Wernigerode

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Wernigerode
Wernigerode Stadtblick.JPG
Wernigerode címere
Wernigerode címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Szász-Anhalt
Járás Harz
Polgármester Peter Gaffert (2008. augusztus 1.–)
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 33 108 fő (2015. dec. 31.)
Népsűrűség194,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület170,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Wernigerode (Németország)
Wernigerode
Wernigerode
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 50′ 06″, k. h. 10° 47′ 07″Koordináták: é. sz. 51° 50′ 06″, k. h. 10° 47′ 07″
Wernigerode (Szász-Anhalt)
Wernigerode
Wernigerode
Pozíció Szász-Anhalt térképén
Elhelyezkedése Harz térképén
Elhelyezkedése Harz térképén
Wernigerode weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wernigerode témájú médiaállományokat.

Wernigerode település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 33 108 fő (2015. december 31.).

Fekvése[szerkesztés]

A Harz-hegység keleti peremén, Nordhausentől északra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Wernigerode egy 1750-ből való rajzon

A város valamikor a 10. században keletkezhetett, magva a Holtemme és a Ziliacherbach összefolyásánál levő kis magaslaton, a jelenlegi városközpont helyén lehetett.

1110-ben a terület tulajdonosai várat építettek itt és 1121-től s 1121-től a Weringerode grófi címet használták. 1229-ben a település városjogot kapott és 1279-től erődítményrendszerének keleti, nyugati és déli kapujánál az átmenő árukért vámot szedtek. Mivel Wenigerode fontos kelet-nyugati és észak-déli útvonal kereszteződésében feküdt, a vámszedés nagy gazdasági jelentőséggel bírt, és a város csakhamar megkapta a pénzverés jogát is. A település keleti kapuja előtt jött létre a megerősített Újváros, saját piaccal és városházával.

1429-ben kihaltak Wernigerode grófjai és a hűbérbirtok Stolberg grófjaira szállt. Wernigerode a 15. és a 16. században virágzó város lett, számos itt meghonosodott iparággal. A város fejlődését azonban az ismétlődő tűzvészek súlyosan hátráltatták, mígnem a harmadik tűzvész után 1528-ban az Óvárost és az Újvárost egyesítették és újjáépítették.

A lakosságot a tűzvészeken kívül pestisjárvány is sújtotta, de nem múlt el nyomtalanul fölötte a harmincéves háború sem. 1751-ben egy újabb tűzvész pusztított, rendkívüli károkat okozva; a város barokk házai az ezt követő időszakból származtak.

1806-ban a grófság a Westfalen királyság birtokába került. Az 1800-as évek legvégén a vasút, főleg a Harzquerbahn megépítésével a város turistaforgalma is nagymértékben megnőtt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Barokk kastély - az 1100 körül épült vár helyén 1671-1676 között épült.
  • Hűbéri múzeum (Feudalmuseum)
  • Városháza - a piactéren épült későgótikus stílusban.
  • Szent Szilveszter templom - a 13. századból való, kora gótikus stílusban épült háromhajós épület.
  • Szent János templom - 1279-ben épült.
  • Szent György kápolna - 1359-ben épült.

Galéria[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]