Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-12-27

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-19, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-15 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-16 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-17 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-18 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-19 Ma

2010. 12. 24. « 2010. 12. 25. « 2010. 12. 26. « 2010. 12. 27. » 2010. 12. 28. » 2010. 12. 29. » 2010. 12. 30.

Szkafander

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== SZKAFANDER ==

Azt szeretném megtudni, hogy HOL ÁLLÍTOTTA FEL FARKAS BERTALAN A SZKAFANDERÉT

--77.111.157.30 (vita) 2010. december 27., 09:27 (CET)

válasz:

Nem tudjuk... Tudtunkkal ő sehol...

Arról viszont igen, hogy hol van KIállítva - ezt sem ő tette, hanem ... Böngészd végig az alábbi lista web-címeit - sokszor feltették nekünk ezt a kérdést, archiváltuk is a válaszainkat - íme, a sablonos válaszunk:

(Egyébként ne írj csupa nagybetűvel, mert ez az interneten a kiabálást helyettesíti!)

vitorla^vita 2010. december 27., 10:27 (CET)

• A magyar űrhajós szkafanderéről szól a Farkas Bertalan űrruhája című szócikk. Erről a Gyakran ismétlődő kérdések lapon is található bejegyzés.

Arisztotelész

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mikor élt arisztotelész?

milyen műszerrel végezte megfigyeléseit?

mit állapított meg a hold felszínéről?

--77.111.157.30 (vita) 2010. december 27., 09:57 (CET)

válasz:

Arisztotelészről van szócikkünk, kattints rá (a sor elején) a nevére, és olvasd el a feljövő oldalt!

A második kérdésre nem tudom a választ... Tkp. nem hiszem, hogy egyáltalán használt volna műszereket... Az ő idejében olyan eszközök, amiket ma műszernek neveznénk, aligha voltak! Leginkább szabad szemmel megtehető megfigyelések voltak csak. A nagy tudósok, mint Arisztotelész is, attól voltak nagyok (még a mi szemünkben is), mert kitűnően összegezték kortársaik és elődeik addigi tapasztalatait, és ezekből sok esetben az akkori kor színvonalát meghaladó megállapításokat tettek... (Azért tekintjük őket nagy tudósoknak, mert az ő megállapításaik nem zsákutcát jelentettek, ellenkezőleg: ezekre épült a későbbi korok tudománya. - Persze, ugyanez igaz a későbbi korok nagy tudósaira is...)

A harmadik kérdésre a választ talán a Hold című szócikkünk Isten vagy égitest című szakasza adja meg...

vitorla^vita 2010. december 27., 12:15 (CET)

Több helyen megtaláltam ezt a szöveget: "Majd [Galileit] arra a következtetésre juttatta, hogy a Hold »durva és egyenetlen, csakúgy mint a Föld felszíne maga« és nem tökéletes gömb, mint ahogy Arisztotelész gondolta." Arisztotelész a Holddal kapcsolatban más, értékesebb megállapításokra is jutott, például hogy a Nap és a Hold mozgása arra utal, hogy ezek középpontja a Földön kívül lehet, de a felszínről szerintem csak ennyit mondott.

Műszerként kvadránst vagy más olyan műszert már ők is használhattak, amelyek az égbolt két pontja közötti látószöget mérték meg. Az égbolt feltérképezésekor és a mozgó égitestek pozíciójának meghatározásakor ennek hasznát vehették. A távcső feltalálásáig műszerként tudtommal csak ilyen eszközt tudtak használni, de ez is ért valamit. Tulajdonképpen a hajózásban használt szextáns is ilyen műszer, csak optikával, egy kis távcső beépítésével pontosabbá tették.

A képen egy rögzített helyű kvadráns, amely a "függélyes" kvadránsok csoportjába tartozik, és az égbolt egy pontjának (egy égitestnek) a horizont feletti magasságát mérték. A jobb oldali szár tetején egy egyszerű célzóberendezés van, kvadránst a két szár találkozásánál levő tengelyen fordították el függőleges síkban, és a tartóoszlopon levű mutató a köríven levő fokskálán mutatja a mérési értéket. Van olyan műszer, amely pontosan déli irányba van tájolva, azzal az égitest delelési (kulminációs) magasságát mérték, de a kvadráns elméletileg más irányba állítva is működtethető, illetve a kézi változatok akár a függőleges síkból elmozdítva is. Hogy a görögök készítettek-e ilyet, az nem tudom, de a technikai feltételekkel rendelkeztek már. - Orion 8 ^vita 2010. december 27., 18:27 (CET)

Bankszámla-művelet

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

egy bank megvonhatja-e gyermekeimtől a családi pótlékot,hitelkeret csökkentés esetén?

-81.183.64.114 (vita) 2010. december 27., 10:23 (CET)

válasz:

A bankszámla nem más, mint a pénztárcád folytatása. A bank nem foglakozik azzal, nem is tudhatja, ezért nem is érdekli, hogy mik - és azok milyen jogcímen - jelennek meg jóváírásként a folyószámládon. Közömbös dolog. Az a tény, hogy a számlakivonaton olvashatod a jóváírások eredetét, ne tévesszen meg: azok csupán átfolyó (a befizetőtől származó és neked továbbított) információk - bármilyen szöveg lehetne, tartalmukkal a bank nem foglalkozik. Ahogy a pénztárcádban lévő különböző címletekre sincs ráírva, hogy melyiket kaptad a fizetésed részeként, melyiket pénzváltásból, és melyiket meg a családi pótlékból stb. Pénz az pénz, összekeverve, független a jelentőségük a konkrét forrástól. Tehát ezért a bank sem foglalkozik a befolyt jóváírások eredetével.

A bank nem foglakozik szociális-népjóléti kérdésekkel, ez nem az ő dolga - annál inkább pénzügyekkel. Ebben - sok más mellett - az a dolga, hogy aki adósa neki, attól - mihelyt teheti (azért, mert pozitív a számla egyenlege) - az adósságot behajtja...

Olvasd el a bankszámla megnyitásakor megkötött szerződésedet - biztos vagyok abban, hogy találsz benne az alábbi szöveghez legalább hasonló tartalmú részt:

• amennyiben esedékességkor a folyószámlán a szükséges fedezet nem áll rendelkezésre, akkor - jogszabály által meghatározottan előnyben részesített fizetési megbízások teljesítése után - a bank ezzel a folyószámlát megterheli
• a folyószámlára ezután érkező bármilyen jóváírást a bank az adósság törlesztésére fordítja!

vitorla^vita 2010. december 27., 12:37 (CET)

Mákos beigli

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

--85.66.234.248 (vita) 2010. december 27., 18:47 (CET)

válasz1:

Katt a címre ha a beigliről általánosságban tudakozódnál, ha pedig receptek kellenek nézd meg a google találati listát. Legközelebbre pedig... Ne haragudj, de ez nem egy keresőprogram. Kérlek fogalmazd meg pontosan, hogy mi a kérdésed, mire vagy kíváncsi. Ennek hiányában sajnos nem tudunk segíteni.

barricade breaker ^vita 2010. december 27., 21:04 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

válasz2:

Ha a Tudakozó nevű oldalunkat keresőprogramnak gondolod, akkor arra hívom fel a figyelmedet, hogy web-oldalunk jobb felső sarkában van egy ilyen funkció, valóban. Mint a Wikipédia mindegyik lapján! Ha a kis téglalapba elkezded írni, betűnként odafigyelve, azt a kifejezést, hogy mákos beigli, akkor láthatod, hogy Wikipédiánk előzékenyen kínálja fel a létező, megírt szócikkeink listáját! Ha erre figyelsz, a beírás közben, akkor láthatod, hogy van Mák szócikkünk, van Mákos, meg Mákos guba szócikkünk is... Tovább már hiába írod, hogy mákos b, erre már nem kapsz semmit - nincs ilyen kezdetű címmel szócikkünk.

Ekkor taktikázni lehet (és kell is, mint meglátod rögtön), hátha eredményre vezet! Keresd csak a második szót! be beírása hatására még semmilyen megfelelő cím nem látható... bei hatása ugyanaz! De a beig már eredményes, megjelenik a listában a Beigli cím! Tessék erre rákattintani, s máris olvashatod, mit írunk erről a süteményről!

Ha nem erre vagy kíváncsi, akkor viszont

vitorla^vita 2010. december 27., 21:11 (CET)

Orvosi kérdés

(Alensha másolta át a Sablonvita:Segély oldalról)

sziasztok.lenne egy kérdésem.ha valaki orvos által felirt andaxint és tramadolt ,és haloperidol cseppeket kap hozzá,akkor mi történhet? az illető 87 éves és volt agyvérzése pár éve.köszönöm a hozzászólásokat! Léna

válaszok:

Ugyanaz az orvos írta fel őket? Mert ha igen, és az orvos szerint jó ez így, akkor okosabbat mi sem tudunk mondani. Ha más írta fel és az egyes orvosok nem tudtak minden gyógyszerről, amit szed az illető, akkor mindenképpen meg kell kérdezni, akár itt is: http://www.orvostudakozo.hu/kerdezzen Alensha 2010. december 27., 23:01 (CET)

ő például ennek a szakértője szerintem: http://www.orvostudakozo.hu/OrvosValaszol/DrFelegyhazyZsolt Alensha 2010. december 27., 23:03 (CET)

A témához nem értek túlságosan, de meg szeretném jegyezni, hogy a haloperidol hosszabb távon káros az agyműködésre önmagában is, ezért óvatosan kell használni. – Szabi237 ^vita 2010. december 27., 23:09 (CET)