Vita:Wolfgang Hirn

Ez a szócikk témája miatt a Németország-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. február 21.

Német témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Erre a szócikkre érvényes a Wikipédia:Élő személyek életrajza irányelv. Ebben a legfontosabb, hogy a kortársakra vonatkozó megállapításokat a szerkesztők várakozási idő nélkül távolítják el a cikkből, a vitalapról és a felhasználói lapokról is, amennyiben azokhoz nincsenek megadva a cikk témakörében elfogadható, megbízható források.

(Ezt a sablont valamennyi életrajzi cikk vitalapján elhelyezzük, ha a cikk élő személyről szól. A szerkesztők tájékoztatására szolgál, és önmagában nem jelez hiányt.)

Lásd még a Wikipédia:Ellenőrizhetőség és a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! irányelveket.

Az egyes források alkalmazhatóságának szerkesztőségi fóruma: Wikipédia:Kocsmafal (források).

Kína, a nagy falat – Miként változtatja meg életünket Kína felemelkedése
Szerző	Wolfgang Hirn
Eredeti cím	Herausforderung China
Téma	Világgazdasági-társadalmi esszé
Kiadás
Kiadó	HVG Könyvek
Kiadás dátuma	2003
Magyar kiadás dátuma	2006
Fordító	Kozma Géza
Média típusa	könyv
Oldalak száma	198
ISBN	ISBN 963-7525-48-3
Sablon • Wikidata • Segítség

Kína a nagy falat. (Wolfgang Hirn)

Jönnek, jönnek, nagyon itt vannak. Mit tud Magyarország kezdeni a kínaiakkal? Kiszívják-e a vérünket vagy mi profitálunk többet a kapcsolatból? "Kína ismét nagyhatalommá válik, mindenekelőtt gazdasági, de rögtön utána politikai értelemben is. Ma a világpiacon minden 2. kamera, minden 3. klímaberendezés, minden 4. TV készülék a Középső birodalomból származik. Az óriási népesség, az ország hatalmas energiaéhsége, az olcsó áruk dömpingje máris éreztetheti hatását: eltolódnak a világgazdasági és politikai súlypontok, nő a környezetszennyezés, az egekbe szöknek a nyersanyagárak, a fejlett országokban fokozódik a munkanélkükiség. A világ máris érzi a kínai fellendülés hatásait, s a jövőben egyre erősebben érzi majd. Ha azonban alaposan elemezzük a szerteágazó hatásrendszert, amit ez a fellendülés a világban és magában Kínában okoz, láthatjuk, hogy Kína-jelenség nem csupán fenyegető problémák halmaza: a feltörekvő Kína a világ számára legalább annyi új esélyt is nyit, mint amennyi megoldandó problémá okoz. Mit jelent a világnak - s benne nekünk európaiaknak - a kínai kihívás? Hogyan oldható fel a kapitalista gazdaságban és a kommunista irányításban rejlő feszültség? Vajon keletkezhet-e a világban új szuperhatalom súlyos következmények nélkül, békés úton? Hol van a mi helyünk ebben az új rendben? ... ... A szuperhatalommá váló Kína a közeljövőben minden bizonnyal a világ történéseinek egyik legfontosabb tényezője lesz - itt az ideje, hogy szembenézzünk vele." A 2008-as olimpia Pekingben lesz, nem Budapesten.

Tartalom

1. Egy világhatalom újjászületése A középső Birodalom felemelkedése, hanyatlása és visszatérése az élvonalba

2. Okos koponyák milliói Feltalálókról, hazatérőkről és koppintókról

3. Felmentett kapitalisták Vállalkozókról és milliárdosokról

4. Kína a világ ipartelepe lesz Kelet épül, Nyugat omlik?

5. A cipőtől a rakétáig A csúcstechnika nemzeteihez vezető úton

6. Ismeri ön Huaweit? A globális kínai konszernek keletkezéséről

7. Légszennyezés és vízhiány A gazdasággal együtt nőnek a környezeti problémák

8. Az éhes óriás Kína felvásárolja a nyersanyagpiacok áruit

9. Új játékos a pályán Miként változtatja meg Kína a világpolitikát?

10. Agresszív szomszéd? Útban az Ázsia fölötti uralom felé

11. Barátságos invázió A kínai sportolók és túristák meghódítják a világot

12. Keleten a helyzet változatlan Mikor lesz Kína demokratikus?

Törlésre váró cikkből átmásolva ide

Wolfgang Hirn Kínát a XXI.század legerősebb országának írja le. Dominanciája a világgal kötött 1000 kis érdekkapcsolaton nyugszik.

Kína kinőtte a Földet. Olyan hatalmas a hatása a világra nézve, hogy nem csodálkozhatunk ha télen süt a nap. Gyermekeink fotóról fogják ismerni a hó és a tél fogalmát. A környezetszennyezés a határokat súrolja. Kína és Amerika az anyagi javak legnagyobb pocsékolója, érdemben senki nem tesz a globális felmelegedés ellen.

Kína diákjai 3-5 órát alszanak. Csak tanulnak és mellette pénzt keresnek. Hongkong, Peking már New Yorkra hasonlít. Ott vannak a világ legnagyobb felhőkarcolói. Megtanultak angoul, lekoppintották a világmárkákat. Már ők a tulajdonosok. Kevés a kínai nő, sokkal több férfi születik. Lesznek nemzetek, ahol inkább csak nők fognak születni? A kínai férfiak európai nőkkel kötnek majd kapcsolatokat?

A Kínai oktatást erősíteni kell Magyarországon.

Mindenkiben felmerülnek a kérdések: Mit fogunk tenni a Kínai Népköztársasággal szemben – amelyik nagyiramú fegyverkezési programot hajt végre – ha elindulnak és támadásokat intéznek olajért , de mindinkább vízért? Ki tudja a környezetében majd megállítani? Usa azt a politikát fogja majd folytatni, mint amit a 2. világháború idején? Kivár? Amennyiben majd kivár, számíthat-e európa egy esetleges kínai invázióra? Melyik európai országnak van sansza megállítani Kínát? Előre fogják-e tolni a csapataikat a Nyugat-Európaiak Magyarország védelmére? Hogyan változtatják meg a kínaiak az országokat békés megszállóként és hogyan fegyveresen? Esetleg megelőző lépésként tudunk-e hatni a Kínai Népköztársaságra, hogy a tervezett atomerőművek helyett szél-, nap-, vízerőművekből nyerje az áramot és így tudjuk-e lassítnai az ivóvizek kiszáradását, esetleges katonai éhségüket?

Lefizeti Kína a magyar kormányt, hogy kínaiakat telepítsenek be? Úgy tűnik nem fegyveresen csak békésen szállják meg az országot. Milyen mértékű lesz az 1 millió betelepített, klikkesedett kínai rablása az országra nézve? Az összes európai nagy város vezetését lefizette Kína, hogy megszállhassák azokat? A polgárok hogyan tiltakoznak a más nagy városokban a kínai megszállás ellen?

(Feanor 2007. február 23., 13:25 (CET))