Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-12-16

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

1995. 03. 19.[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Arra lennék kiváncsi, hogy a 1995. 03. 19.-ének és a "Ne nézzetek levegőnek!" mondatnak van-e valami kapcsolata? Illetve, ha van, akkor milyen, és hol lehet erről bővebben informálódni?
--82.150.45.178 (vita) 2009. december 16., 12:54 (CET)[válasz]

Nem árultad el, hogy milyen aspektusban kapcsolódhatna a szöveg a dátumhoz, de a Március 19. szócikkünkben az aznapi nevezetes eseményeket találod, ami megkönnyítheti a nyomozást. az 1995#Március Szócikkben erre a napra csak a Páneurópai Biztonsági Konferencia szerepel, hogy ott ki mit mondott...– Stewe Feedback 2009. december 16., 13:10 (CET)[válasz]

Ezt találtam:

Valószínűleg tehát a kérdés az Amerikai Egyesült Államokban folyó dohányzásellenes kampányhoz kapcsolódik. – CsGábormegbeszélés 2009. december 16., 13:46 (CET)[válasz]

Izlandon működő iparágak, és munkalehetőség?[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Izlandon mien működő iparágak vannak, és mien a munkalehetőség? - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.155.240 (vitalap | szerkesztései) 2009. december 16., 14:10

Válasz:

Kiindulásul figyelmedbe ajánlom az Izland szócikkünk Gazdaság című fejezetét.
A cikk végén, a külső hivatkozások további információforrásokhoz vezetnek.
Ezeken keresztül találtam el a The Labour market - Eures - European Employment Service lapra is, amelyik éppen a te kérdéseidnek van szentelve.
Ebből kiderül, hogy mivel az izlandi pénz árfolyamát igen alacsonyan tartották, korábban szívesen ruháztak be a befektetők Izlandon. Ezért a munkalehetőségek rendkivül jók voltak, a munkanélküliség 1%-on stagnált.
Az izlandi bankrendszer összeomlása a befektetők bizalmatlanságához vezetett. A munkanélküliség most 8%-os.
A lap az jósolja, hogy ez tovább romlik amiatt is, hogy számos külföldön dolgozó izlandi hazatérése is várható.
Izlandon a legfontosabb szektorok a mezőgazdaság és a halászat, továbbá a közlekedés, a pénzügyi és egészségügyi szolgáltatások. A szolgáltatások feljövőben, a halászat és más termelőágazatok hanyatlóban vannak.
Karmelaüzenőlap 2009. december 17., 12:36 (CET)[válasz]

Taxik matematikája[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Üdvözlök Mindenkit!

Kérdésem egyszerű, de a válasza nem. Általános iskola 4. osztályos matematikai kérdés: egy taxiállomás 5 kocsija közül 3 elhajt. Hány kocsi marad helyben?

A válasz előre is köszönöm. Lebo

--94.21.100.120 (vita) 2009. december 16., 16:44 (CET)[válasz]
Kedves Lebo, a tudakozót nem azért tartjuk fenn, hogy matematikai kérdésnek álcázott buta beugratós kérdésekkel foglalkozzunk. Kérlek, ezt a továbbiakban vedd figyelembe. A magasröptű válasz a "matematikai" kérdésre: egy se, mert a többi előrébb megy.Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. december 16., 16:46 (CET)[válasz]

Nagyon szépen köszönöm a válasz. - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.21.100.120 (vitalap | szerkesztései) 2009. december 16., 16:58

Ki a hőmérő feltalálója?[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--80.99.165.128 (vita) 2009. december 16., 19:33 (CET)[válasz]

Ki találta fel és hogyan a hőmérőt?

A Pallas nagy lexikona szerint

Robert Fludd (1574-1637) angol filozófus. Sokat utazott. Orvos is volt. Nevét a hőmérő feltalálói között említik, de kevés jogosultsággal, minthogy ő maga sem tart igényt rá. A hőmérő leirása «Philosophiy Mosayca» 1638. megjelent művében foglaltatik «instrumentum, vulgo speculum calendarium» c. alatt. A Fludd által leirt hőmérő lényegében megegyezik a Galilei-félével.

A A HŐMÉRŐK VILÁGA c. internetes oldal szerint valóban úgy néz ki, hogy

a hőmérő feltalálását Galileinek köszönhetjük. 1592 körül készült mérőeszközét egy lefelé fordított üvegedény alkotta, melyben a változó hőmérséklet hatására összehúzódott vagy kitágult a levegő, s ezáltal az edény nyitott végű, folyadékkal félig töltött, hosszú nyakában feljebb vagy lejjebb szállt a szint. A következő években különféle folyadékokkal (pl. higannyal) kísérletezve, továbbá az emelkedő és csökkenő hőmérsékletet jelző skálákat készítve tovább tökéletesítették ezt az elvet.

A Galilei-féle hőmérők modern kivitelű változata működési módjának leírása és képe itt található meg.

vitorlavita 2009. december 16., 22:59 (CET)[válasz]

Jéghártya[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Amikor befagy a tócsa, és áttöröm a jéghártyát, akkor van alatta egy jó nagy buborék és a víz sokkal lejjebb van. Miért van akkora távolság a jéghártya és a víz között?
Megmagyarázzátok? Köszönöm! Fux Oli
--Foli56 vita 2009. december 16., 22:55 (CET)[válasz]

Mert nem akadályozta meg semmi, hogy a tócsában lévő meg nem fagyott víz egy része ne szivárogjon el a jég alól, és a hiányzó víz helyére - akár a jégen keresztül is - ne jusson be a levegő... - vitorlavita 2009. december 16., 23:10 (CET)[válasz]

Magyarország aranya[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--188.157.251.13 (vita) 2009. december 16., 23:19 (CET)[válasz]

Lásd a választ a 2009-11-25-én feltett ugyanilyen kérdésre. - vitorlavita 2009. december 16., 23:59 (CET)[válasz]