Ugrás a tartalomhoz

Vita:Tisza-parti margitvirág

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Sphenodon 11 évvel ezelőtt a(z) Kép témában
Ez a szócikk témája miatt a Növények műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: yera (vita), értékelés dátuma: 2013. június 17.
Növénytani szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Tisza-parti margitvirág

[szerkesztés]

Az alábbi források a kötőjeles alakot (Tisza-parti margitvirág) használják vagy javasolják:

  • Priszter Szaniszló: Növényneveink: Magyar-latin szógyűjtemény. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, (1986).
  • Járainé dr. Komlódi Magda szerk.: Pannon Enciklopédia: Magyarország növényvilága. Budapest: Dunakanyar 2000, (1995), 164.o.
  • Borhidi Attila – Sánta Antal szerk.: Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól, 1–2. Budapest: TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, (1999), KöM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 6. ISSN 1218–8786, ISBN 963 85249 6 0 Ö (összkiadás), ISBN 963 85249 7 9 (1. kötet), ISBN 963 85249 8 7 (2. kötet)
  • „Duna-part”, „Duna-parti”, „Tisza-part”. In: Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai. Budapest: Akadémiai Kiadó, (1985), ISBN 963 05 4345 5, Tizenegyedik kiadás, Második (változatlan) lenyomat.
  • „Tisza-part”. In: Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás. Budapest: Osiris (2004), ISBN 963 389 541 3
  • A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert honlapján.

Sphenodon vita 2012. december 15., 01:04 (CET)Válasz

Szerintem itt van a kulcsfontosságú forrás. A "Növényneveink" az alapja a legtöbb botanikai szakirodalomnak, az egyetemi tankönyvek is ezt veszik alapul, nekünk is ezt a formát kellene használnunk. A másik fontos dolog Borhidi professzor könyve, ha itt is kötőjelesen szerepel a faj, akkor miről beszélünk? A Terra.hu valóban kiváló forrás, az interneten, magyar nyelven egyértelműen a legjobb, de ez esetben alulmarad a nyomtatott források hitelességéhez képest. --Hirvenkürpa Mögbeszélés 2012. december 15., 15:20 (CET)Válasz

Hirvenkürpa, köszönöm, amit írsz: azt sejtettem, hogy esetleg a Priszter-könyv fontos lehet, de azt nem tudtam, hogy az alap, mivel nem vagyok biológus, s biztos, ami biztos, megnéztem másutt is. Azért gondoltam, hogy utánamegyek ennek a névnek egy kicsit alaposabban, mert az interneten keresve nem tudtam eldönteni, hogy melyik az a forma, amelyik helyes és elfogadott, s szerintem előnyére válik a wikinek, ha a helyes alak van fenn. Szétnéztem a könyvtárban, s ezeket találtam egy alkalom alatt. Én ezek után a kötőjeles verziót támogatom. Sphenodon vita 2012. december 15., 15:58 (CET)Válasz

Tiszaparti margitvirág

[szerkesztés]

Az alábbi források az egybeírt alakot (Tiszaparti margitvirág) használják vagy javasolják:

  • Dr. Jávorka Sándor – Dr. Csapody Vera: Erdő mező virágai. A magyar flóra színes kisatlasza. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, (1972), Ötödik, javított kiadás.

Sphenodon vita 2012. december 15., 01:06 (CET)Válasz

Sphenodon vita 2012. december 15., 01:22 (CET)Válasz

Kései margitvirág

[szerkesztés]

A »kései margitvirág« elnevezést az általam idézett művekben nem találtam szinonimaként. A „kései” név a margitvirág késő nyári virágzására utal egyes interneten olvasott szövegek alapján. Az »őszi margitvirág« azonban ősszel virágzik, azaz később, mint a »kései margitvirág«. Azonban a »kései margitvirág« latin nevének magyarra fordításával könnyen eljuthatunk a »kései margitvirág« szóalakhoz, tekintve, hogy a „serotin” latin kifejezésre a gugli fordítója az „elkésett”, a „serotinus” latin kifejezésre pedig egyes internetes fordítók „késői”, „későn érkező”, „valamit későn tevő” fordítást adják. Sphenodon vita 2012. december 15., 01:16 (CET)Válasz

Egyéb információk, gondolatok

[szerkesztés]

Olvastam az interneten (ez így természetesen nem nevezhető hiteles forrásnak), hogy a »Tisza-parti margitvirág« elnevezés azért született, hogy a magyar név mutassa, hogy egy bennszülött növényfajról van szó. A növényfaj sokféle angol elnevezése közül az egyik a »Hungarian daisy« (a hiteles forrásnak itt is utána kell majd nézni). Azonban több helyen is említik, hogy nem csak a Tisza-parton található meg a növény (lásd a szócikkben), így a »Tisza-parti margitvirág« elnevezés ebből a szempontból nem szerencsés. Valamint a Global Compositae Checklist honlapján az látható, hogy környező országokra is kiterjed az a terület, ahol a növényfaj endemikus. [1] Sphenodon vita 2012. december 15., 01:20 (CET)Válasz

(A fenti hozzászólásból kiemelve) Azonban több helyen is említik, hogy nem csak a Tisza-parton található meg a növény (lásd a szócikkben), így a »Tisza-parti margitvirág« elnevezés ebből a szempontból nem szerencsés. És nagyon is egyetértek a kiemelt résszel! A józan ész diktálta és kompromisszumos elnevezés a "Kései margitvirág" lehetne, mert ez egyértelmű és nem ütközik egyéb leírásokba sem, ráadásul népi elnevezésként is érdemes megtartani - népszerűsíteni. - Üdv. » KeFe « Társalgó 2012. december 16., 09:46 (CET)Válasz
Ha továbbmegyünk e vonal mentén, az lesz a vége, hogy egészen új wikinevezéktant fogunk létrehozni ugyanis, ha egy növényt nem lehet az egyik lelőhelyéről elnevezni, akkor kapásból a következő fajok is átnevezésre kellene, hogy kerüljenek: magyar tölgy, erdélyi nyúlfarkfű, bánáti bazsarózsa(!), debreceni torma, alpesi fajdbogyó (ennek viszont tényleg után kéne nézni, mert kétlem, hogy ez így lenne helyes). Továbbra is kitartok a véleményem mellett, miszerint hagyatkozzunk a komoly szakirodalmakra. Az egyetlen jó érv a kései mellett, hogy a latin fajnév is ezt takarja, de ugye tudjuk, hogy távolról sem jellemző a magyar nevezéktanra, hogy követné a latint, ami jó vagy nem jó, de így van. Üdvözlettel, --Hirvenkürpa Mögbeszélés 2012. december 16., 10:35 (CET)Válasz
Kedves KeFe! Köszönöm a válaszodat! Értem, amit mondasz, s támogatom, hogy a „kései margitvirág” elnevezést tartsuk meg. Miután értem a hangsúlyodat, a kiemelésedet megszüntetem a saját hozzászólásomban, mivel én nem szándékoztam kihangsúlyozni azt a mondatot. Ez a hangsúly csak a te értelmezésed, s köszönettel elfogadom. Az én elképzelésem Hirvenkürpa szerkesztőtárs elképzeléséhez áll most közelebb, amellett, hogy szeretném, ha a „kései margitvirág” elnevezés is megmaradjon.
Kedves Hirvenkürpa! Köszönöm a te válaszodat is! Támogatom, hogy alapvetően hagyatkozzunk olyan szakirodalmakra, amelyek komolynak tekinthetők, azaz amelyek mögött komoly kutatás és ismeretanyag állhat. Én Priszter Szaniszló könyvét alapvetően ilyennek tartom, s úgy látom, hogy botanikai vonalon más tudósok is.
Ezek miatt én amellett foglalok állást, hogy az elsődleges név maradjon a „Tisza-parti margitvirág”, s mellette a „Kései margitvirág” is jelenjen meg hangsúlyozottan, szinonimaként. Ha megtesszük a kölcsönös átirányításokat, akkor bárhogyan is keres valaki, mindenképpen ehhez a szócikkhez jut, a növényfaj jellemzőit és tulajdonságait pedig a nevétől függetlenül meg fogja ismerni. A „Tisza-parti margitvirág” elnevezés tükrözi a botanikai álláspontot, amennyiben Priszter Szaniszló botanikus műve tekinthető közös álláspontnak (erről a botanikusok nyilatkozhatnának). Mindenesetre ő annak szánta: a könyvében azt olvastam a könyvtárban (itthon nincs meg), hogy ő elsősorban azért írta meg a művét, hogy a magyarországi növényfajok nevezéktana és helyesírása egységes legyen, s úgy tűnik, Borhidi Attila professzor is őt követi. Sphenodon vita 2012. december 16., 16:30 (CET)Válasz
Minthogy jeleztem a szöveged egy részének k9emelését légy-szíves ne szüntesd meg, ez a te leírásodban nem volt kiemelve, de én leginkább ezzel értenék egyet - vagyis ez a véleményem. Bárhogyan is döntünk az átirányítások megmaradnak és bárki bármely néven megtalálja - így nekem is megfelel. - Üdv. » KeFe « Társalgó 2012. december 16., 19:31 (CET)Válasz

Kép

[szerkesztés]

A taxoboxban a képen biztos, hogy ezt a fajt láthatjuk? --Hirvenkürpa Mögbeszélés 2013. január 8., 01:06 (CET)Válasz

Mivel a kép valahol Németországban készült, erősen sanszos, hogy nem. Az a baj, hogy a cikk nem tér ki a határozóbélyegekre, ami alapján meg tudnánk különböztetni a réti-től, esetleg azon lehet elindulni, hogy többfészkű a szár, ami a képen (és a commonsba feltöltött másik képen sem) nem látszik. Ha hazajutok a vizsgáim után meg tudom majd nézni, remélem benne van a határozóban. – Hirvenkürpa Mögbeszélés 2013. január 8., 01:22 (CET)Válasz

Igen, itt a probléma, a Terra.hu-s képeken nagyon jól látszik, hogy egy szárról több fészek is elágazik az itteni képen és a másik commons-oson, nincsenek elágazások, szóval valószínűleg nem Tisza-parti.--Hirvenkürpa Mögbeszélés 2013. január 8., 01:33 (CET)Válasz

Ha nem Tisza-parti margitvirág van a képen, akkor szerintem váljunk meg tőle. Nem tudom, van-e olyan kép, ami szabadon felhasználható. Mondjuk inkább ne legyen róla kép, minthogy rossz kép legyen fenn róla, szerintem. Sphenodon vita 2013. január 8., 01:49 (CET)Válasz