Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2017-09-26

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-20 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-21 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-22 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Ma

2017. 9. 23. « 2017. 9. 24. « 2017. 9. 25. « 2017. 9. 26. » 2017. 9. 27. » 2017. 9. 28. » 2017. 9. 29.

Az alumínium miért nem oldódik a vízben ha megsérül?

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Az alumínium reakcióba lép az oxigénnel, így levegőn alumínium-oxid képződik. Csak a felületén levő alumínium atomok tudnak az oxigénnel reakcióba lépni, mivel a tárgyak belsejében levők környezetében nincs oxigén: a többi atom elszigeteli tőle, mintha egy védőbevonat lenne. Mivel az alumínium-oxid tömör, ez is elszigeteli a többi atomot az oxigéntől, tehát csak az alumínium felületén lesz alumínium-oxid, a belsejét ez védőrétegként védi, elszigetelve az oxigéntől. Valamilyen, gondolom kémiai, lehet hogy elektrokémiai úton ezt leoldották róla, egy pohár vízbe dobták, úgy pezsgett mint egy pezsgőtabletta. Régen megpróbáltam vízfelszín alatt alumíniumot megkarcolni: semmi. Hogy lehet ez? A hajók külseje, ami a vízbe merül, alumíniumból van. Ha megkarcolódik, hogyhogy nem oldódik fel a vízben a hajó? Köszönöm.

--2A01:36C:1400:4B2B:3CC2:CE91:ECD0:F2C4 (vita) 2017. szeptember 26., 15:47 (CEST)

Részleges válasz

Azt a kísérletet nem láttam, és nem hallottam róla, hogy vízbe dobva pezsgett volna. Ilyet a nátriumról hallottam.

A kérdező által leírtak igazak. Valamit azonban hozzá kell tennem. A víz mindig tartalmaz oldott levegőt, és így oldott oxigént is. Az már a víz alatt is passziválja az alumínium felületét. A vízből kiemelve, és a levegővel érintkezve - ha nem lett volna is - azonnal létrejön a passziváló oxidréteg. Hogy ehhez mennyi időre van szükség, azt nem tudom (reakciósebességi állandó). Ez a reakció alighanem irgalmatlanul gyorsan zajlik le. Nyilván ugyanaz történik, akár a víz alatt karcoljuk meg, akár a levegőn. MZ/X ^vita 2017. szeptember 26., 18:06 (CEST)

A részleges válasz másik fele

Mi az oldódás? Atomok (molekulák) elválnak a többitől, és elelegyelednek a folyadék molekulái között.
Milyen erők okozzák a részecskék elválását a többitől? A folyadék részecskéinek hőmozgása következtében fellépő ütközések szakítják ki őket.
A fémek atomjait az elektronfelhő tartja egyben (rácsos szerkezetben) - az elektronfelhő összetartó ereje nagyobb, mint a fématomokhoz ütköző folyadékrészecskék nekiütközése révén keletkező le(ki)szakító erő.
Ezért nem oldódik fel az alumínium a vízben. Az alumíniumoxid sem.
vitorla^vita 2017. szeptember 26., 18:23 (CEST)

A televízió mutatta pár évtizede a kísérletet. Amiatt nem értem, hogy ott egy pénzérményi alumíniumdarabot dobtak egy pohárnyi vízbe, valami átlátszó edényben volt a víz: üvegpohár lehetett. Tehát alumínium és víz érintkezett. Ugyanez történik ha lemezvágó ollóval a vízben kettévágok egy alumíniumdarabot, vagy egy alumíniumrudat harapófogóval vagy valami hasonlóval. A felület kisebb, így lassabban pezseg. Az előző válaszok szerint a kísérletben se lett volna szabad pezsegnie, ezért nem értem. 2A01:36C:1400:4CFB:3CC2:CE91:ECD0:F2C4 (vita) 2017. szeptember 26., 20:56 (CEST)

válasz

A pezsgés micsoda? A folyadékban gáz vagy gőz szabadul fel, és ez buborékok formájában a felszínre tör.
Mi lehet a buborékokban? Vízgőz. Ha nem vízgőz, akkor milyen gázhalmazállapotú anyag? Milyen vegyi folyamat során szabadul fel gáz? Az alumínium nem szorítja ki sem a hidrogént, sem az oxigént a vízmolekulából - ellenkező esetben nagyon veszélyes anyag lenne az alumínium a hétköznapi életben (szemben pl. a nátriummal, ami erőteljesen felhevíti a környezetét, ha vízbe tesszük)!
Szóval, vízgőz keletkezhetett, ami a pezsgést produkálta? Mitől melegedett fel a víz? Ha alumíniumot vízbe mártunk, nem történik semmi. Igaz, annak felületén alumíniumoxid van, azért.
A lemezvágó olló víz alatti használata során a vágásfelületen vegytiszta aluminumfelület keletkezik. A vegytiszta alumínium ennyire agresszív lenne?
Igen, el kell ismernem, hogy jól emlékszik a kérdés feltevője! Ugyanis, az alumíniumról szóló szócikkünk ezt írja (én is csak most tudtam meg):

„Ha eltávolítjuk az oxidréteget, reagál vízzel; ekkor alumínium-hidroxid (Al(OH)3) keletkezik és hidrogéngáz szabadul fel.”

Vagyis ez a felszabaduló hidrogéngáz pezseg!
De hogy az alumíniumhidroxiddal mi fog történni, elbomlik-e, átalakul-e más vegyületté, megvédi-e az alumíniumot a további vegyhatástól, azt már nem írja meg... Fogyni fog az alumínium (a fém-alumínium), az bizonyos. Gondolom, ez is kockázati tényezője egy alumínium-hajótestnek, ha vízalatti súrlódás éri...
vitorla^vita 2017. szeptember 26., 22:26 (CEST)

Az oldás témájához

Megnéztem: az oldat szócikkünk kriminális állapotban van. Azonnali feljavításra szorul. Az angol wikpédia sokkal korrektebb e tekintetben. Az ionos oldatok például a víz molekuláit két részre bontják, de az oldott anyag egyenletesen oszlik el a folyadékfázisban. Az alkohol vizes oldata például nem ionos oldat, és bármelyik komponense megközelítheti a száz százalékot. A részarány tehát nem definiálja, hogy melyik az oldószer és melyik az oldott anyag. A lényegről sajnos továbbra sincs adatom: nem tudom, hogy az alumíniumot oldatba lehet-e vinni. A királyvíz például képes az ezüstöt oldatba vinni. Márpedig az is fém. MZ/X ^vita 2017. szeptember 27., 21:43 (CEST)