Wickenburg István
Wickenburg István | |
Született | 1859. június 16.[1] Arad[1] |
Elhunyt | 1931. december 30. (72 évesen)[1] Velence[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | köztisztviselő |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Capellói gróf Wickenburg István (Arad, 1859. június 16. – Velence, Fejér vármegye, 1931. december 30.) fiumei és magyar-horvát tengerparti királyi kormányzó, császári és királyi kamarás, belső titkos tanácsos.
Életpályája
[szerkesztés]Apja, Wickenburg Ödön mint ezredes, részt vett Miksa császár mexikói hadjáratában, 1865 és 1867 között vele élt Mexikóban. Édesanyja Horváth Stefánia Mária. 1874 és 1879 között császári és királyi apród volt a bécsi Theresianumban. Középiskoláit Bécsben, az egyetemet Budapesten végezte, ahol államtudományi oklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése után, mint gyakornok a fővárosi adófelügyelőségnél működött. 1882-ban Fiuméba került, ahol július 12-étől az adófelügyelő mellé beosztott fogalmazó volt. Fokozatosan előhaladva 1885. március 8-tól a fiumei és magyar–horvát tengerparti kormányzósághoz kinevezett minisztériumi fogalmazó, december 13-tól minisztériumi titkár, 1898. március 6-tól a Magyar–Horvát Tengeri Gőzhajózási Rt. miniszteri biztosa. Ezután 1898. május 18-tól a kormányzóságnál alkalmazott minisztériumi titkár, 1900. május 7-től minisztériumi osztálytanácsos, 1905. március 12-től minisztériumi osztálytanácsosi címmel közigazgatási előadó. 1906. október 10-tól miniszteri tanácsos, 1908. szeptember 9-tól kormányzóhelyettes, majd 1909. december 7. és 1910. november 13. között a kormányzóság vezetésével bízták meg. 1910. november 13–án fiumei és magyar–horvát tengerparti kormányzóvá és a tengerészeti hatóság elnökévé nevezték ki. 1917. július 31-ig töltötte be ezt a tisztséget. 1917. június 15-én ugyan felmentették posztjáról, de szeptember 3-ig mint tényleges fiumei kormányzó működött. 1911-ben kiváló működését valóságos belső titkos tanácsosi címmel jutalmazták. 1917-ben nyugalomba vonult, Velencében (Fejér megye) telepedett le.
1905. május 30-án Wischenauban házasságot kötött Pückler-Limpurg Mária Zsófiával.
A Ferenc József jubileumi éremnek és keresztnek, a hadiékítményes vöröskereszt I. oszt. jelvényének, a Kínai Sárkányrendnek és a Ferenc József-rend hadiékítményes nagykeresztjének tulajdonosa. Fiume város díszpolgára, volt főrendiházi tag. Mint festő is kitűnt jeles tájképeivel.
Források
[szerkesztés]- A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930) 620. old.
- A Franklin kézi lexikona 3. Niczky-Zsuzsok (Budapest, 1912) 924. hasáb
- Tolnai Új Világlexikona 18. Vég-Zs (Budapest, 1930) 171-172. old.
- Magyar katolikus lexikon XV. (Veszp–Zs). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2010.
- ↑ a b c d Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. január 21.)