Vita:Oros (település)
Új téma nyitásaOros tényleg község? Pontosan mióta nem Nyíregyháza része? Tud valaki mutatni erre bizonyítékot? Azért kérdezem, mert a cikket készítő anon több megkérdőjelezhető szerkesztést végzett. -nagytibi üzen, ? 2006. október 29., 20:43 (CET)
Elképesztő... Vagy csak vicces médiahack? :)[szerkesztés]
Oros régi község. 1978. december 31-én csatolták Nyíregyházához. Akkor több mint 5000 lakosa volt és nagyközségi rangja. Azóta is Nyíregyháza része, nem alakult községgé. (Források: MK Helységnévkönyve, 2006. január 1. és A 2006. évi önkormányzati általános választások napján hatályba lépett területszervezési változások.) Ehhez képest valaki még testvérfalut is talált neki... elképesztő...
A népessége a 2001. évi népszámlálás alapján 6538 fő volt. Honnan veszi itt valaki az 1500 főt?!? (Forrás: MK Helységnévtára, 2005.)
És ráadásul... Ugyanez a forrás elárulja, hogy Oros nem külterületi lakotthely, hanem egyéb belterület. Ha ez nem hangzik jól, legyen városrész.
--Peyerk 2007. június 21., 10:47 (CEST)
Ismét hack :)[szerkesztés]
Nahát, erre nem is emlékeztem 
Ezt a cikket egyszer már megbabrálták úgy mint ma is. Érdemes megnézni, a három szerkesztő, aki részt vett benne (egyik anon) semmi mást nem szerkesztett.
Némely lelkes kolléga viszont nagy lelkesedéssel állt neki fésülgetni ezt a sok ostobaságot 
– Peyerk vita 2009. március 1., 23:06 (CET)
- Ha már hülye a gyerek, legalább szép legyen... :)) – Stewe
Feedback 2009. március 2., 12:25 (CET)
2012. február[szerkesztés]
Elegem van abból, hogy valaki állandóan kitörli azt amit beírok. Ezt az egy lapot próbálom szerkeszteni, mert senkinek semmi köze nincs hozzá, hogy mit és hogyan teszek. Oros nagyobb volt, mint Nyíregyháza. Nem tudom, miért nem lehet hagyni, hogy többet megtudjanak az emberek. Ajánlom mindenki figyelmébe Miskolczy Mihály: Oros című könyvét valamint Oros község honlapját. Legyetek boldogok, mert elnyomjátok Orost és semmissé teszitek az interneten. Nyíregyházához csatolták, ennyi? Könyv van róla. Légy boldog, ha ennyi dolgod van az életben.
- – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 46.107.118.183 (vitalap | szerkesztései) 2012. február 24., 10:49 (CET)
| Az anon ezt a szöveget igyekszik elhelyezni a cikkben |
|---|
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
|
|
A több mint 7500 lakossal rendelkező Oros, mint Nyíregyháza megyei jogú város településrésze az Észak-Alföldi Régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a nyíregyházai kistérségben található. Napjainkban Oros lakott területei a 41-es számú főútvonal két oldalán Nyíregyháza központjától keleti irányban másfél kilométerre kezdődnek. Oros egykori központja 6 km-re található a megyeszékhely centrumától. A településrészen feltárt, honfoglalás időszakából származó régészeti leletek már lakott településre utalnak és ebben az időszakban épülhetett Oros észak-keleti határában az a földvár, amely a helyi hagyomány szerint a tatárjárás idején menedéket nyújtott az orosi lakosságnak1. Oros község neve írott történeti forrásban 1221-ben jelent meg először2. A település legrégebbi, ma is látható építészeti emléke a XIII. században épült, többször átépített, késő román eredetű református templom.
A régészeti és az írott források alapján megállapítható, hogy Oros a honfoglalás korától napjainkig folyamatosan lakott település, amely a XIV. századtól a XIX. századig döntően a Kállay-család birtoka volt. A település neve az első írásos emlék felbukkanása óta (1221: Onuz) különböző alakokban fordult elő, a ma ismert Oros leírást 1863 óta használjuk változatlan formában.
A XVIII. század elején pusztító pestisjárványt követően a település lélekszáma folyamatosan növekedett. Ennek köszönhetően Oros a lakosságszámot tekintve Szabolcs vármegye, majd Szabolcs-Szatmár megye közepes nagyságú települései közé tartozott. A község a XIX. század elején a településhez tartozó Harangod pusztán található megyei gyógyfürdőről és mulatóhelyről volt nevezetes6. Az 1900-as évek elején használt hivatalos orosi címerben található malomkerék a XVIII. és XIX. században Oroson működő jelentős számú vízi- és szélmalmok emlékét őrzi.
Oros a két világháború között nagyközségi címet viselt és már ekkor közel 7000 fő élt a településen. A nagyközségben többek között 4 belterületi (1 községi és 3 felekezeti) és 4 külterületi iskola, 4 közösségi ház, kerületi csendőrőrs székhely, önálló egészségügyi körzet (helyben lakó községi orvossal és zöldkeresztes védőnővel), postahivatal, vasútállomás és Hangya Szövetkezet működött. A második világháborút követő időszakban a községtől több lakott külterületet is elcsatoltak (1945-ben Borbányát Nyíregyházához, 1954-ben Birke tanyát és Harangodot Nagykállóhoz).
Oros a korábbi térségi szerepét az 1960-as évektől nyerte vissza. Ebben az időszakban új emeletes iskola, napközi otthonos óvoda, új (2. számú) körzeti orvosi rendelő és orvosi lakás, ABC kisáruház épült, gyógyszertár, községi könyvtár, gondozókör, új napközi otthon, és tűzoltószertár létesült, továbbá községi kultúrház, valamint mozi működött a településen. Ekkor indult el a település parkosítási programja, valamint kiépült 28 km villany- és 12 km járdahálózat. 1969-ben újabb területátadásra kötelezték a települést, de a folyamatos fejlődésre és 5000 feletti lélekszámra tekintettel Oros 1973-ban ismét nagyközségi címet kapott8. A fejlődés ezt követően is folytatódott, amit igazol, hogy a településen az 1970-es évek végére felépült az újabb, modern 3 szintes iskolaépület és tornaterem, valamint a mai Élet utcai tagóvoda épülete. Elkészült a település fejlesztési terve, többek között a belterület szabályozási terve, benne a települési központ kialakításának elképzeléseivel. Az 1970-es években a nagyközséget élénk kulturális és sportélet jellemezte9.
1977-ben újabb orosi területeket csatoltak Nyíregyházához. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács 5/1977. (III. 24.) T. számú határozatával 1977. április 1-i hatállyal elrendelte az Oros nagyközséghez tartozó Ilona-, Igrice-, Kőlapostanyák, valamint Világostanya egy részének, összesen 673 ha és 6901 m2 térmértékű területnek és az ott élő 562 lakosnak Nyíregyházához csatolását10. Az önálló településnek nem voltak költségvetési problémái, több beruházás ebben az időszakban fejeződött be, illetve az újabbaknak elkészültek a tervei.
Másfél évvel később azonban a település önállóságát is megszüntették, a nagyközséget Nyíregyháza várossal egyesítették. A községegyesítés hivatalos orosi eljárását nem ismerjük, tekintettel arra, hogy az utolsó önálló év, 1978. orosi tanácsi iratai (a tanácsülési és végrehajtó bizottsági jegyzőkönyvek) nem találhatók meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában (a továbbiakban: levéltár). Az 1966 és 1977 közötti orosi tanácsi iratanyagot Nyíregyháza megyei jogú város 1999-ben adta át a levéltárnak, ezek között azonban nem szerepeltek az 1978. évi iratok. Nyíregyháza megyei jogú város 2007. évi hivatalos tájékoztatása szerint ezek sem a polgármesteri hivatal, sem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium irattárában nem találhatók meg. A nyíregyházi tanács irataiból ma már csak az állapítható meg, hogy Nyíregyháza város tanácsa 1978. június 27-én a 18/1978. (VI. 27) T. számú határozatában egyetértett a községegyesítéssel. Ezt követően a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 20/1978. számú határozatával rendelte el Oros nagyközségnek Nyíregyháza várossal történő egyesítését Nyíregyháza néven. A határozat a Magyar Közlöny 1978. október 6-i 68. számában jelent meg, a településegyesítésre 1978. december 31-i hatállyal került sor. A településegyesítés időpontjában az 5293 hektáron elterülő Oros nagyközségben 5127 fő élt.
A településegyesítés megszüntetését a rendszerváltás időszakéban nem kezdeményezték az orosiak. A helyi önkormányzatokról szól 1990. évi LXV. tv. rendelkezései alapján 1993 óta településrészi részönkormányzat működik Oroson. Az önállóság kezdeményezésére végül 2007-ben került sor, a 2008. április 27-én megtartott népszavazáson a résztvevők 2/3- arra adta voksát, hogy a településrész továbbra is Nyíregyháza megyei jogú város része maradjon.
A több mint 7500 lakossal rendelkező Oros, mint Nyíregyháza megyei jogú város településrésze az Észak-Alföldi Régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a nyíregyházai kistérségben található. Napjainkban Oros lakott területei a 41-es számú főútvonal két oldalán Nyíregyháza központjától keleti irányban másfél kilométerre kezdődnek. Oros egykori központja 6 km-re található a megyeszékhely centrumától.
Oros község már a történelem előtti időkben is lakott hely volt. A községben három régi kastély van. Az egyiket Kállay Ignác építette, ez jelenleg gróf Dessewffy Miklósé, a másikat Kállay Gábor, ez özv. Kállay Jenőnéé, a harmadikat Kállay Károly, ez ma özv. Kállay Aurélné szül. Elek Lauráé. Még egy úgynevezett „Rongyos kastély” is volt itt, melynek csupán roppant erős, szétszedhetetlen alapfalai vannak meg. A községhez tartozó „Táborhely” nevű dűlőn, a hagyomány szerint a francia hadjárat alkalmával a francia hadsereg táborozott. Lehet azonban, hogy ez az elnevezés még a török időkből származik. Ide tartozik Harangod és Nyirjes puszta. Az előbbi egy 1352-iki anjoukori oklevél szerint község volt. A negyvenes években még templomának alapfalai is megvoltak. Később itt volt a régi időkben híres Harangod fürdő, mely még Kállay Ignác idejében nagy látogatottságnak örvendett. A határban le-vő „Várhegy” nevű domb alján a mocsárban egy sáncokkal körülvett föld-vár nyomai láthatók.” A településrészen feltárt, honfoglalás időszakából származó régészeti leletek már lakott településre utalnak és ebben az időszakban épülhetett Oros észak-keleti határában az a földvár, amely a helyi hagyomány szerint a tatárjárás idején menedéket nyújtott az orosi lakosságnak1. Oros község neve írott történeti forrásban 1221-ben jelent meg először2. A település legrégebbi, ma is látható építészeti emléke a XIII. században épült, többször átépített, késő román eredetű református templom3.
"Határában gyakran találnak kő- és bronzkori tárgyakat, melyeket a szabolcs-vármegyei múzeumban helyeznek el. Az anjoukori okmánytárban egy 1325-ből származó oklevélben Wrus in districtu Nyr formában van említve, a pá-pai tized lajstromokban pedig, mint Vrs és Wrus. A Kállay család levéltárá-ban 1440-ben „Orosváros”elnevezés alatt fordul elő, hét évvel később pe-dig már „Oros” néven. E községnek a legrégibb időktől kezdve egész maig a Kállayak a birotkosai de 1446-ban a Sztritteyeknek, 1452-ban az olnodi Czudaroknak és 1479-ben a Vardayaknak is voltak itt birtokrészeik, a XIX. század első felében pedig az Elek és Mérey csládnak is. A községben lévő három templom közül a róm. katholikust 1814-ben, a gör. katholikust 1835 körül és az ev. reformátust 1722-ben építették. A róm. kat. egyház birtokában egy 1722-ből származó, zománcozott ezüst kehely van, melyet a rajta levő felírás szerint Kállay János készíttetett." |
Peyerk, kérlek írd ide, hogy mi az oka a törlésnek? --Karmela posta 2012. február 24., 11:22 (CET)
Az okok[szerkesztés]
- Másolat.
- Figyelmetlen szerkesztés, egyes részei ismétlődnek.
- Elfogult, ami érthető, de nem elfogadható.
- Forrástalan és néhol a meglévő forrásokkal ellentmond (pl. népességszám).
A források alapján át kéne fésülni, de ezt én nem tudom megtenni. Egy ilyen hosszú másolatot úgy végigfésülni, hogy csak magára a szövegre támaszkodom azzal jár, hogy tele lesz félreértésekkel, ez a szövegrontás biztos útja. (Lásd válaszomat a vitalapodon a más témában nekem tett észrevételedre.)
--Peyerk vita 2012. február 24., 14:10 (CET)
(Szerkesztési ütközés után)
- Karmelával egyetértek – mindenképpen jó lett volna valami jelzés, ami alapján a szerkesztést elhelyező anon és a többi szerkesztő tájékozódhat, hogy mi volt az oka a törlésnek. A törlés jogossága abszolút nem kétséges, Peyerk nagyon helyesen egy másolt szöveget távolított el – a visszavonás/visszaállítás gomb megnyomásával, így a szerköff automatikus kitöltésre került. A visszaállítás a másolmány beillesztése után közel 4 nappal történt – feltételezhető, hogy az anon ennyi idő után nem talál vissza a vitalapjára, így Peyerk azt gondolhatta (nem akarok helyette nyilatkozni, de teljesen életszerűnek tűnik), hogy már felesleges ennyi idő után odaírni – hiszen kicsi eséllyel talál célba. Alensha minden érintettet megfelelően tájékoztatott, így nem gondolom, hogy lenne további teendő az ügyben. Konzekvenciaként: talán érdemes ilyen ügyben a cikk vitalapjára írni egy rövid indoklást. – Pallerti
Rabbit Hole 2012. február 24., 14:28 (CET)
- A konkrét esettől eltekintve is, a cikkre vonatkozó vitát jó egy helyre, a cikk vitalapjára terelni. Némely vita tökéletesen áttekinthetetlen attól, hogy öt szerkesztővitán és a cikk szerköfjeiben terjeng.
- Egy anonnak, aki legközelebb esetleg egy másik címről jön, valójában csak annyit érdemes a szerkesztővitára írni, hogy nézze meg a cikk vitalapját. A szerköf sem jó, hiszen az anonononoknak és az újdonsült szerkesztőknek nem magától értetődő a laptörténet használata.
- --Karmela posta 2012. február 24., 14:43 (CET)
- Az anon szerkesztőhöz
- A szerzői joggal védett szövegben tartalmazott információkat általában minden további nélkül fel lehet használni, azonban az a mód, ahogy tálalva van, rendesen védett. Rövidke idézetektől eltekintve tehát nem lehet ide nagyobb szövegrészeket bemásolni, hanem csak saját megfogalmazásban, és lehetőleg több forrásból is merítve.
- A megfogalmazásban tekintettel kell lenni arra, hogy egy enciklopédiában vagyunk, ez bizonyos személytelen szikársággal jár. Itt nem a szenvedélyes stílus, hanem a tárgyszerűség hat meggyőzően.
- Különös gonddal kell figyelni arra, hogy az adatokat megbízható forrásból merítsük, és minél inkább azok eredetéhez nyúljunk vissza, és főleg pontosan és világosan közöljük.
- További jó szerkesztést, és hasznos szórakozást kívánok!
- --Karmela posta 2012. február 24., 15:35 (CET)