Walter Burleigh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Walter Burleigh
Született 1275[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15][16][17][18]
Burley in Wharfedale[19]
Elhunyt 1344 (68-69 évesen)[4][20][8][12][14][18]
Állampolgársága angol[15]
Foglalkozása
  • filozófus
  • szerző
  • egyetemi oktató
  • író
  • teológus
  • történész
  • nyelvész
  • logikatudós

Walter Burleigh (latinul: Burlaeus, Burleus), (Burley in Wharfedale, 1274/1275 – ?, 1344/1345) középkori angol filozófus.

Egyes vélemények szerint 1301-ben Oxfordban tanított, ám ez nem bizonyított. Sok írott műve maradt az utókorra. Kommentárt írt Arisztotelész Fizika című művéhez. Ebben a Fizika VII. könyve kapcsán megjegyzi, hogy sohasem értette, hogyan lehet elégséges az itt található érvelés egy első mozdulatlan mozgató létezésének bizonyításához. Kommetálta az Organont és a Liber sex principiumot is. De vitis et moribus philosophorumát Diogenész Laertiosz ihlette. Logikai értekezéseket (De puritate artis logicae, Obligationes, Sophismata), és filozófiai értekezéseket (De materia et forma, De intensione et remissione formarum, De potentiis animae, De fluxu et refluxu maris Anglicani) is készített.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Német Nemzeti Könyvtár – Berlin State Library – Bayerische Staatsbibliothek – Osztrák Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2019. november 13.)
  3. Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2019. november 13.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. november 13.)
  5. http://urn.bn.pt/nca/unimarc-authorities/txt?id=18165, 2019. november 13., 18165
  6. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. november 13.)
  7. cnp01232154, https://data.cerl.org/thesaurus/cnp01232154, 2019. november 13.
  8. a b http://catalogo.pusc.it/cgi-bin/koha/opac-authoritiesdetail.pl?authid=11961&marc=1, 2019. november 13., 11961
  9. Aaron Swartz: Open Library (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. november 13.)
  10. https://trove.nla.gov.au/people/1460667, 1460667, 2019. november 13.
  11. CONOR. (Hozzáférés: 2019. november 13.)
  12. a b 2019. november 13.
  13. 2019. november 13.
  14. a b 2019. november 13.
  15. a b 2019. november 13.
  16. Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2019. november 13.)
  17. https://librariesaustralia.nla.gov.au/search/display?dbid=auth&id=44714677, 44714677, 2019. november 13.
  18. a b 2019. november 13.
  19. 2019. november 13.
  20. Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Bibliographic Agency for Higher Education. (Hozzáférés: 2019. november 13.)

Forrás[szerkesztés]

  • Étienne Gilson: A középkori filozófia története. Budapest: Kairosz Kiadó. 2015. ISBN 9789636627850  , 655. o.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]