Wekerletelep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Syp (vitalap | szerkesztései) 2009. június 7., 20:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kós Károly tér képekben)

é. sz. 47° 27′ 20″, k. h. 19° 07′ 34″

A Munkás Szent József katolikus templom a Wekerletelepen
Zrumeczky-féle nyugati kapu a Kós Károly téren

A Wekerletelep[1] Budapest XIX. kerületének, Kispestnek az egyik városrésze, a 20. század elejei városfejlesztés szép példája. Kispesttel együtt 1950. január 1. óta a Wekerletelep Budapesthez tartozik.

Fekvése

Kispest nyugati-északnyugati részén fekszik, sík terület, legmagasabb pontja a Kós Károly téri kis dombocska.

Határai: Nagykőrösi út, Határ út, Ady Endre út, Bercsényi utca.

Története

Előzmények

A 19. század utolsó negyedében Budapest lakossága két és félszeresére nőtt, miközben ugrásszerűen fejlődött a gyáripar és a vidéki nincstelenek özönlöttek a munkahelyeket kínáló nagyvárosba. A lakásépítés nem tudott lépést tartani a népességbővüléssel, különösen mivel nagyon gyorsan emelkedtek az építőanyagárak és az építőipari munkabérek, miközben a fizetőképes kereslet, illetve a keresletet teremtő hitelfelvételek szintje a magas infláció miatt alacsony maradt. Mindez kormányzati közbelépést követelt.

Kertvárosi építési mód

A sokemeletes bérházak helyett a kertvárosi jellegű építési módot Fleischl József építész javasolta, mivel a lakásokra igényt tartók közt nagyon sok volt a vidéki környezetből kiszakadt ember, akik számára drasztikus változást jelentett volna, ha teljesen kiszakadnak a fás-kertes környezetből és nagy bérkaszárnyákban kell élniük. A kormány pályázatán nyertes építészek ennek a koncepciónak a jegyében háromféle épülettípust terveztek: családi házakat (ikerházakat, vagy sorházakat), bérházakat („csoportosított lakóházak”) és egyedülállók számára „garzonházakat”.

Az építkezés

A Wekerletelep építése 1908-ban kezdődött meg Wekerle Sándor politikus, miniszterelnök (és egyben egy ideig pénzügyminiszter) kezdeményezésére, miután állami eszközökből megvásárolták a Sárkány család eladó birtokát. [2] A munkástelepen 1909-1925. év végéig összesen 1007 ház épült 4412 lakással. 2, 3 és 4 lakásos földszintes, valamint 6, 8 és 12 lakásos kétszintes épületeket terveztek. Ez a lakáselosztás meghatározóvá vált nemcsak a telep arculata, hanem a társas kapcsolatok kialakulásának szempontjából is. A kisebb utcákban földszintes beépítés szerint telepítettek házakat, míg a legszélesebb utakat emeletes épületek határolták.

A telepen tervezett középületek közül mindenekelőtt a népoktatás-ügyet szolgáló épületeket emelték fel. 1911-1914-ig négy iskolát és két különálló óvodaépületet létesítettek 48 tanteremmel, 18 óvodahelyiséggel és két fedett tornacsarnokkal. 1912-ben felépítették a rendőrkapitányság épületét és a lovasrendőri laktanyát, a következő évben pedig a postamesteri hivatal készült el.

Mai mércével mérve is modern lakótelepet kaptak a beköltözők, a lakások kertjei aktív tevékenységre adtak lehetőséget. A kisméretű telkeket eredetileg munkásoknak szánták. A telep létesítésének első évében kizárólagosan állami munkáscsaládok találtak elhelyezést. 1914-ben az addig felépített lakásoknak közel 25%-át már idegen üzemek, főképpen a telepről könnyen megközelíthető magángyárak munkásai, valamint a telepen alkalmaztatást nyert tisztviselők, továbbá üzletbérlők és az állami rendőrség tagjai foglalták el. Későbbi időkben jobbára csak a kispolgárság tagjai engedhették meg maguknak, hogy ide költözzenek.

Az egész telep megtervezésénél kiemelkedő fontosságú volt a környezetnek a közösség életére gyakorolt várható hatása, ezért a főteret, mint kiemelkedően fontos területet, külön pályázat alapján akarták megépíteni, melyet Kós Károly, mint meghívott építész nyert meg. A teret körülvevő utcák sugaras rendszerét a központba vezető nyolc bekötőút kötötte össze. A teret a Heintz Béla által jóval később, 1930-ban tervezett katolikus templom zárja le. A főtér 2. és 3. számú épületét és a keleti kapuépítményt is Kós Károly tervezte. A kor neves építészei közül szép épületet tervezett Schodits Lajos [3], Eberling Béla és Zrumeczky Dezső is. Néhány évvel később a tér 6. sz. épületét Wälder Gyula neobarokk jegyeket viselő épülete, majd Györgyi Dénes a tér 5 száma alatt, már későbbi kort idéző lakóháza követte. Figyelmet érdemel az 1912-ben felépült rendőrségi épület, mely szintén Schodits Lajos és Eberling Béla alkotása. A központban – ahol főleg a tisztviselők laktak – üzletek sorakoztak, melyek többsége a mai napig üzletként üzemel.

Az erdélyi kisvárosok hangulatát idéző tágas tér épületeinek és terének esztétikuma több mint száz éve nemzedékeket köt Kispesthez. Fővárosunk ez a példaértékű alkotása „olyan nemzeti és európai kincs, melynek őrzése, fejlesztése és az alkotók iránti tisztelet ébrentartása Társaskörünk megtisztelő feladata.”[4]

Megtervezett kertészet

A koncepciónak megfelelően a negyed építésekor ötvenezer fát ültettek el, a Fő teret (az 1970-es években Petőfi tér volt a neve, majd 1987-től Kós Károly nevét vette fel) virágokkal ültették tele, és a telepgondnokság kertészete a beköltöző lakóknak saját kertjük benövényesítésében és permetezésében is segédkezett. Mivel a homokos talaj jó volt a csonthéjasoknak, összesen tizenhatezer gyümölcsfát ültettek el, lakásonként négyet. A kerítések mellé sok helyen ribizlibokrok kerültek. 1917-ben olyan jó volt a termés, hogy átlagban az éves lakbér négyszeresét hozta vissza a lakóknak.

Jellemzői

  • A telep az Ebenezer Howard [5] nevével fémjelzett kertváros egyetlen magyar példája.
  • A kisméretű telkekből álló telep településszerkezete szabályos, mértani alapú.
  • A mértanilag kijelölt Fő térre Kós Károly erdélyi stílusjegyeket mutató díszkaput tervezett. A teret a Heintz Béla által 1930-ban tervezett Budapesti Munkás Szent József katolikus templom[6] zárja le, amelynek tornyáról messziről megállapítható a központ helye.

A Zrumeczky-féle nyugati kapu Wekerletelep talán egyik legismertebb, legjellegzetesebb épülete. A legjobban tükrözi a népi építészeti hagyományokat. Sok terméskő, rönk és gerenda alkotja a kaput. A kapu főbejárata háromszög alakú faépítmény, mely hangsúlyozza az alatta futó út kiemelkedő szerepét; ehhez kapcsolódik két oldalról egy-egy kisebb kőépületrész, melyek alagsorai szintén átjáróként funkcionálnak a gyalogosok számára.

Kós Károly tér képekben

  • 1. Kós Károly tér 14-20
    1. Kós Károly tér 14-20
  • 2. Kós Károly tér 12-13
    2. Kós Károly tér 12-13
  • 3. Kós Károly tér 10-11
    3. Kós Károly tér 10-11
  • 4. Nyugati kapu (Hungária út felé)
    4. Nyugati kapu (Hungária út felé)
  • 5. Kós Károly tér 8-12
    5. Kós Károly tér 8-12
  • 6. Kós Károly tér 6
    6. Kós Károly tér 6
  • 7. Kós Károly tér 3-4
    7. Kós Károly tér 3-4
  • 8. Keleti kapu vagy Kós-kapu (Hungária út felé)
    8. Keleti kapu vagy Kós-kapu (Hungária út felé)

Lásd még

  • A Barátok közt című magyar tévésorozat külső jeleneteit a Wekerletelep utcáin és terein forgatják. A főcímben látható ház a Kós Károly tér egyik jellegzetes épülete. A sorozatban ebben laknak a főszereplők, itt élik mindennapjaikat. Fiktíven „Mátyás király tér” a „Kós Károly tér” neve. A sorozatban gyakran látható 99-es jelzésű autóbusz a valóságban is arra közlekedik, a járat útja során egy Mátyás teret és egy Mátyás király teret is érint.
  • Wekerle Sándor
  • Kispest

Külső hivatkozások

Források

  1. ↑ Az AkH.12 175. b) alapján egybeírandó, l. még OH. 197–199.
  2. ↑ Wekerle Sándor és a Wekerletelep (sulinet.hu)
  3. ↑ Schodits Lajos építész.
  4. ↑ Wekerle Társaskör alapszabályzatában leírtak
  5. ↑ Howard, Ebenezer (1851-1928) bírósági alkalmazott. Elméleti leirásai alapján 1902-ben, London közelében felépítettek egy kertvárost (Letchworth).
  6. ↑ Budapesti Munkás Szent József katolikus templom (Budapest XIX.) (magyartemplomok.hu)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wekerletelep&oldid=5605435”