Wilhelm Eduard Weber
| Wilhelm Eduard Weber | |
 | |
| Született | 1804. október 24.[1][2][3][4] Wittenberg |
| Elhunyt | 1891. június 23. (86 évesen)[1][2][5][6][7] Göttingen[8][9][3] |
| Állampolgársága | porosz |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | professzor |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Stadtfriedhof Göttingen[12] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Eduard Weber témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wilhelm Eduard Weber (Wittenberg, 1804. október 24. – Göttingen, 1891. június 23.) porosz fizikus és egyetemi tanár. Édesapja Michael Weber, testvérei Ernst Heinrich Weber és Eduard Friedrich Weber. A mágneses fluxus névadója, nevéből származik a weber mértékegység. A göttingeni hetek tagja volt.
Élete
[szerkesztés]Felsőbb tanulmányait Halléban végezte, később, 1827-ben ugyanott magán-, majd rendkívüli tanár lett. 1831-ben Gauss közbenjárására a Göttingeni Egyetemre hívták meg a fizika rendes tanárának. 1837-ben felfüggesztették állásából, mert tiltakozott az alkotmány felfüggesztése ellen; ezután hat évet részint Göttingenben, részint magánemberként utazgatva töltött. 1843-ban a Lipcsei Egyetemen lett tanár; 1849-ben visszatért Göttingenbe. 1887-ben valóságos belső titkos tanácsos lett.
Munkássága
[szerkesztés]Első publikációját (Die Wellenlehre auf Experimente gegründet, Lipcse, 1825) Ernst Heinrich bátyjával közösen még diákkorában írta. Mindvégig szerteágazó érdeklődésű, termékeny szerző maradt egy egész sor új felfedezéssel.
Sokat foglalkozott a szilárd testek rugalmasságával. Akusztikai eredményei közül a legjelentősebb a nyelvsípok működésének elmélete. Göttingenben Gauss-szal közösen mérték a Föld mágneses terét. 1840-ben megállapította az abszolút elektromagnetikus árammértéket. 1846-ban felállította elektrodinamika alaptörvényét, mely két mozgásban levő elektromosságrészecskének egymásra gyakorolt hatását határozza meg. Egyúttal megfogalmazta azt a hipotézisét, hogy meghatározott mennyiségű anyaghoz mindig meghatározott mennyiségű elektromosság kapcsolódik.[13]
Fontosabb művei
[szerkesztés]- Mechanik der menschlichen Gehwerkzeuge (Eduard Friedrich öccsével egyetemben, Göttingen, 1836)
- Über die Anwendung der magnetischen Induction auf Messung der Inclination mit dem Magnetometer (Abh. d. Gött. Ges. d. Wiss., V., 1853)
- Elektrodynamische Massbestimmungen (Abh. d. sächs. Ges. d. Wiss., 1846-57)
- Theorie der Zungenpfeifen (Pogg. Ann. XVII., 1892)
- Über die Beugung der Glasoberfläche beim Zerspringen (W. Ernest Henrichhal, uo. XX., 1830)
- Vergleichung der Theorie der Saiten, Stäbe und Blasinstrumente (uo. XXVIII., 1833)
- Das Inducions-Inclinatorium (uo. XLIII., 1838)
- Unipolare Induction (uo. LII., 1841)
- Über die Elasticität fester Körper (uo. LIV., 1841)
- Messung starker galvanischer Ströme nach absolutem Mass (uo. LV., 1842)
- Über die Wirkung eines Magnets in die Ferne (uo.)
- Messung galvanischer Leitungswiderstände nach absolutem Mass (uo. LXXXII., 1851)
- Galvanometrie (Göttingen, 1862)
- Resultate aus den Beobachtungen des magnetischen Vereins von 1836 bis 1841 (Gauss-szal 1836-43, 6 kötet).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ https://www.bbaw.de/die-akademie/akademie-historische-aspekte/mitglieder-historisch/historisches-mitglied-wilhelm-weber-2938
- ↑ MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Holland Életrajzi Portál. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Вебер Вильгельм Эдуард, 2015. szeptember 28.
- ↑ https://catalogues.royalsociety.org/CalmView/Record.aspx?src=CalmView.Persons&id=NA2617&pos=3
- ↑ Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. május 17.)
- ↑ Je. I. Parnov: A végtelenek keresztútján. Univerzum Könyvtár. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. p. 47.
Források
[szerkesztés]- Robert Knott: Weber, Wilhelm. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 41. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1896, 358–361. oldal (németül)
- Bokor József (szerk.). Weber, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
