Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2017-03-04

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Miért melegednek lassan a mikrohullámú sütőben a magas zsírtartalmú ételek?[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy miért melegednek lassan a mikrohullámú sütőben a magas zsírtartalmú ételek?
--5.187.225.76 (vita) 2017. március 4., 23:07 (CET)[válasz]
válasz
Mihez képest?
A különböző anyagok felmelegedési sebessége fordítottan arányos a fajhőjükkel (azonos teljesítményű sugárzás esetén).
Az itt talált fajhőtáblázat azért jó segítség, mert van benne egy sor arról, hogy mekkora az emberi test fajhője. Látható, hogy ez az érték igen magas, a többihez képest, csak a vízé (meg a tengervízé) nagyobb. A protein (vagyis a fehérjék) fajhője fele akkora. (Az emberi test néha elég magas zsírtartalmú, ezért merem hasonlítani a zsíros ételekhez...)
vitorlavita 2017. március 5., 02:10 (CET)[válasz]
Kiegészítés

A Mikrohullámú sütő olyan frekvencián működik, amelyen igen nagy a vízmolekulák hullám-elnyelő képessége. Ez csak nagyon laza összefüggésben van az étel zsírtartalmával, amiatt, hogy a zsírnak más frekvencián maximális az elnyelőképessége. Másrészt, igen sokféle zsír létezik, más-más abszorpciós tulajdonságokkal. MZ/X vita 2017. március 5., 21:00 (CET).[válasz]

Adalék

Az angol wikipédián van erről szó: dielektromos hevítés. Ennek értelmében a vízmolekula poláris, ezért mozgatja meg jobban az elektromágneses tér. A zsírok viszont gyakorlatilag apoláris molekulák. MZ/X vita 2017. március 5., 21:32 (CET)[válasz]

Az autó hűtővizének felforrása miért gyakoribb hegyi szerpentinen, mint sík terepen?[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy az autó hűtővizének felforrása miért gyakoribb hegyi szerpentinen, mint sík terepen?
--5.187.225.76 (vita) 2017. március 4., 23:14 (CET)[válasz]
válasz
Más teljesítménnyel dolgozik a motor a kétféle útszakaszon.
A sík terepen (vagyis a vízszintes úton) csak az út felszíne és a kerekek felülete közötti gördülési ellenállást, valamint a levegőnek a mozgó kocsira kifejtett légellenállását kell legyőznie a motornak.
Az emelkedő szerpentinen nemcsak a fenti két erőhatást kell legyőznie a motornak, hanem még a nehézségi erővel szemben is munkát kell végeznie - hiszen mozgásának nemcsak az előbbi esetben elemzett vízszintes összetevője van: emelkedik is a jármű! Előfordulhat, hogy az ez esetben igényelt teljesítménytöbblet már csúcsrajáratást igényel a motortól...
vitorlavita 2017. március 5., 02:25 (CET)[válasz]
Adalék

Sík terepen a gyorsabb haladás miatt nagyobb a légáramlás, s ez hozzájárul a motor hűtéséhez. Másrészt, sok gépjárművezető nem veszi tekintetbe, hogy emelkedőn magasabb fordulatszámon kell járatnia a motort (közelebb a maximális nyomaték fordulatszámához). Ha ezt nem tartják be, gyengébb a ventilátor légszállító képessége. A legtöbb autónál a motor és a ventilátor fordulatszáma egymáshoz kapcsolódik, állandó áttételi aránnyal. Igen kevés az olyan autó, amelynél külön villanymotor forgatja a ventilátort. MZ/X vita 2017. március 5., 21:05 (CET)[válasz]