Vék
Vék (Vék) | |
Harangláb Véken | |
Közigazgatás | |
Település | Ógyalla |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 51′ 30″, k. h. 18° 08′ 52″47.858325°N 18.147869°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 30″, k. h. 18° 08′ 52″47.858325°N 18.147869°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vék (Vék) témájú médiaállományokat. |
Vék (szlovákul Vék, más néven Vékpuszta) Ógyalla városrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Ógyalla központjától 4 km-re délnyugatra fekszik, a Martosra vezető út mentén, a Zsitva bal partján.
Élővilága
[szerkesztés]Véken a 2000-es évek első felében fészkeltek gólyák, majd 2015 körül volt újabb fészeképítés. 2013-tól egy alátéten is számon tartanak fészket. Ezen utóbbi alátéten 2013-ban 3, 2014-ben 4, 2015-2016-ban 2, 2017-ben 3, 2018-ban 2, 2020-2021-ben 3, 2022-ben 5 és 2024-ben 1 fiókát számoltak össze.[1]
Története
[szerkesztés]1247-ben említik először. A középkorban a gróf Cseszneky család birtoka volt. A 16. században elpusztította a török, s csak a 17. században telepítették újra. Lakói főként dohánytermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "VÉK. Szabad puszta Komárom Várm. földes Urai több Uraságok, fekszik Ó-Gallyának szomszédságában, mellynek filiája."[2]
Fényes Elek szerint "Vék, puszta, Komárom vmegyében, Ó-Gyalla és Martos közt, 300 kath. lak., kik többnyire haszonbérlők és dohány termesztők, s egy hold földtől fizetnek néha 10 ezüst forint haszonbért is. A pusztának 1000 holdnyi igen termékeny fekete homokfölde van. Itt terem az országszerte hires véki dohány. Birtokosok Pyber, Balogh, Fogarassy, Stupiczky, Horváthy, stb."[3]
A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]Nevezetességei
[szerkesztés]-
Temetőkereszt
- Harangláb
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.