Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2021-06-20

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

hovametgeylalabrv[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--92.249.246.114 (vita) 2021. június 20., 06:44 (CEST)[válasz]
kérés
Elhagytam a címben hagyott sablon-szöveget, de az sem segített!
(Erre nem lehet válasz Kosztolányi 'Hajnali részegség' című verse, bár a kérdés-cím láttán...)
További információt szeretnénk a kérdezőtől: Mi a kérdés? Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!
vitorlavita 2021. június 20., 08:57 (CEST)[válasz]
Ezt nyertem ki: „Hol milyen lélekútról van szó?”. Ha erről van szó, a válasz: Karinthy Frigyes Dana Idák c. versében lenső lélekútról van szó. A „lenső” szó az alsóval szinonim. Sajnos nem tudhatom, mire gondolt a kérdező, erről pedig eszembe jut, hogy ha azt kérdezte volna, hogy mi minden jutott Radnóti eszébe a versben, a válasz az, hogy míg mi tudhatjuk, hogy pl. hol élt Vörösmarty Mihály, addig a támadók nem, és számukra a tájban nincs más, csak egyszerű, egyforma házak, minthogy akik fentről figyelnek, azoknak nem kell tudniuk, hol éltek az egyes írók, költők stb. Akik fentről figyelnek, mindenről azt hiszik, hogy veszélyes vagy az ellenség hasznára válik (pl. a gyár vagy a vad laktanya), ezzel szemben akik a földön élnek, tudják, hogy nem minden veszélyes (pl. a szelíd tanya). (Egyáltalán nem írtam ki a versről mindent, de természetesen a Tudakozónak ez nem feladata.) Alfa-ketosav vita 2021. június 24., 22:23 (CEST)[válasz]
Kedves @Alfa-ketosav: - ez nagyon tetszett! (Neked ez jutott eszedbe a cím láttán!) :-) - vitorlavita 2021. június 25., 11:02 (CEST)[válasz]
Igen. Aztán az is lehet, hogy a kérdező halkan belelépett valamibe, és ez jött ki. (Ja, és a fenti Wikiforrás-hivatkozás nem működik teljesen, mert nem a Dana Idákra ugrik). Alfa-ketosav vita 2021. június 25., 11:38 (CEST)[válasz]

Az Omega sablon miért hivatkozik nem nevezetes albumokra?[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Már háromszor is kiszedtem az Omega sablonjából a felesleges hivatkozásokat, de mindig vissza lett állítva. Most le is van védve a sablon. Minek vannak a sablonban felesleges hivatkozások? Azért, hogy díszítsék a sablont?
Megköszönném az adminisztrátoroknak, ha kiszednék az Omega sablonjából a felesleges hivatkozásokat.
Balázs13
148.255.87.189 (vita) 2021. június 20., 13:08 (CEST)[válasz]
válasz
A sablonok szerkesztése csak megerősített szerkesztők, botok, járőrök és adminisztrátorok számára van megengedve.
Te viszont egy anonim szerkesztő vagy!
Anonim, azaz névtelen, vagyis nem vagy bejelentkezve. Mi a szerkesztői azonosítód?
A szerkesztői azonosítód helyén ez olvasható: 148.255.87.189, ami egy IP-cím. Ami nem személyes azonosító.
Az IP-címet az internet-szolgáltatók adják (egy rendelkezésükre álló cím-készletből), amikor a számítógép rákapcsolódik a hálózatukra. A számítógép lekapcsolásakor az IP-címet a szolgáltató egy következőként rákapcsolódó számítógépnek adhatja. Ugyanaz a számítógép újabb hálózatra-kapcsolódáskor valószínűtlen, hogy ugyanazt az IP-címet kapja vissza. (Ezt nevezik dinamikus IP-címzésnek. Stabil IP-cím is előfordul, külön díjfizetés mellett!)
Azaz, veled - egy névtelen szerkesztővel - nem tudunk párbeszédet folytatni, munkálkodásodat nem tudjuk követni, segíteni, bírálni stb.
Erről szól az első mondatomban megfogalmazott korlátozás.
Te ki vagy, nem tudjuk. Ezért egy sablonba tett beavatkozásaidat a járőrök (ők különleges jogú szerkesztők) azonnal törlik!
A sablonok nem módosíthatók tetszés szerint, ezek nem egyes, önálló életet élő szócikkek. Sok szócikkben használjuk őket, olybá képzelheted őket, mint egy programkönyvtárba besorolt szubrutinokat, amelyeket sok programba beleszerkesztenek.
vitorlavita 2021. június 20., 19:36 (CEST)[válasz]
Mit nevezel 'felesleges hivatkozás'-oknak?
Amennyire én értem, hogy mit foglaltak e táblázatba a sablon megszerkesztői, én azt látom, hogy az Omega zenekar kiadott albumait foglalta össze többrészes táblázatba, az egyes sorokat valamilyen szempont alapján elnevezve, s mögéjük felsorolva a megfelelő sorba kiválogatva az egyes albumok címeit. S mivel az egyes albumokról készült már Wikipédia-szócikk, ezért az egyes címek egyben wikis hivatkozások! (Néhány kiadmányról nincs szócikkünk, ezért címük piros színben látható - talán majd róluk is készülni fog ismertető cikk...)
Még egyszer kérdezem, mivel annyira erőlteted, hogy háromszor is nekivágtál a "kiszedésüknek": mit nevezel 'felesleges hivatkozás'-nak? Milyen alapon nevezed egy kidolgozott szócikk internetes-wikipédás címét feleslegesnek?
Vagy a pirosak lennének azok? Azok sem feleslegesek! Figyelem-felkeltő a színük: azt mutatja, hogy lehetne írni róluk egy Wikipédia-cikket... De nem ám pársorosat, mert ez félrevezetés lenne: édeskevés információ fér bele csak ennyi szövegbe! Eltűnne a piros hivatkozás, pedig ez nem is egy teljes értékű szócikk címe lenne! Igen, eltűnne a piros, és lenne belőle kék, de ez valójában megtévesztés!
Nem 'nevezetes album'-ok? Az Omega albumai a teljes Omega-életművet bemutató táblázatból nem hagyhatók ki, még akkor sem, ha a zsengéik közé, kevésbé népszerű kiadmányaik közé tartoztak. Egy életmű-ismertetést ezért nem hibáztathatsz!
vitorlavita 2021. június 20., 23:55 (CEST)[válasz]
pontosítsunk: attól, mert az Omega nevezetes, nem lesz az összes lemezük is az. A navsablonokban viszont fel szoktuk tüntetni a nem nevezeteseket is, hivatkozás nélkül, csak hogy teljes legyen a diszkorgráfia. Xia Üzenő 2021. június 25., 09:52 (CEST)[válasz]

Mi a de Broglie-hipotézis?[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
== Mi a de Brogli jelenség ? ==
--92.52.235.84 (vita) 2021. június 20., 13:58 (CEST)[válasz]
válasz
Előbb egy kis névmagyarázat:
A jelenség a nevét Louis de Broglie francia elméleti fizikusról kapta.
Családnevének szóvégi 'e'-je - a francia nyelv kiejtési szabályainak megfelelően - néma.
A róla elnevezett jelenség az ő úttörő - 1924-es doktori disszertációjában megfogalmazott - hipotézise (feltevése):
Nemcsak a fénynek és más elektromágneses sugárzásnak, hanem minden anyagnak van hullámtermészete (is).
1927-ben kísérletileg igazolódott feltevése: Davisson és Germer amerikai fizikusok két résen átküldött elektronjai becsapódási képpontok helyett interferenciacsíkokat hoztak létre a felfogó ernyőn.
Vagyis, nemcsak a sugárzásoknak vannak részecske-tulajdonságai (ezek a fotonok), hanem az anyagi részecskék is lehetnek hullámtermészetűek!
E hipotéziséért kapta meg Louis de Broglie 1929-ben a fizikai Nobel-díjat.
http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/deBroglie_Heisenberg.pdf
vitorlavita 2021. június 20., 15:11 (CEST)[válasz]