Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-06-18

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Melyik a szabványos angol függvénynév/jel?[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Egyes függvényeknek több neve is van. Az angol wikipédiában látom melyik a gyakoribb, de én arra lennék kíváncsi hogy melyik a szabványos? A problémám az hogy a magyar nyelven szabványos nevek is ott vannak az angol nyelvű cikkekben. A következő sorrendben sorolom fel: angol elterjedt, egyéb ha van, magyar szabványos. Ezen függvényekre lennék kíváncsi: tan = tg, cot = ctn = ctg, csc = cosec (lehet hogy magyarban is a csc a szabványos). Továbbá: lcm = lkkt, gcd = lnko. Itt a neve is érdekelne, nem csak a jele. Vagyis hogy így jó-e (helyesírási szempontból is): Least Common Multiple, Greatest Common Divisor. Ezek a nevek az angol nyelvű szócikkekből vannak. Tehát itt az a kérdés hogy ott a szabványos vagy az elterjedt név van-e feltüntetve. Köszönöm a segítséget.

Kiegészíteném a kérdést: a domain és a codomain szócikkekben egyáltalán nincs olyan hogy dom f, ran f. Ezt akkor ők hogy jelölik? (A magyar dom, ran angol megfelelője akkor mi?)

--92.249.131.40 (vita) 2011. június 18., 15:05 (CEST)[válasz]

válasz.1:

Én nem tudok függvénynevek szabványosításáról!
Pl. milyen szabványban van leírva az, hogy a négyzetgyökvonás függvénye: y = sqrt(x)? Vagy inkább: y = sqr(x)?
Én diákkoromban ezt tanultam: - de a matek szakkörön meg csak így írtuk, amikor a deriválással ismerkedtünk: y = x½!
Mindkét alak ugyanazt a függvényt jelenti! Csak egy számítógépes fordítóprogram nem tudja ezt - ha nincs a szótárában valamelyik alak!
A kérdésben felsorolt alakok nálunk a 80-as években kezdtek megjelenni, a zsebszámológépek billentyűin - ezek egy része - mivel nem voltak magyar gyártmányok - a más országok „mateknyelvi” szabályainak megfelelő függvény-jelek: tan, sqrt, pow, exp, sin-1 (arcsin helyett) stb.
A munkám során sok számítógépes függvénytár szintaxisával ismerkedtem meg - a fordítóprogramok kézikönyvei a tanúk arra, hogy a függvénynevekkel jelzett funkciók szabatos leírása: pótolhatatlan - pontosan azért, mert elnevezésük nincs szabványosítva!
vitorlavita 2011. június 18., 17:05 (CEST)[válasz]
Vagy mondok másik példát! Az egyik egyetemi oktatóm a vektormennyiséget a jelüket aláhúzással, a másik felülhúzással különböztette meg a skalár mennyiségektől, az egyik kedves professzorom pedig megtanította nekünk a gót betűket, mert ő azzal jelölte őket! Van olyan is- persze, aki kevés vektormennyiséggel magyaráz, ezt könnyedén megteheti - nyilakat rajzol a betűk fölé! Mind vektor! - vitorlavita 2011. június 18., 17:18 (CEST)[válasz]

Na én arra gondolok, hogy ha valaki magyar nyelven azt írja hogy tan akkor az hibásnak számít, ugyanis a tg-t használjuk. Egyébként ettől függetlenül a dom, ran angol megfelelője érdekelne. Vagyis: F: A->B. Ekkor ha F adott, de A nem, akkor A-ra magyarul úgy hivatkozunk hogy dom F, és ran F = F(A) részhalmaza B. Csakhogy az angol domain, codomain szócikkekben ez nem volt benne, mindig csak azt írták hogy f: A->B.

Kép beillesztése gmail-levélbe[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Hogy megy az, hogy a gmail-levelemben látható képet küldjek? Csatlakoztatni tudok, de kapok időnként olyanokat, ahol a kép egyből látszik, én is akarok olyat tudni :)
Köszönöm, előre is!
--Zaissiaz vita 2011. június 18., 21:40 (CEST)[válasz]
  • Tömören:
  1. A képet a böngészőbe kell hozni
  2. Jobbkattintás a képre, copy image (a kép másolása).
  3. A gmail-t rich formatting (magyarul ?) módban kell használni.
  4. Kattintás a gmail-fogalmazvány belsejébe ahova be akarod illeszteni, Ctrl-V
  • Részletesen:
A gmailben a levél írásakor kétféle mód közül választhatsz. Az egyik csak szimpla szöveget ismer, képküldéshez nem jó. Az illetékes menű közvetlenül a levél fölött van, és a módok közötti átváltás az utolsó menüpontok egyike. Nyilván azt kell választani, ami nem csak szövegek beszúrását engedi meg. Tehát nem „plain text” (magyarul ?), hanem „rich formatting” (magyarul ?).
A kép beszúrásához a képet előbb a láthatatlan vágólapra kell másolni, és ehhez a képet először is a böngésződbe kell hozni.
A böngészőbe-hozást megteheted rákattintással valami internetes helyen (szükség esetén előbb feltöltve valahova), de a böngésződ meg tudja jeleníteni a saját gépeden tárolt képeket is.
A saját gépeden tárolt képeket így hozod a böngésződbe:
Megcímzed a böngésző címbeadós kisablakában a képet tartalmazó mappát, például:
  • file:///C:/Documents%20and%20Settings/Zaissiaz/Dokumentumok/K%C3%A9pek/
Tehát azzal kezded, hogy file:///, aztán jön a meghajtó kettősponttal lezárva, majd mindig egy perrel kezdve az egyre mélyebb mappák, egymás után, majd Enter.
Ha ezt kapja a böngésződ címként, akkor felsorolja a mappád képeit, rákattintással választhatsz.
Egy így a böngészőbe hozott képhez a jobbkattintós menű fogja felajánlani a kép másolását ("copy image"). Ezután Ctrl-V segítségével beszúrható a levélbe. Rém lassan reagál, türelem kell hozzá!
Sokan letiltják a beérkező leveleknél az ilyen beszúrt képek megjelenítését (én is). Tehát vagy add meg a levélben, hogy hogyan érhető el a kép az interneten keresztül is, vagy pedig fűzd hozzá a képet a levélhez csatolmányként is, ne csak beszúrd.
Sem beillesztős, sem csatolmányos módon ne küldjél nagy méretű és nagy felbontású képeket, és különösen ne küldjél sok ilyet, mert leterheli a címzett gépét. Az a legjobb, ha feltöltöd valahova, és csak a címét küldöd el.
 Karmela posta 2011. június 18., 22:07 (CEST)[válasz]