Vita Emil
| Vita Emil | |
 | |
| A Vasárnapi Ujság 1911. évi 52. számában | |
| Született | Wippler Emil 1874. december 7. Módos |
| Elhunyt | 1951. január 10. (76 évesen) Budapest IX. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Ehrlich Erzsébet (h. 1903–1951) |
| Szülei | Wippler Sándor Löblin Emma |
| Foglalkozása | jogász |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1896) |
| Sírhelye | Farkasréti izraelita temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vita Emil, 1904-ig Wippler[1] (Módos, 1874. december 7. – Budapest, Ferencváros, 1951. január 10.)[2] jogi író, fővárosi tanácsnok, Szabó István filmrendező nagyapja.
Élete[szerkesztés]
Wippler Sándor (1832–1891)[3] telekkönyvvezető, 1848-as honvédhadnagy és Löblin Emma (1845–1930) gyermekeként született zsidó családban. Anyai nagyapja, Löblin Ignác (1800–1861) Budán volt orvos. Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, majd a főváros tisztviselője lett. 1911-ben tanácsnokká választották. Jelentős érdemeket szerzett a főváros pénzügyi helyzetének rendezése körül. Az első világháború alatt közellátási kérdésekkel foglalkozott. A kezdeményezésére történt a híd- és alagútvám megszüntetése, a közraktárak kibővítése és az Idegenforgalmi Hivatal megszervezése. Megtervezte- és szervezte a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezetet. 1920-ban nyugalomba vonult. Számos tanulmánya jelent meg szaklapokban a közigazgatási jog köréből és közgazdasági kérdésekről.
Házastársa Ehrlich Erzsébet (1881–1971) volt, Ehrlich Manó szeszgyáros és Klinger Regina lánya, akit 1903. október 3-án Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[4]
Gyermekei:
- Vita Terézia Eleonóra (1904–?). Férje Kotányi György (1891–1973) okleveles gépészmérnök, gyári főmérnök.[5]
- Vita Mária Edit (1908–1992). Férje Szabó István Iván (1902–1945) orvos.
Munkái[szerkesztés]
- Egyesületi jog (1906)
- A hazai munkás szakszervezetek, azok fejlődése (Budapest, 1907., Comenius-Könyvtár)
- A magyar állampolgárságra, községi illetőségre és az idegeneknek Magyarországon való tartózkodására nézve fennálló jogszabályok a nagyközönség, közigazgatási tisztviselők és ügyvédek használatára. Összegyűjtötte, rendszerbe szedte és magyarázta. (Budapest, 1908)
- A községi illetőség (1912)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 52392/1904. Forrás: MNL-OL 30809. mikrofilm 585. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 69. oldal 41. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári halotti akv. 65/1951. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
- ↑ „Wippler Sándor elhunyt”, Pesti Hírlap, 1891. január 9., 5. oldal (Hozzáférés: 2021. január 9.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 767/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
- ↑ Vita Terézia Eleonóra házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 586/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 954–955. o. Online elérés
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás, Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Vita Emilről (1920. szeptember 26.) Magyar Ipar, 41. évfolyam, 17-18. szám, 144–145. o.