fizika rendes tanárául hívták meg. 1837-ben felfüggesztették állásától, mert tiltakozott az alkotmány felfüggesztése ellen; ezután hat évet részint Göttingenben, részint magánemberként utazgatva töltött. 1843-ban a lipcsei egyetemen lett tanár; 1849-ben visszatért Göttingenbe. 1887-ben valóságos belső titkos tanácsos lett.

Munkássága[szerkesztés]

Első publikációját (Die Wellenlehre auf Experimente gegründet, Lipcse, 1825) Ernst Heinrich bátyjával közösen még diákkorában írta. Mindvégig szerteágazó érdeklődésű, termékeny szerző maradt egy egész sor új felfedezéssel.

Sokat foglalkozott a szilárd testek rugalmasságával. Akusztikai eredményei közül a legjelentősebb a nyelvsípok működésének elmélete. Göttingenben Gauss-szal közösen mérték a Föld mágneses terét. 1840-ben megállapította az abszolút elektromagnetikus árammértéket. 1846-ban felállította elektrodinamika alaptörvényét, mely két mozgásban levő elektromosságrészecskének egymásra gyakorolt hatását határozza meg. Egyúttal megfogalmazta azt a hipotézisét, hogy meghatározott mennyiségű anyaghoz mindig meghatározott mennyiségű elektromosság kapcsolódik.[11]

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Mechanik d. menschlichen Gehwerkzeuge (Eduard Friedrich öccsével egyetemben, Göttingen, 1836)
  • Über die Anwendung der magnetischen Induction auf Messung der Inclination mit dem Magnetometer (Abh. d. Gött. Ges. d. Wiss., V., 1853)
  • Elektrodynamische Massbestimmungen (Abh. d. sächs. Ges. d. Wiss., 1846-57)
  • Theorie der Zungenpfeifen (Pogg. Ann. XVII., 1892)
  • Über die Beugung der Glasoberfläche beim Zerspringen (W. Ernest Henrichhal, u. o. XX., 1830)
  • Vergleichung d. Theorie d. Saiten, Stäbe u. Blasinstrumente (u. o. XXVIII., 1833)
  • Das Inducions-Inclinatorium (u. o. XLIII., 1838)
  • Unipolare Induction (u. o. LII., 1841)
  • Uber die Elasticität fester Körper (u. o. LIV., 1841)
  • Messung starker galvanischer Ströme nach absolutem Mass (u. o. LV., 1842)
  • Über die Wirkung eines Magnets in die Ferne (u. o.)
  • Messung galvanischer Leitungswiderstände nach absolutem Mass (u. o. LXXXII., 1851)
  • Galvanometrie (Göttingen, 1862)
  • Resultate aus den Beobachtungen des magnetischen Vereins von 1836 bis 1841 (Gauss-szal 1836-43, 6 kötet).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Holland Életrajzi Portál. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. KNAW Past Members. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  9. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Вебер Вильгельм Эдуард, 2015. szeptember 28.
  10. Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
  11. Je. I. Parnov: A végtelenek keresztútján. Univerzum Könyvtár. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. p. 47.

Források[szerkesztés]