Vlaj Lajos
| Vlaj Lajos | |
| Született | 1904. március 4. Lendva |
| Elhunyt | 1966. november 7. (62 évesen) Lendva |
| Álneve | Bodóhegyi |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása | politikus, költő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vlaj Lajos (Bodóhegyi Lajos) (Lendva, 1904. március 4. - Lendva, 1966. november 7.) szlovéniai magyar nemzetiségi politikus, költő.[1]
Élete[szerkesztés]
Cipészmester harmadik gyermekeként szegény családban született. A négy polgári után gimnáziumba szeretett volna iratkozni, de a Muravidék elcsatolása után a szlovén nyelv ismerete híján nem folytathatta tanulmányait. Apja mellett volt cipészinas. Tizenöt éves korában nagy hatással volt rá a Tanácsköztásaság győzelme. Utána vándorútra indult, főbb állomáshelyei Csáktornya, Radkersburg, Pesnica voltak, eközben alaposabban kitanulta a cipészmesterséget.
1931-ben szülővárosában csatlakozott a szocialista mozgalomhoz, 1940-től az illegális Jugoszláv Kommunista Párt tagja lett. 1941-ben a magyar hatóságok letartóztatták, több ízben elítélték, Muraszombatban, Győrött és Pécsett raboskodott. Verseit a harmincas években a Híd és a Kalangya is közölte. 1945 után elsősorban nemzetiségi politikusi működése volt jelentős. A szlovén irodalom néhány fontos versét is lefordította magyarra a két nép kulturális közeledésének elősegítésére, köztük France Prešeren Zdravljica (Pohárköszöntő) című költeményét, ami később a Szlovén Köztársaság himnusza lett.
Művei[szerkesztés]
- Versek. Murska Sobota: Pomurska založba, 1961. 81 p.
- Szelíd intés. Murska Sobota: Pomurska založba, 1968. 54 p.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Bence: Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért: A szlovéniai magyarság 1919-1989. Lendva: Hazánk Könyvkiadó Kft, Győr. 1994. 92–94. o. ISBN 963 7586 29 6
- Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (1918-2000), Újvidék, Forum, 2002. 298-299. p.
