Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-03-29

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-16, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-12 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-13 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-14 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-15 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-16 Ma

2012. 3. 26. « 2012. 3. 27. « 2012. 3. 28. « 2012. 3. 29. » 2012. 3. 30. » 2012. 3. 31. » 2012. 4. 1.

lepkék

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy nappali vagy éjszakai lepkékből van a több?

--62.201.96.78 (vita) 2012. március 29., 10:00 (CEST)

válasz:

Lepkék című szócikkünk azt írja, hogy 150 ezer lepkefaj él a Földön, ebből 3500 faj a Kárpátmedencében. A csoportosításuk kapcsán említi a nappali és az éjszakai lepke fogalmát is, de megoszlásukról nem ír.

Találtam egy honlapot: Madarak, lepkék honlapja - ebben van faj-felsorolás, a te szempontod szerint - gondolom, a nálunk honos fajokról készültek ezek a listák. Hogy mennyire jellemző az arány, nem tudhatom, de a listák hossza erősen különbözik: a nappaliak közé felvettek négyszer annyian vannak, mint az éjjeli lepkék... Az listák összhossza nem éri el a 60 fajt - vagyis ez a válasz végkövetkeztetésnek egyáltalán nem megfelelő.

vitorla^vita 2012. március 29., 13:30 (CEST)

A lepkék felosztása éjszakai és nappali csoportokra tudományosan elavult. A mai elfogadott rendszerezés szerint a lepkék 126 családjából mindössze 5-6 család sorolható a nappali lepkék közé, ezek nagy része a Papilionoidea öregcsaládba tartozik. A norvég wikipédia szerint ([[1]]) ez a csoport a lepkék ismert fajainak mindössze 8%-át teszi ki. Szaboimi ^vita 2012. március 30., 18:08 (CEST)

Vietnami városok

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

--91.127.208.109 (vita) 2012. március 29., 15:02 (CEST)

válasz:

• Vietnam városai-– karesz^{nincs vita} 2012. március 29., 15:55 (CEST)

Idő előtti doktori cím megszerzése

Miért van az, hogy Magyarországon nem lehet valaki 15 évesen egyetemista és nem doktorálhat 19-20 évesen mint sok nagy elme tette ezt (John Forbes Nash, Norbert Wiener és még sokan mások). Miért kell a kiemelkedő ifjú géniuszoknak 18 éves koráig középiskolába járni, és miért nem lehet egy év alatt elvégezni az egyetemet és szintén egy év alatt a doktori képzést? Engusz ^vita 2012. március 29., 23:13 (CEST)

válasz:

Nem tudok arról, hogy Magyarországon a különböző felvételi vizsgák teljesíthetősége korhatár betöltéséhez lenne kötve.

Én az államvizsgát úgy tehettem le (doktori vizsgám nincs), hogy a leckekönyvembe be volt írva: részt vettem az ötéves képzésben, minden előírt vizsgámat sikeresen letettem, szakdolgozatomat megírtam, vagyis: az abszolutóriumot megkaptam - semmilyen megkötés a koromra nem volt.

Én az egyetemi félévekre úgy iratkozhattam be, hogy bemutattam a leckekönyvemet, amelyben az állt, hogy az előző félév minden követelményét teljesítettem - semmilyen megkötés a koromra nem volt.

Én az egyetemi képzésre úgy jelentkezhettem, hogy volt egy sikeres felvételi vizsgám - semmilyen megkötés a koromra nem volt.

Én az egyetemi felvételi vizsgára úgy jelentkezhettem, hogy volt egy érettségi bizonyítványom - semmilyen megkötés a koromra nem volt.

Én az érettségi vizsgára úgy jelentkezhettem, hogy volt egy rendesen lezárt negyedikes gimnazista bizonyítványom - semmilyen megkötés a koromra nem volt.

Stb.

Aki már 6 éves kora előtt tud írni-olvasni-számolni-énekelni (stb.), azt nem elsőosztályosnak veszik fel, hanem másodikosnak - azért, mert az ilyen gyerek tudása miatt unatkozna az elsősök között, s ez meglátszana a magatartásán is, ami zavarná a tanító munkáját. Ez egy év előnyt jelent az ilyen tanuló számára.

Más, később szerezhető előny csak úgy képzelhető el, ha a gyerek magántanuló, mert ő mindenképpen vizsgákat tesz, elég gyakran, talán negyedévenként is. Ha így elég gyorsan tanul, időelőnyre tehet szert. Vagy ha nem magyarországi iskolába járt eddig, akkor hazatérve - úgymond - különbözeti vizsgákat kell tennie, minden elvárt tantárgyból. Ez is végződhet ilyen időnyeréssel.

Amúgy az az ötlet nem támogatható, hogy valaki annyi időt nyerjen így, hogy már akár 15 évesen PhD-fokozatot szerezzen. Egy 15 éves gyerek járjon minden nap az utcán, közlekedjen minden reggel és délután, legyenek társai, vegyen részt az iskola sportjában, járjon énekkarba, vegyen részt az osztálykirándulásokon, legyen szerelmes az osztálytársába, a tanárába stb. - szóval, éljen normálisan. Egy 15 éves gyereknek nemcsak fejben köbgyököt vonni kell tudnia: tudnia kell, hol van Szarvas, azt is, milyen állat a szarvas, tudnia kell, kicsoda Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly és tudnia kell, kicsoda Neptunusz és kicsoda Fráter György, és tudnia kell, kicsoda Mészáros Lázár és kicsoda Kutuzov... stb. Ezt mind egynéhány év alatt - felnőtt emberhez méltó módon - egy gyerek nem képes megtanulni.

vitorla^vita 2012. március 30., 00:53 (CEST)

Válasz2

Nem a Papír teszi az embert okossá, hanem a megszerzett tudás, és annak intelligens, újszerű felhasználása. Az internet korában nagyon könnyen lehet ismereteket gyűjteni, kapcsolatot tartani, ezáltal tudományos munkát megalapozni és folytatni is. Például a nyelvismeret ebben nagy előny, az ifjú géniuszoknak javaslom minimum az angol nyelv elsajátítását (Egy átlagembernek 3 évbe telik.) Emellett a Kutató Diákok Országos Szövetsége is jó előremenetelt tud biztosítani a tehetségeknek. – Rodrigó ⇔ 2012. március 30., 08:22 (CEST)

Válasz3

Nincs korhatárhoz kötve. Magyarországon lehetsz fiatalon is egyetemista, ha hamar elvégzed a középiskolát és leérettségizel. (Ha nem vagy nagykorú, akkor a szüleid engedélye kell ahhoz, hogy beiratkozhass.) Az egyetemet is el lehet végezni öt évnél kevesebb idő alatt, csak nem éri meg. 2012. március 30., 10:29 (CEST)