Vita:Modális logika

Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: FoBe (vita), értékelés dátuma: 2010. május 22.

A(z) Modális logika egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

Ez a szócikk 2013. június 17. és 2013. június 20. között
szerepelt a kezdőlapon (ajánló).

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2010. április 23.	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk

Támogatás

Ez a szócikk a Logika Tanszék 2008-as Wikipédia-szócikkíró szemináriumának támogatásával indult útnak.

Szigorítás...

szia. a szócikk elején azt a mondatot, hogy "A modális logika csakúgy, mint a releváns logika, a klasszikus logika szigorítása." szerintem meg kéne hivatkozni. vagy vitatkozzunk rajta, de szerintem inkább _bővítésnek_ kéne ott lennie. új operátorok? még a legszűkebb modális kalkulus nyelve is gazdagabb mint a klasszikus kijelentéskalkulus, nem? Okri ^vita 2008. február 14., 08:36 (CET)

Oppa, ez tényleg félrevezető. Szigorítás abban az értelemben, hogy szigorúbb a kondicionális, de nem úgy, hogy szűkebb, 'szigorúbb' a kalkulus. Kicsit tisztábbra fogalmazom akkor.

Thuluviel ^vita 2008. február 14., 21:11 (CET)

Ja már nem aktuális

Thuluviel ^vita 2008. február 14., 21:14 (CET)

Bevezetés és történet

A nem szakavatott szerkesztőtársak felé is (de főleg a nagyközönség felé) gesztusértékű, ha a bevezető nyújt egy vázlatos, de közérthető képet arról, hogy miről szól a szócikk. Mozo ^vita 2008. február 14., 11:23 (CET)

---

Thuluviel, a bevezetés nagyon Ruzsa-ízű lett! És szerintem az is gáz, hogy a történetnél Ruzsára hivatkozol. Ruzsa csak a történetet csak ismeretterjesztés szintjén tárgyalja. Van magyarul rendes szakirodalom, Kneale&Kneale és Máté A., meg hát az egyéb nyelvű források. A Ruzsa-művek legfontosabb hozadéka az értékrés és a deskripciók kezelése a modális logikában. Ezt viszont mindenképpen be kellene emelni. Plusz a hibrid logikákat, a polimodális logikákat stb. Ez, ha igazán alaposan csinálod, több is, mint egy félév munkája, de szívesen beszállok. Ossz rám feladatot, te vagy a szerkesztő. – Mcysh ^vita 2008. február 22., 11:27 (CET)

Hahó, hahó. Azt a rövid történeti részt én hegesztettem oda még múlt héten pénteken, egy órával a szeminárium előtt.Azért vázlatos és Ruzsa ízű.(nem volt időm rendesen végigbogarászni a Kneale-t...) Legjobb emlékeim szerint a forrásban benne van egy a felszínen meg nem jelenő történeti váz. azt kéne majd vmikor megcsinálni.Okri ^vita 2008. február 22., 21:50 (CET)

Igaz-igaz. értékrés és deskripciók, hibridek és polimodálisok még egyelőre csak az alagút vége.

Valóban, részletesebb történeti bevezetőt lehetne írni, de az azért annyira engem nem érdekel. Nem is rádsóznám, de inkább bárki másra, akit ez jobban érdekel, vagy akinek nincsen más dolga. Ha lenne valami közösségi izé, akkor oda be is kopiznám a userlapomról az ilyen ötleteket. A kalkulusokkal szemezek már napok óta... Túl sokat szemezek, igazából csak neki kéne ülni, én tudom...

Naszóval hibridék: Én nagyon örülnék neki, ha beszállnál, de egyelőre szerintem nem is nagyon lehet hova beágyazni szegényeket. Ez egyelőre csak külön szócikkben működne. Viszont ha írsz ilyet, akkor majd mesélj is róluk a tanszéken! Azért szerintem nem csak a magam nevében beszélek, ha azt mondom: Ezek olyan dolgoknak hangzanak, hogy nem hagyjuk, hogy csak úgy elrepüljenek a fülünk mellett.

(Thuluviel ^vita 2008. február 22., 19:48 (CET))

Rendben, a történeti bevezetőt nem vállalod. Okri, érzel kedvet hozzá? Ha nem, mi legyen vele? Én ezt csak a legvégső esetben vállalnám. Javasolt szerkezet:

• Arisztotelész;
• középkor;
• a kalkulusok korszaka;
• a modális szemantika kialakulása;
• újabb feljemények.

Ami viszont a szócikk bevezetőjét illeti: ezt nagyon fontos volna minél hamarabb jól megírni, és szerintem a lap elindítójára vár, Thuluviel. Nem szükséges hozzá nagyobb kutatás. Egyszerűen olvasd el a kezed ügyében lévő kézikönyvek bevezetését, és próbáld meg kiszűrni a lényeget. A jelenlegi verzió néhány problémás pontja pontról-pontra:

• a modális logika nem témaköre a logikának, hanem ága, területe, elméletcsaládja stb.;
• nem az a feladata, hogy leírja bizonyos szavak jelentését, hanem az, hogy adekvát következményrelációt vezessen be (minden logikáé ez);
• a tagmondatok igazságértéke a kvantifikált mondatok esetében sem határozza meg az igazságértéket, tehát ezzel a megfogalmazással is óvatosan kell bánni;
• a "kalkulus" és a "szemantika" kifejezések magyarázat nélkül maradnak.

Azért téged no(?)szogatlak, Thuluviel, mert te már egy csomót dolgoztál, de egy hete mintha leálltál volna. Tehát azt szeretném, ha mérgedben írnál egy szuperjó bevezetést.

Végül egy önkritika: most látom Simon András jegyzetében, hogy én már jó ideje rosszul használom a "polimodális" kifejezést, és amit rajta értek, azt helyesen "multimodálisnak" mondják.

– Mcysh ^vita 2008. február 23., 19:34 (CET)

Igazából (szerintem) azért toporgok, mert a grammatikát rendesen meg akarom írni. Ahhoz most mindjárt Zsófitól el is kérem Log. szintaxis és szemantikát (II.) (Ha tudsz idegennyelvűt, olvasom én azt is, nem vagyok én (annyira) ruzsamániás, angolkerülő, dehát nem találok ilyet sehol az olvasóteremben sem. A Bach I. mondjuk jó, de az azért számítástechnikusoknak szól. A Log. szintaxis meg szól modálisról is.)

Ennek ellenére igaz, hogy nem megy előre a szócikk, szóval vállalom a tutkó bevezetőt és megpróbálom a történetet is. Addig muszáj jegelnem picit a kalkulusokat. Tényleg dühít ez a grammatika...

Első mondat

Első mondatot írni a legnehezebb, főleg egy ilyen hatalmas témáról. Szóval elmondom, mit tipródtam (itt), mire átírtam.

• A jelenlegi változat:

A modális logika a logika azon témaköre, mely a „lehetséges”, „biztos”, „esetleges”, „szükségszerű”, „mindig”, „néha”,... szavak használatát és jelentését kívánja leírni, feltárni.

• Egy átirat [:user:Mcysh|Mcysh]] észrevetélei figyelembevételével:

A modális logika a logika azon ága, mely a „szükségszerű", „lehetséges”, „biztos”, „esetleges”, „mindig”, „néha”,... szavak segítségével próbál meg egy adekvát következményrelációt bevezetni.

• Sok bevezetőben elsőként és legfontosabbnak említik meg (a történeti kontextus mellett), hogy kibővítése a klasszikusnak. És ha valaki csak úgy ellapoz ide, és elolvassa az első sort, a modális logika kifejezés alakilag már sejteti, hogy a logika ágáról lesz szó, szóval szerintem lehetne egy hangyányival többet is mondani:

A modális logika a klasszikus logika olyan kibővítése, mely a „szükségszerű", „lehetséges”, „biztos”, „esetleges”, „mindig”, „néha”,... szavak segítségével próbál meg egy adekvát következményrelációt bevezetni.

• De ezt a felsorolást valahogy ki lehetne iktatni. Vagy azt tesszük, hogy csak alethikus modalitásról beszélünk, és majd később beszélünk többről, és így csak azt a kettőt említjük meg, vagy a Zakharyaschevhez hasonlóan középre kenjük, valahogy így:

A modális logika a klasszikus logika olyan kibővítése, mely a a szükségszerűséghez és lehetőséghez hasonló kifejezések segítségével próbál meg egy adekvát következményrelációt bevezetni.

Na innen már csak könnyebb lesz... (Thuluviel ^vita 2008. március 2., 00:06 (CET))

Azért csak most válaszolok, mert nem akartam a többiek elől elvenni a terepet. Nekem a harmadik tetszik a legjobban. A negyedikkel az a gondom, hogy szerintem nem e szavak segítségével vezetünk be következményrelációt, hanem e szavakat is tekintetbe véve; vagy még inkább: a klasszikus logikában már meglévő következményrelációt kiterjesztjük a modális kijelentésekre. És még egy észrevétel, csak hogy ne érezd jól magad: a "próbál" sem tetszik. Egy sor modális kalkulushoz van adekvát szemantika. Vagy éppen azért csak próbál, mert sok kalkulus van, és nincs köztük egyetlen igazi? – Mcysh ^vita 2008. március 3., 22:18 (CET)

Új ötlet első mondatnak:

• A modális logika a klasszikus logika olyan kibővítése, amely azt is figyelembe veszi, hogy egy állítás milyen módon igaz; az állítás ilyen módja lehet például, hogy szükségszerű, tudott vagy hitt, kötelező, bizonyítható, stb. A modális logika így azzal foglalkozik, hogy a különböző modalitásokat tartalmazó érvelésekről számot adjon.

• A modális logika a klasszikus logika olyan kibővítése, amely az érvelésekben szereplő állítások kapcsán azt is figyelembe veszi, hogy egy állítás milyen módon igaz; az állítás ilyen módja lehet például, hogy szükségszerű, tudott vagy hitt, kötelező, bizonyítható, stb.

• A modális logika a klasszikus logika olyan kibővítése, amely azt is figyelembe veszi, hogy egy állítás milyen módon igaz; az állítás ilyen módja lehet például, hogy szükségszerű, tudott vagy hitt, kötelező, bizonyítható, stb. A modális logika feladata ennél fogva a modalitást tartalmazó kijelentések logikai törvényeinek feltárása.

• A modális logika a klasszikus logika olyan kibővítése, amely modális kijelentések közti logikai törvények feltárásával foglalkozik. Egy modális kijelentés valamilyen módon igaz; az állítás ilyen módja lehet például, hogy szükségszerű, tudott vagy hitt, kötelező, bizonyítható, stb.

• A modális logika a klasszikus logika olyan kibővítése, amely már azzal is foglalkozik, hogy egy állítás milyen módon igaz; szükségszerű, tudott vagy hitt, kötelező, bizonyítható, stb. A modális logika mint logika így azzal is foglalkozik, hogy a különböző modalitásokat tartalmazó érvelésekről számot adjon.

• A modális logika a klasszikus logika olyan kibővítése, amely modális kijelentéseket tartalmazó érvelésekről hivatott számot adni. Modális logikában egy kijelentés kapcsán nem pusztán arról lehet beszélni, hogy igaz vagy hamis, hanem arról is, hogy egy bizonyos módon igaz, pl. szükségszerű, tudott vagy hitt, kötelező, bizonyítható, stb.

Harmadik? attila ^vita 2010. március 11., 23:46 (CET)

Második mondatok...

Na röviden összefoglalva, hogy mit miért és hogyan.

• Alapkoncepció, amit Mcysh javasolt: legyen egy első nekifutásnyi, egy második nekifutásnyi, és egy harmadik részletes nekifutásnyi mélység. Az első nekifutás van az első mondat utántól a tartalomjegyzékig, a második és harmadik közt meg valahogy határt kéne húzni. Béna-béna módon egy 'áttekintés' nevű téma alá raktam, ami igen szerencsétlen, mivelhogy ilyen általában a szócikkek végén szokott lenni. Hajnali kettő van, már nem tudtam mit kitalálni, félek, pont emiatt lesz még mit javítgatni az agyoncsavart mondatokon.
• Az intenzionális jelentősége a modális fogalomnak szerintem ráér később is, a második nekifutásban is. Ebben a laikusnak rémisztő formájában legalábbis biztosan.
• Tudom ronda az apodiktikus táblázat, nyugtasson titeket a tudat, hogy pusztulásra van szánva.
• A szemináriumon elfogadtuk, hogy a funktor szót Ruzsán kívül Carnap használta utoljára. Ezért áttértem az operátorra, amivel a szinte minden más szakirodalomban találkoztam.
• Van egy szenvedés az autoepisztemikus modalitással a táblázatban. Megjegyzésbe raktam, hogy ne szedje (még jobban) szét a szövegképet. Jó lenne, mert tök érdekes (egzotikus), hogy a kognitív tudományokban is használnak ilyet, és a Zakharyaschevbe még ez a két 'it is believed', 'It is consistent with the current knowledge base' kifejezés is benne volt.
• Azt hittem kétszerennyi pontot megtöltök majd a mondanivalóval. Mindenesetre várom (kérem) a kritikát.

(Thuluviel ^vita 2008. március 2., 02:09 (CET))

Tisztelettel figyelem az erőfeszítéseidet. Szerintem most pár hétig bővítgesd a magad tempójában, és én csak akkor szólok bele, ha kifejezetten megkérsz rá, vagy ha komoly hibát látok. Például: mit keres ott az a vessző az egyik cella sarkában az (egyébként szerintem szép) apodiktikus táblázatban? – Mcysh ^vita 2008. március 3., 22:29 (CET)

---

Valakinek valami ötlete, hogy mi legyen azzal a nagy táblázattal a 'Hol használjuk' résznél?

Szócikkép és wikis elvárások

Továbbá a szócikk képe nem túl elegáns. Szépek ugyan a táblázatok, de olyan összevisszák (a gyászkeretes szöveg pedig kifejezetten riasztó). Szeretném javasolni, hogy nézzetek utána az angol wikiben lévő eléggé egységes formának, főleg a matematikai tárgyú szócikkekben. Az az esztétikus, hogy ha a szövegben html kód, a kiemelt képletekben TEX szerepel. Dőlt a kiemelt, a tt kilóg az egységes képből. itt található beszélgetés a témáról. Mozo ^vita 2008. február 14., 11:36 (CET)

Igen, ez majdnem mind jogos. Azért csak majdnem, mert pl. szerintem az a lapos kis nyomorék \Box nem az :). Még csak nem is azért, mert máshogy néz ki, inkább azért, mert akkor kétféle alak lesz forgalomban a szövegben. De a sorok elbarmolódása is elég tré, ez tény. Hát igazából csak azt tudom válaszolni, hogy nekem végülis mindegy. ( És mégsem, mert majd a továbbiakban törekszem kifogalmazni az ilyen torzuló jeleket a szövegből:) )

Thuluviel ^vita 2008. február 14., 21:11 (CET)

„a lapos kis nyomorék \Box nem az” -- hát, akkor ahogy Heródes mondotta a JCSS-ban: "Healing cripples, raising from the dead. ..." :) szóval kereshetünk jó unikódosat.Mozo ^vita 2008. február 14., 23:18 (CET)

Ja, és engem nem zavar, de az adminoknak az agyára megy, ha nincs megjelölve a kategória és bemásolva a többi wikioldal (interviki). Mozo ^vita 2008. február 14., 11:39 (CET)

Hú, igen, köszi!

Thuluviel ^vita 2008. február 14., 21:11 (CET)

Szia Mozo! Mindenben igazad van, légyszi adj egy hetet! – Mcysh ^vita 2008. február 14., 14:24 (CET)

Modális négyszög és kontingencia

Ok! Bocs, nem akartam volna túlzásba vinni, biztos majd elmondod a szemináriumon. Viszont betettem egy png-t, amit ha butaságnak gondolsz töröld ki nyugodtan -- a francia szócikkből vettem az ötletet. Mozo ^vita 2008. február 14., 14:51 (CET)

Nekem tetszik. Bár lehet, hogy kicsit túlhangsúlyozza az alethikus modalitást. De ez úgyis a bevezetőben van, szerintem ott nem baj, ha marad.

Thuluviel ^vita 2008. február 14., 21:11 (CET)

Jó, ez hülyeség, amit írtam. A szakirodalomban a szükségszerűség és a többi mind semlegesen van kezelve. (Pl. a kötelező = morális szükségszerűség.) Viszont csak most szúrtam ki, hogy a nemszükségszerű helyén kontingencia van -- ez a francia szócikkben is így van, és nem csak a képen van így. Viszont ezt (szerény tapasztalataim alapján) nemcsak a Ruzsa érti máshogy, hanem az angolban is a kontingencia az, ami a kis 'széptáblázatban' van (Most sajnos csak egy olasz szerzők által írt (de azért angol nyelvű) könyvet tudnék felhozni biztosan példának).

Thuluviel ^vita 2008. február 22., 10:59 (CET)

Én is csak abban az értelemben találkoztam még a kontingenssel, hogy nem szükségszerű, de nem is lehetetlen.– Mcysh ^vita 2008. február 22., 11:27 (CET)

Arisztotelész keverte sok helyen a lehetségest és a kontingest, (de néha ő is elkülönítette,) és ez voltaképp az ő logikai négyszöge, az ő pontatlanságával (következetlenségével). Ha tart majd a kozmetika korában a szócikk, átrajzolom a négyszöget majd egy olyan logikai hatszögre, mint amilyen ötszög a Kneale-nél is van. (Ezt jól megmondtam.) (Thuluviel ^vita 2008. március 2., 00:05 (CET))

Kiraktam a modális hatszöget. Thuluviel ^vita 2008. március 8., 18:39 (CET)

Nem, nem, szerintem NAGYON HÁLÁSAK LENNÉNK, ha részt veszel a lapok vitájában, én is csak most tanulom a lapszerkesztést. Azért kértem haladékot, mert pénteken lesz az első szemináriumi alkalom, és kicsit féltettem Thuluvielt. De most már azt gondolom, hogy ez is hülyeség. Bárki bármit kitesz a wikire, azonnal vállalnia kell érte a felelősséget.– Mcysh ^vita 2008. február 14., 20:14 (CET)

Horog

Csináljak szerintetek képet egy igazi horogról?:)

Thuluviel ^vita 2008. február 14., 22:21 (CET)

Itt viszont Safraneket kell idéznem: „Őőőő, most nem értem a kérdést!” Mozo ^vita 2008. február 14., 23:18 (CET)

Majd a horgász-szócikkhez.– Mcysh ^vita 2008. február 14., 23:54 (CET)

A Ruzsa:Bevezetés a modern logikába könyvben van egy hosszú évek óta meg nem oldott nyomdahiba. Az ott sűrűn emlegetett szigorú kondicionálist a '-<' jellel jelölik, de az valójában egyfajta "horog". Nehéz megmutatni, mert nemigen van a neten szép anyag... Általában úgy szokták úgy megoldani, hogy egymásba tolnak egy kötőjelet és egy (groteszk) hármast. Hát ez a $\prec$ jel sem az igazi, de azért egy fokkal azért jobb... De pont most találkoztam egy olyan szöveggel, ahol már van rá tisztességes erre szerkesztett műveleti jel. Egyébként ez egy elterjedt jel, csak sokszor rondán oldják meg. A piros könyvben szerintem(/remélem) az átmeneti jelölés maradt benn a hosszú évek óta...

Thuluviel ^vita 2008. február 16., 00:18 (CET)

Igen, innen kiderül, hogy van ilyen jel LaTeX-ben (\usepackage{txfonts} -ban ). Ki is próbáltam, kb 5 percig sütögette a nézőkeprogramom mire kész lett $\srticif$ :) Persze a wikin nincs, de azért ez se kutya: $-\!\scriptstyle {\mathsf {3}}$. Groteszk hármast nem tudok csinálni. Ám, ha van türelmed, készíts a latexesből egy png-t és valahogy tedd be a szövegbe -- én nem vagyok ilyen türelmes fajta. Mozo ^vita 2008. február 16., 08:14 (CET)

ÓÓ, ez $-\!\scriptstyle {\mathsf {3}}$ bőven gyönyörű! Köszönöm! Tegnap rászántam egy órát, hogy próbáltam így összetolni latexben, de valahogy nem sikerült. Ez a csomag is igen hasznos. Köszi mégegyszer!

Thuluviel ^vita 2008. február 16., 18:36 (CET)

($\varepsilon \!\!\!-\!\scriptstyle {\mathsf {3}}$ ? :) Mozo ^vita 2008. február 22., 21:14 (CET))

Ez jó :) Azért nem kicsit bonyolult akód:) Majd valamikor átcserélem. (Thuluviel ^vita 2008. február 25., 10:39 (CET))

Távlatok és kooperáció

Ha valaki akar segíteni, szívesen lemondok a modális történeti részekről. Új távlatok nyíltak továbbá, ha valaki akar foglalkozni poli-multimodális logikával, van már rá hivatkozás a cikkben.

---

Nektek nem furcsa, hogy két történet lesz? Én híve vagyok a rövid elmesélés és bővebb, terhelő elmesélés szétválasztásának, de ez a történeti rész(ek) esetében is megvalósítható? Thuluviel ^vita 2008. március 8., 19:14 (CET)

Ja mert azt lehagytam, hogy nem szívesen törölném azt, ami most van, viszont többet is kéne írni. Ezen dilemmázom. Thuluviel ^vita 2008. március 8., 19:24 (CET)

Jahogy Okri szerint legyen egy rögtön az elején? Annak van van egy olyan hátulütője, hogy S1-S5 kalkulusokról és Kripke szemantikákról fogunk beszélni, mikor azokról majd csak később esik majd szó. Kemény dió. Thuluviel ^vita 2008. március 8., 19:27 (CET)

---

A történeti részhez

Arisztotelész

• Meg lehetne még nézni, hogy milyen szavakat linkeljünk innen el, akár szócikken belül is.
• Meg lehetne azt is nézni, hogy nincs-e a Herméneutikában és az Első analitikából neadj'isten idézet a wikin. De még ha nem is lenne ilyen idézet, lehetne idézni ezekből a könyvekből. Például Mátétól is lehetne idézni. (Azt hiszem, az az ő fordítása. )

(Engem szorongásra késztet egy faltól falig érő szöveg. Meggyőződésem, hogy példákkal, képletekkel, képekkel, táblázatokkal vagy idézetekkel kell felhígitani a masszív főszöveget, és ez utóbbi kettőt is ki kell csapni oldalra.)

• Kéne egy eredeti modális szillogizmus példának. (Az lenne a szuper, ha csak de re olvasatban állna meg!)

Thuluviel ^vita 2008. március 8., 20:51 (CET)

hát, az eredeti modális szillogizmussal szerintem bajban leszünk. kreditátviteli problémák miatt most járok Steigerhez filtöri II.re és amikor az Organont vettük, akkor mondta, hogy azért is különösen nehéz olvasmány mert sehol sem hoz példát, csak hipp-hopp dobálózik a szillogizmusok neveivel, meg kombinációival. vszont van egy könyv ami a jószöveg könyvek sorozatban jelent meg (Genn. Szkholáriosz: Petrus Hispanius mester logikájából, Logika Tanszék 872) ami elvileg arisztotelész logikáját dolgozza fel, és abban Steiger szerint minden szillogizmushoz vannak példamondatok. otthon megvan a könyv, de most nekem nem elérhető. ha benn vagy a tanszéken nézz bele szerintem. elég jellegzetes könyv, az egyik oldal ógörög, a másik magyar... :)Okri ^vita 2008. március 10., 09:47 (CET)

Megvan nekem is, meg is néztem. Nem piskóta ebből egy de re modális szillogizmust kihámozni. Most így átnézve példák után a függeléket kell túrni, és nem azt, ahol a modalitásokról ír. Most így második blikkre azért van benne választék. Ide írok kettőt a háromból, lehet rajta tanakodni :):

1. A kő egyetlen értelmes emberről sem állítható.
2. az értelmes élőlény minden emberről állítható.
3. a kő egyetlen emberről sem állítható.

1. Az értelmes minden emberről állítható.
2. Az élőlény minden, nevetésre képes élőlényről állítható.
3. Az értelmes némely élőlényről állítható.

Majd ha frissebb állapotban leledzek, folytatom/átgondolom. Thuluviel ^vita 2008. március 10., 23:41 (CET)

---

Grammatika, kalkulusok és szemantikák...

Szokásomhoz híven hangosan gondolkodom, remélve, hogy valaki belémszakít. Azon morfondírozom, hogy milyen kalkulusok kerüljenek sorra. Van a történeti szemlélet, amit Ruzsa képvisel talán a legjobban a szintaxisban S1-től felgyalogol S5-ig, a másik meg az a szemlélet, akiknek már a szemantika jár a fejükben. Végigveszem itt (A jelekről addig a komment alá berakom a kalkulusokhoz szánt táblázatot.):

• Ruzsa:$\scriptstyle {S1\rightarrow S2\rightarrow S3\rightarrow T\rightarrow S4\rightarrow B\rightarrow S5}$
• Carnielli-Pizzi: formulákat a $\scriptstyle {T,T',D,D',4,B,5}$ sorrendben, kalkulusokat a $\scriptstyle {K\rightarrow S5}$ rendben tárgyalja.
• Zakharyaschev és Chagrov: $\scriptstyle {K\rightarrow T\rightarrow K4\rightarrow S4\rightarrow S5\rightarrow Grz\rightarrow D(\rightarrow KD4\rightarrow KD4E)\rightarrow S4.3\rightarrow GL\rightarrow S}$ rendszerben megy.
• Handbook, Segerberg-Bull: Csak két katalógust közöl, amit javítva és bővítve át is vettem, lecsukható táblázatba raktam.
• Handbook, Zakharyaschev-Wolter-Chagrov: Ha jól vettem ki, itt alig foglalkozik kalkulusokkal, inkább csak a szemantikával törődik.

próbaidőre itt a különféle modális kalkulusokról az összefoglaló - Jobbra nyithatod ki a táblázatot!

Nevezetes modális formulák K: $\scriptstyle {\Box (A\supset B)\supset (\Box A\supset \Box B)}$ D: $\scriptstyle {\Box A\supset \Diamond A}$ T: $\scriptstyle {\Box A\supset A}$ 4: $\scriptstyle {\Box A\supset \Box \Box A}$ E: $\scriptstyle {\Box \Diamond A\supset \Box \Diamond A}$ B: $\scriptstyle {\Box A\supset \Box \Diamond A}$ 5: $\scriptstyle {\Diamond A\supset \Box \Diamond A}$ Tr: $\scriptstyle {\Box A\equiv A}$ V: $\scriptstyle {\Box A}$ M: $\scriptstyle {\Box \Diamond A\supset \Diamond \Box A}$ G: $\scriptstyle {\Diamond \Box A\supset \Box \Diamond A}$ H: $\scriptstyle {\Box (\Box A\supset B)\vee \Box (\Box B\supset A)}$ H: $\scriptstyle {(\Diamond A\land \Diamond B)\supset (\Diamond (A\land B)\vee \Diamond (A\land \Diamond B)\vee \Diamond (\Diamond A\land B))}$ Grz: $\scriptstyle {\Box (\Box (A\supset \Box A)\supset A)\supset A}$ Dum: $\scriptstyle {\Box (\Box (A\supset \Box A)\supset A)\supset (\Diamond \Box A\supset A)}$ W: $\scriptstyle {\Box (\Box A\supset A)\supset \Box A}$

Nevezetes modális kalkulusok Az egymás mellé írt betűk a formulák szimbólumai, amivel a klasszikus logikai kalkulust bővítjük ki. KT : A Gödel-Feys-Von Wright rendszer; a T kalkulus. KT4 :A Lewis-féle S4 kalkulus KT4B=KT4E=KT5: A Lewis-féle S5 kalkulus KD : Deontikus T kalkulus KD4: Deontikus S4 kalkulus KD4E: Deontikus S5 kalkulus KTB: A Brouwer-rendszer KT4M: Az S4.1 kalkulus KT4G: Az S4.2 kalkulus KT4H: Az S4.3 KT4Dum, Prior diodóroszi logikája; a D kalkulus KT4Grz=K4Grz=KGrz: Grzegorczyk rendszere K4W=KW: Löb rendszere; a GL kalkulus K4WT=KWT: Az S kalkulus KTr=KT4BM: A triviális rendszer KV: A verum rendszer

Thuluviel ^vita 2008. március 13., 20:07 (CET)

Sőt Ruzsa annyira a történetet követi, hogy néha meg mernék esküdni rá, hogy a szemantikát csak azért tartja, hogy a kalkulusok ne legyenek értelmetlenek... Thuluviel ^vita 2008. március 14., 21:46 (CET)

Van a $\scriptstyle {F=\langle W,R\rangle }$ 'frame'-re valami magyar szó? Ruzsa csak $\scriptstyle {\langle W,N,R\rangle }$ modális keretstruktúráról beszél. Persze ez is oda fut ki, csak jobban tetszik különtárgyalva. Thuluviel ^vita 2008. március 14., 21:59 (CET)

jaj... frame=keretstruktúra ... Zakharyaschev ezek szerint Kripke-keretstruktúráról beszél? Ezt még kimondani is gyönyör. Thuluviel ^vita 2008. március 15., 17:41 (CET)

frame <--> keretstruktúra: sztem kérdezd meg emilen Simon Andrást. Mozo ^vita 2008. március 17., 12:20 (CET)

Egy nulladrendű modális nyelv formális definíciója göröggel idementve. (Nem állnak jól a görög betűk az operátorokkal.) $\longrightarrow$

Nulladrendű (klasszikus) modális nyelv:

Az $\scriptstyle {L^{(m0)}=\langle Log_{(m0)},At,Form\rangle }$ rendezett hármason egy modális nyelvet fogunk érteni, melyben

• $\scriptstyle {Log_{(m0)}=\{(,),\lnot ,\land ,\Diamond \}}$ a logikai konstansok halmaza,
• $\scriptstyle {At}$ az atomi formulák halmaza,
• $\scriptstyle {Form}$ pedig a nyelv formuláinakhalmaza. Rekurzív definíciója:

Bázis:

$\scriptstyle {At\subseteq Form}$.

Bővítési szabályok:

ha $\scriptstyle {\phi \in Form}$, akkor "$\scriptstyle {\lnot \phi }$", "$\scriptstyle {\Diamond \phi }$" $\scriptstyle {\in Form}$,

ha $\scriptstyle {\phi ,\psi \in Form}$, akkor "$\scriptstyle {(\phi \land \psi )}$" $\scriptstyle {\in Form}$.

Záradék:$\scriptstyle {Form}$ a legszűkebb ilyen módon értelmezett halmaz.

---

Definíciók:

• $\scriptstyle {\phi \vee \psi \Leftrightarrow _{df}\lnot (\lnot \phi \land \lnot \psi )}$
• $\scriptstyle {\phi \rightarrow \psi \Leftrightarrow _{df}\lnot (\phi \land \lnot \psi )}$
• $\scriptstyle {\phi \leftrightarrow \psi \Leftrightarrow _{df}(\phi \rightarrow \psi )\land (\psi \rightarrow \phi )}$
• $\scriptstyle {\Box \phi \Leftrightarrow _{df}\lnot \Diamond \lnot \phi ,}$
• ${\scriptstyle {\phi }}{-\!\!\scriptstyle {\mathsf {3}}}{\scriptstyle {\psi \Leftrightarrow _{df}\lnot \Diamond (\phi \land \lnot \psi )}}$
• ${\scriptstyle {\phi }}{\varepsilon \!\!\!-\!\!\scriptstyle {\mathsf {3}}}{\scriptstyle {\psi \Leftrightarrow _{df}(\phi }}{-\!\!\scriptstyle {\mathsf {3}}}{\scriptstyle {\psi )\land (\psi }}{-\!\!\scriptstyle {\mathsf {3}}}{\scriptstyle {\phi )}}$

Thuluviel ^vita 2008. március 15., 14:08 (CET)

• (A probléma), A D formulát Zakh' 'seriality'-nek nevezi. Erre van magyar szó, vagy szerialitás, vagy inkább hagyjam a francba? Attila ^vita 2008. március 20., 18:16 (CET)
• Végiglapoztam a 8-as handbook deontikusos fejezetét, de dacára annak, hogy az úrnak, akinek a neve karikát hord az első betűjén, nagyon szép írása van, semmit nem találtam arra vonatkozóan, hogy mi a különbség D, deonS4, és deonS5 közt... Jó, persze tudom, hogy relációk, axiómák, de jelentőségét tekintve mi?, csak paradoxonok egymás hegyén hátán... Nem tud valaki valami értelmes célt és jelentőséget tulajdonítani nekik? Attila ^vita 2008. március 20., 21:02 (CET)
• Ti tudtok valami nem erőltetett értelmezését OS4-nek, amiben nem hülyeség?

Közben rájöttem, hogy a Paul McNemara írt Deontikus logikáról a Historyban. Az például - ha jól értettem - beszél tranzitivitásról a szokásos szemantikai alapozásnál, viszont csak a szimmetrikusságot kísérli meg szép szavakkal elbeszélni/megmutatni. Tudom egyébként, hogy ezeken még alakítani kell, mert nem eléggé hasonlítanak egymáshoz, pl, ha ez deontikus rendszerek, akkor az miért nem alethikus, meg lehetne tagolni betűk szerint, meg egybefüggőbre, nem ilyen szitaszerűre formázni, de azt majd akkor, ha végignéztem a Zakh' által felsorolt rendszereket. Az a tárgyalás a legjobb szerintem ebbe a szócikkbe. Namajd holnap folytatom még ezt. Attila ^vita 2008. március 20., 22:10 (CET)

Ért valaki deontikus logikához? Hozzászokták venni OS5-höz a tranzitivitást? Fura lenne, mert anélkül egész szimpatikusnak tűnik. Ha hozzáveszik, az majdnem olyan durva lenne, mint alethikusan értelmezni az egészet, nem? Attila ^vita 2008. március 21., 00:21 (CET)

Reláció

Mit mondunk akkor, ha nem akarjuk azt mondani, hogy 'komparabilitás'? Mert a tense logicnál kerülik a reflexivitást, viszont többször kijelentik, hogy 'total orders', de nem mondják, hogy reflexívek a relációk. Csak comparatibility-t említenek. Attila ^vita 2008. március 25., 23:02 (CET)

Hát, komparábilis rendezés a mi törzsi nyelvünkön lineáris vagy láncszerű rendezés ill. lineárisan rendezett halmaz vagy lánc. Vagy most nem mondtam újat? Mozo ^vita 2008. március 26., 09:19 (CET)

Hát az attól függ. Pont a Gubb Rendezett halmaz szócikkén olvastam azt, hogy a lineáris rendezésnek e négy reláció együttesét nevezi (azaz refl., antiszim., tra., 'komp.' ). Mondjuk ettől még a törzsi nyelv működik, csak nem az lesz, hogy a köv. tulajdonság: .... hanem hogy a következő tulajdonsággal lineáris: ... (Amennyiben linearitás ilyen 4-es tulajdonság és a reflexivitás a lineritásnak nem szükséges része.) Szóval ezzel lehet csak szőrözök, mikor ilyet kérdezek. Köszi a választ! Láttad a leendő képeket? ott vannak a userlapomon egy allapon(margó)Attila ^vita 2008. március 27., 00:57 (CET)

Igen, most hogy mondod tényleg így van. (Megjegyzem, ha valaha fogsz tanítani gyerekeket, akkor benned is ki fog alakulni, hogy a szőrözés helyette a slendrián de a nem szakavatottak számára közréthetőbb beszéd felé mozdul el a stílusod). Szóval ha egymagában akarunk 'comparatible'-t, akkor a törzsi nyelven ez bármely két eleme összehasonlítható (az adott relációra vonatkozóan) ez a Maurer–Virág: bevezetés a struktúrák elméletébeben van.Mozo ^vita 2008. március 27., 09:32 (CET)

K

Ebben azért most nem vagyok túl biztos, amit a K axiómáról írtam. Sőt. Mindenesetre kiteszem cáfolódni, ha rossz.Attila ^vita 2008. április 11., 23:01 (CEST)

T

Ebben a temporális szemantikában (nem néztem el semmit) simán lehet 'időhurok'. Nem gáz ez?Attila ^vita 2008. április 11., 23:01 (CEST)

Rejtett anomáliák a Forrásban :)

• Arisztotelész modális logikája a a történeti résznél.

már nem az.

• két táblázat a kalkulusoknál. Az egyik a nevezetes formulákról a Handbook alapján, a másik a nevezetes rendszerekről szintén onnan.

már egy, és csukható Thuluviel ^vita 2008. március 13., 20:08 (CET)

• A néhány szó a kalkulusról és a szemantikáról el lett rejtve. Thuluviel ^vita 2008. március 14., 21:55 (CET)
• a modális operátoros fejezetben rejtettem el apróbb jelölési részleteket. Rájöttem, hogy csak zavaróak... Thuluviel ^vita 2008. március 14., 22:56 (CET)

ápr 25-26-i szerkesztések

Attila, sírhatnékom van, olyan gyönyörű. Te tartod bennem a lelket. Persze majd igyekszem érdemben is hozzászólni.– Mcysh ^vita 2008. április 26., 23:02 (CEST)

Újabb tennivalók

Most hogy átolvastam a szócikket, összegyűjtöm itt magamnak a tennivalókat. Fontossági sorrendben:

1. Elsőrendű modális logika szemantikája. Garsontól, mese Melvin Fittingtől.
2. Elsőrendű modális logikai kalkulusok. Ruzsától, van Benthemtől.
3. Bizonyíthatósági kalkulusokhoz valami szöveg kéne. Zakharyaschev...? Ugyanide kéne annak bizonyítása, hogy Löb axiómájából következik a tranzitivitás. Aztán az is kéne még, hogy Löb axiómája milyen relációval korrespondál. De hogy ezt honnan a búbánatból szedjem...?
4. Temporális logikai keretstruktúrákhoz néhány kép. Painttel kéne folytatnom... pedig mennyivel szívesebben készíteném geogebrával...
5. Típuselméleti intenzionális logika? Szin&Szem-ből majd.
6. meg ha jól csiripelik a madarak, átalakul majd a lábjegyzetelési rendszer. Azt is frissíteni kéne majd.

Attila ^vita 2009. augusztus 5., 12:56 (CEST)

hibák

Most nincs időm javítani, de gyorsan ideírom, milyen súlyosabb hibákat találtam:

1. Az ott az nem a konverz barcan formula, mert nem egyeznek a kvantorok és a modalitások.
2. A Barcan-formula és konverzének érvényessége nem ekvivalens azzal, hogy a konstans a tartományfüggvény. Csak azzal ekvivalens, hogy a tartományfüggvény monoton és anti-monoton legyen. Ha van két izolált világkupac a frémben, akkor lehet monoton és antimonoton, de mégsem konstans a kvantifikációs tartomány.
3. A képen, amire oly büszke voltam, máshogy jelölöm a negációt, mint a cikkben.

Ma próbálom még őket javítani.

blogolok

Kell valamit kezdeni ezzel a szócikkszörnnyel, mert átláthatatlan. Kalkulusokat felszámolom és szétosztom a rendszerek közt. Ha ez megvan, már csak az elsőrendű modális cuccok lesznek hiányosak. Szét fogom bombázni majd külön szócikkekbe a nagy fejezeteket. Értsd: Temporális logika, Bizonyítós logika, Deontikus logika, blablabla. Neki is állok akkor. attila ^vita 2010. február 22., 15:37 (CET)

Tulajdonképp én ezzel foglalkoztam mostanában, pontosabban szólva a Bizonyíthatósági szócikkel. Most hallom, hogy kiemelt lett. Most kicsit nem tudom mi tévő legyek.

Külső kibic

Lehet, hogy joghallgatóként sík hülye vagyok eme filozófiai-matematikai alegységhez, de szerintem a bevezető első mondatai a nem logikával foglalkozó személyek számára kevéssé érthetőek. Mire gondolok? Adekvát következményreláció (ezt legalább zárójelben el kell magyarázni, hogy pontosan mi), ill. A modális logika leggyakoribb modális kifejezései (tautológia, a második modális helyett nem lehet más kifejezést használni?). Röviden ennyi. – Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. augusztus 17., 23:22 (CEST)

Jaj dehogyis, jó hogy írod, ezek fel se tűntek... Épp azon agyaltam, hogy a piros linket hogy fogom eltüntetni az első sorból, amikor rájöttem, hogy nincs forrásom ahhoz, ahogy én használom a klasszikus logika kifejezést.

Na de amit te írtál: Az adekvátság valóban egy nemtriviális matematikai fogalom, amihez hallani kell már logikai szemantikáról és szintaxisról, ottani bizonyításelméletről is. Mégis igazából olyasmit jelent, aminek ilyen távolról, homályosan látszik: egy olyan ha-akkor-t megadni, ami 'úgy azért jól meg van csinálva'. Ezért is maradtam ennél a kifejezésnél, ugyanis még a részleges igazságot is elmondani róla reménytelen ekkora helyen. Viszont nemsokára keresek neki egy linket, csak írt már valaki szintaxis és szemantika kapcsolatáról itt a wikin...

És nincs... Ez lesz a következő akkor, amivel foglalkozni fogok :) Attila ^vita 2009. augusztus 18., 00:55 (CEST)

A modális logikának egy része nem modális kifejezésekből áll, tehát itt azokról a kifejezésekről van szó, amik őt 'modálissá teszik'. Viszont tényleg furán hangzik. Hm. Szerintem jó lesz az, hogy "A modális logika legjellemzőbb kifejezései..." vagy "A modális logikát legjobban jellemző kifejezések...". Inkább az előbbi, az utóbbi ambigulus. Attila ^vita 2009. augusztus 17., 23:53 (CEST)

Kiemelésre javallva

Igazából nem látszik, de a végéről még hiányzik némi az elsőrendű részből, azt még pótolom az elkövetkező napokban. (Wikipédia órán a bizonyíthatóságit kéne csinálnom, de a kiemelés miatt kaptam egy kis felmentést.) Meg szeretném pontosan megadni minden irodalomban, hogy hol hivatkoztam. Meg még egy két dolgot, szóval van még egy kis munka ezzel attila ^vita 2010. április 26., 09:19 (CEST)

Még egy kis munka

Miért hívják ezt a logikát modálisnak? Ezt nemcsak a teljesség igénye miatt vetem fel, de szerintem érdekes (és lehet, hogy a mai analitikus filoszok számára kissé kényelmetlen :-) irányba vezet ... ♥♥♥ Gubb ✍ 2010. április 26., 09:28 (CEST)

Mert a kijelentés nem pusztán igaz vagy hamis, hanem valamilyen módon igaz. Vagy mert a természetes nyelvi modalitásokról ad számot, ha nyelvfilozófiai szempontból nézzük. A bizonyíthatósági logikánál már így kezd az első mondat. Azt hittem itt is átírtam. De akkor majd javítom.

Jaigen, az első mondatoknál ötleteltem, csak aztán nem írtam át. attila ^vita 2010. április 26., 11:25 (CEST)

Modalitás a nyelvben

• [1]

ne haragudj, de őszinte leszek, én ezt a cikket nem tudom elolvasni. Egy oldal elolvasása után már fáj tőle a fejem. Az egészet át kéne formázni, ritkított betűk, dőlt betűk, kiskapitálisok, pontozások, betűs számozások, számos számozások, idézőjelek tömegei, az egész össze van húzva, hivatkozások a folyószövegben oldalra pontosan évszámmal, kész csoda ha az embert egy mondat végigolvasásáig békénhagyja... És tulajdonképpen erről a Pete Istvánról sem hallottam még. De ahogy elnézem, ez a cikk egy modalitás szócikkhez passzolna, nyelvészeti jellegű vizsgálódás, nem modális logikai. (bár kétségtelen van benne némi ilyesmiről szó.) attila ^vita 2010. július 9., 16:16 (CEST)