Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-12-13

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-01, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-27 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-28 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-29 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-30 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-01 Ma

2012. 12. 10. « 2012. 12. 11. « 2012. 12. 12. « 2012. 12. 13. » 2012. 12. 14. » 2012. 12. 15. » 2012. 12. 16.

„2012. december 21.”

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

sziasztok

érdeklődni szeretnék. írtam egy hosszabb fogalmazást, és szerintem nagyon aktuális. amit közzé szeretnék tenni, és nem tudom még hogyan lehetne elküldeni nektek, ill hogy mennyire érdemes, vagy érdekes. a vissza jelzések alapján, mindenki csak pozitív véleménnyel van róla.

összefoglalva talán annyi, foglalkozok a december 21-ével. az esetleges világ végével,és a spiritizmussal, meg a világ gazdasági rendszerekkel( zeitgeist sorozat)várom mielőbbi vissza jelzéseteket.

üdv

xxxxxxxx xxxxxx út x x xxx xxxx tel :xxxxxxxxxxx

--Bordás szabolcs ^vita 2012. december 13., 09:48 (CET)

(A Te érdekedben kitöröltük az itt megadott személyes adatokat. A web-oldalunk nyilvános, bárki olvashatja: ezért nem tanácsoljuk, hogy az e-mail-címedet, címedet, telefonszámodat vagy más hasonló személyes adatodat az interneten így közzétedd. A választ kizárólag ugyanide, a kérdésed alá írjuk.)

véleményem: 8 nap és 4 óra múlva Ausztráliában már december 22-e lesz! - vitorla^vita 2012. december 13., 10:03 (CET)

Szia. Tévedésben vagy. Ez egy enciklopédia, amely nem is egyszerűen címszavakról közöl átfogó és részletes tényeket, hanem mindehhez kiemelt feltétel az, hogy a tények megjelent könyvek, folyóiratok, szakcikkek, esetleg szakértői honlapok vagy tévéműsorok által kifejtett adatok legyenek. Az úgynevezett saját kutatás eredménye – és a fogalmazásod feltételezésem szerint ebbe a furcsa nevű kategóriába illik – nem kaphat helyet a Wikipédiában. Gond nélkül megjelentetheted egy blogban, egy honlapon, a facebookon vagy ahol akarod, sőt, megjelentetheted nyomtatásban is. Ha egy kiadó, egy szerkesztő kellően hitelesnek tartja ahhoz, hogy nyomtatva kiadja, akkor a Wikipédia is elfogadja azt a kiadványt az írás hitelességének alátámasztásául. Egyébként legfeljebb magánemberként lehet valamelyik önkéntes szerkesztőtársam hajlandó arra, hogy a fogalmazásoddal foglalkozzon, de érzésem szerint kevés esély van arra, hogy ráérő segítőt találsz. Ha a témádhoz találsz a Wikipédia műhelyei között odaillőt, ott esetleg rákérdezhetsz, hogy van-e valaki, akihez fordulhatsz. - Orion 8 ^vita 2012. december 13., 16:47 (CET)

Esetleg itt is terjeszthetjük, hogy a világvége az idén (is), az érdeklődés ellenére elmarad... (mitől is lenne vége? egy (már nem használt) naptár fordulója miatt? arról hallottál már, hogy dec. 21. után a maja naptár folytatódik? kb. olyan a helyzet, mint 2000. jan. 1-jén, amikor szintén sokan állították, hogy akkor vége lesz a világnak).

Mondjuk azt el tudom képzelni, hogy a világűrből egy 100 km átmérőjű, kőből készült maja naptár száguld felénk és pont telibe kapja a Földet. Akkor nekünk annyi, de ilyenről nincs tudomásom. Persze az elképzelhető, hogy a pánik elkerülése miatt ezt titokban tartják, de az nehezen képzelhető el, hogy titokban a világ összes, rádiótávcsővel rendelkező állama megegyezzen ebben az ügyben és teljes egyetértés legyen köztük. Mindez csak a véleményem, mondhatni "saját kutatás" (ami egy csomó, komolyabb helyen olvasható). misibacsi*^üzenet 2012. december 13., 19:34 (CET)

Buborék a pohárban, de a palackban nem

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a szénsavas palackból pohárba öntött folyadék miért kezd pezsegni, ugyanakkor a mellette álló nyitott palackban nem indul be a pezsgés? (tehát nem a nyomásváltozás az oka). Üvegpohárról van szó, a palack műanyag, talán az anyagokkal függ össze? Műanyagpohárral itthon nem tudom kipróbálni, de úgy emlékszem, abban is pezseg. misibacsi*^üzenet 2012. december 13., 19:22 (CET)

--misibacsi*^üzenet 2012. december 13., 19:22 (CET)

Például az öntés miatt jobban felkavaródott a pohárban levő mint a palackban levő. A buborékok gázból vannak, ki is kell jönniük: a palack tetején kicsi a lyuk, kevesebb buborék gáztartalma tud tehát kijönni, ráadásul a kevesebb buborék több folyadékban oszlik el, vagyis ugyanannyi folyadékra kevesebb buborék jut: sokkal lassabban pezseg. Nyilván telítettebb lesz folyadékfelszín feletti levegő széndioxiddal, és kicsivel a nyomás is nagyobb lesz, hiszen folyamatos gázáramlás van. 62.165.230.123 (vita) 2012. december 14., 00:06 (CET)

Szerintem több helyen tévedsz, de inkább próbáld ki és figyeld meg:

• a palack tetején kicsi a lyuk - gáznemű anyagnak, de még a folyadéknak sem kicsi, legalább 1,5-2 cm-es
• kevesebb buborék gáztartalma tud tehát kijönni - a palackban kb. 1-2 tizedmásodpercig tart a pezsgés, aztán megszűnik
• kicsivel a nyomás is nagyobb lesz - semmi oka nincs rá (lásd lejjebb)
• hiszen folyamatos gázáramlás van - a palackban nem válik ki folyamatosan gáz, csak a pohárban, tehát nincs semmiféle "áramlás". A palackban csak akkor van gázkiválás, ha le van zárva.

A nyomás akkor játszana szerepet, ha a lyuk mondjuk 1 mm átmérőjű lenne. Ebben az esetben hosszabb ideig hallani lehetne, ahogy a felszabaduló gáz fütyül kifelé a palackból, amikor a folyadék felett túlnyomás keletkezik. Mivel a palack ehhez képes nagy nyílással rendelkezik, a sziszegés csak pár pillanatig tart. A pohárban legalább 10x annyi ideig pezseg, és a pezsgés újraindul újabb folyadékmennyiség rátöltésekor. misibacsi*^üzenet 2012. december 14., 12:08 (CET)

vélemény2

A szénsavas palackban lévő folyadék széndioxidot tartalmaz oldott állapotban.

A széndioxid a légkörben is előfordul, annak legnagyobb sűrűségű összetevője. Ha teljesen nyugodt lenne a légkör, akkor a széndioxid a légkör alján helyezkedne el (elég vastagon ahhoz, hogy ne jussunk oxigénhez - de a Föld forog és a Nap melegíti a légkört is, azért biztosított az örökös légmozgás: nem fulladunk meg).

A palack alakja olyan, hogy a külső légmozgás nem tud beléhatolni. Ezért a folyadékból buborékok formájában kiváló és felszálló széndioxid megül a palackban lévő folyadék tetején. A frissen bontott palackban is (amikoris a zárt palackban gyárilag létrehozott túlnyomás miatt nagy „elánnal” indul meg a buborékképződés) egy idő után a belső nyomás annyira lecsökken, hogy a folyadékfelszínen lévő széndioxid-„párna” képes ezt a kismértékűre lecsökkent túlnyomást megtartani: most már nem habzik a folyadék („kósza” buborékokat leszámítva).

A pohár - bármilyen alakú - mindenképpen nyitottabb a palacknál, ezért nem képes megtartani a széndioxid-„párnát”, s ezért a légköri nyomásnál - akármilyen kis mértékben - nagyobb belső nyomása miatt a folyadékban oldott széndioxid újabb buborékképződése akadálytalanná válik! (Az is számításba jöhet, hogy a pohárba töltéskor a folyadék-gáz elegy molekulái plusz mozgási energiára tesznek szert: a széndioxid-molekula ezt „kihasználva” aktívabbá válik. Könnyebbé válik a buborék-keletkezés.)

vitorla^vita 2012. december 14., 00:10 (CET)

• A palack alakja olyan, hogy a külső légmozgás nem tud beléhatolni - Nem tudom, mit értesz "beléhatolás"-on, és miért kellene a külső levegőnek behatolnia a palackba. A nyomás mindenképpen és hamar kiegyenlítődik, ehhez nem kell keveredés.
• a palackban a folyadékfelszínen lévő széndioxid-„párna” képes ezt a kismértékűre lecsökkent túlnyomást megtartani - A pohárban a folyadék fölött miért nem alakul ki ugyanaz a "túlnyomás"? (egyébként nem hiszem, hogy kb. 5 cm vastag, szabad felszínű légrétegnél lehetne túlnyomásról beszélni a normál légköri nyomáshoz viszonyítva)

Inkább a mozgási energia-többlet, a felkavarodás és a pohár eltérő anyagú fala játszhat a jelenségben szerepet. Már egy ideje gondolkoztam a dolgon, de a nyomáskülönbséget a fentiek miatt elvetettem (csak nem akartam a potenciális válaszadókat ezzel befolyásolni... :-) misibacsi*^üzenet 2012. december 14., 12:08 (CET)

Újrafogalmazva a következő fizikai kísérletről van szó:

• Van egy palack folyadékunk.
• A folyadék oldott állapotban gázt is tartalmaz.
• A folyadékból kiválik a gáz.
• Zárt palack esetén a folyadék fölött a kivált gáztól túlnyomás, illetve egyensúlyi állapot alakul ki.
• Ha a palackot megnyitjuk, a túlnyomás a palack felső részében sziszegő hang kíséretében hamar megszűnik.
• Ha a palackból egy pohárba öntünk a folyadékból, akkor a pohárban jóval hosszabb ideig tart a gáz kiválása, mint a palackban.

(öntéskor a folyadék fölött kivált gázt is kilöttyen, tehát a nyomás kiegyenlítődik a külső nyomással)

• A pohár alapterülete majdnem akkora, mint a palacké.
• A kérdés az, hogy a palack felső rétegében miért nem válik ki ugyanannyi gáz, mint ha ugyanazt a mennyiséget pohárba öntjük?

(mondjuk 2 ujjnyi mennyiséget öntünk ki, ez többször egymás után elvégezhető, és közben nem zárjuk le a palackot - a pezsgés a pohárban minden esetben újra kezdődik)

misibacsi*^üzenet 2012. december 14., 12:08 (CET)

El tudnál végezni egy kísérletet? A pohárba ne ujjnyinként töltsd a vizet, hanem először töltsd tele, hogy túlfolyjon, majd az egyensúlyi állapot beállta után tölts rá két ujjnyi vizet. Ez a kísérlet kizárhatja vagy igazolhatja a pohár nem nedvesített határfelületén létrejövő hatások miatti buborékolást. Csigabi^{itt a házam} 2012. december 14., 12:43 (CET)

És egy másik kísérletet is: a vizet a pohárba nem a szokásos módon töltöd, hanem a pohár falán óvatosan és lassan csorgatva, mintha nitroglicerint töltenél. :-) Ha a víz nem kavarog olyan hevesen, talán kevésbé fog pezsegni is. - Orion 8 ^vita 2012. december 14., 13:17 (CET)

Nem vízről, hanem szénsavas italról van szó. Az első példát nem értem: ha teletöltöm folyadékkal, már nem lehet rátölteni... misibacsi*^üzenet 2012. december 14., 21:49 (CET)

A víz szót helyettesítsd be a szénsavas itallal, és próbáld úgy. Én valami ásványvízzel való kísérletezésre gondoltam, azt hittem volna, hogy ez nem okoz fennakadást, rád bízom az italválasztást. Csigabi pedig szerintem azt tanácsolta, hogy először kicsordulásig töltöd a poharat, majd utána még töltesz rá, ami szintén kicsordul teljes egészében, ő tudja, hogy milyen ebből eredő helyzetre gondolt, mindenesetre a kísérlet úgy is elvégezhető, hogy nem tudjuk, mi értelme lenne. Utána jön a következtetés. ;-) - Orion 8 ^vita 2012. december 15., 14:42 (CET)

Szerintem, a jelenségek lényegi különbségét a palack és a pohár alakjának eltérése magyarázza! Legyen a palack helyett egy kétliteres (fedetlen) (sörös)korsó. Először. Aztán a második összehasonlító kísérletben a palack helyett egy nagyszájú befőttesüveg. Harmadszor pedig egy ennél viszonylag szűkebb szájú palack (amilyenben nektárt, paradicsomlevet is szokás). És negyediknek az eredeti palack. Majd ezt az összehasonlító megfigyeléssorozatot úgy ismételjük meg, hogy nem pohárba öntögetünk, hanem egy másik - (nem kötelezően) kisebb méretű - palackba.

A beléhatoláson mit értek? Azt, hogy a palackban lévő folyadék feletti légtér viszonylag védett a kültéri légmozgásoktól. Mivel a buborékok feláramlása - az egyre csökkenő túlnyomást jelezve - egyre lassul, a folyadékfelszín felett kialakuló széndioxid-„párna” egyre kevésbé cincálódik szét - a végén kialakul egy viszonylag nyugodt állapot. Amit a külső légmozgás, a palack szája feletti légmozgás szívó hatása sem tud igazán megbolygatni.

Fontos a széndioxid-„párna” megléte. A széndioxid-gáz sűrűsége nagyobb (1,9768 kg/m³), mint az ugyanolyan hőmérsékletű levegőé (1,2928 kg/m³), jó felével. Vagyis a széndioxid könnyen megül a folyadék felett, maga fölé emelve (esetleg teljesen kiszorítva a palackból) a benn lévő levegőt! (Ezért veszélyes a pincébe menni, amikor forr a bor: a keletkező széndioxid megül a pincében.) Vagyis, a palack belsejében mindig nagyobb az ún. hidrosztatikai nyomás, mint a palackon kívüli légnyomás, ha (valamennyi) levegő helyett (valamennyi? ugyanannyi térfogatú) széndioxid van benne. Akármilyen kicsivel, de nagyobb. Ez a nyomástöbblet - ha lecsökken a külső nyomás azzal, hogy a folyadékot egy nyitott edénybe öntjük (amely fölül a legkisebb légmozgás is elszívja a túlnyomást fenntartó széndioxid-felhőt) - okozza az újból meginduló buborékképződést az eddig túlnyomás alatt (a külső légnyomáshoz képest túlnyomás alatt) tartott folyadékban.

vitorla^vita 2012. december 14., 14:13 (CET)