Vita:Magyar ábécé

Az ábécével kapcs. forrásként lásd a Magyar helyesírási szabályai c. könyvet, ill. asszem a Magyar Nyelvőr c. folyóiratban is voltak erről cikkek (ti. hogy 40 vagy 44 betűs-e az ábécé) ratonyi 2004. július 22., 12:56 (CEST)

Én még annak idején így tanultam..., nekem végül is tökmindegy. Csak akkor nem tudom, mi van a Wesselényiekkel, a Thewrewkökkel, stb. Az ő neveiket nem a magyar ábécé betűivel írjuk??? Személy szerint én inkább azzal nem értek egyet, hogy miért kell különszedni a kettős/hármas betűket, miért nem lehet az alapbetűhöz besorolni (én mondjuk - lehet, hogy nem szabályosan - nem különböztetem meg őket...). Ugyanis ábécénél nem hangokról beszélünk, hanem betűkről. Pont ezért változtattak a spanyolok 1994-ben a régi ábécéjükön, mikor kivették belőle a ch-t és a ll-t, mivel ezek ugyan különálló hangok, de csak egyszerű betűkapcsolatok. Tudom, napokat lehetne erről vitázni pro és kontra. Én úgy gondolom, hogy nem minden szabályozás korrekt - vagyis inkább logikus - ebben a témában, hasonlókról már egy jót vitáztunk Adam78-cal. A cikket elfogadom, bár nem értek veled mindenben egyet. Üdv! - Gaja 2004. július 22., 13:29 (CEST)

---

Ez eléggé félreérthető: "Betűrendbe rendezéskor a mássalhangzókat különállóknak kell tekinteni" Valami ilyesmit írnék: "Betűrendbe rendezéskor a kettős betűk önálló betűknek tekintendők"– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.183.73.61 (vitalap | szerkesztései) 2015. április 4., 21:28‎

Sajátosságai más nyelvekhez képest

"J" szokatlan kiejtése - mihez képest? - "... a j sem a külhonban megszokott [zs]- vagy [dzs]-szerű hangot jelöli, hanem azt, amire másutt az y-t használják". Meglehetősen pontatlan ez a "másutt a y-t használják". Mi az a "másutt"? A mifelénk ismertebb nyelvek közül csupán a spanyol jut eszembe, ahol y-nal jelölik a magyar "j" hangot. És még a francia. A német nyelv is "j"-vel jelöli a "j"-t, nem y-nal. Az angol még talán-talán, de ez is szűkösen fér bele a "másutt"-ba, mert az angolban az "y" azért sok más hangot is jelölhet. Sőt, még a svéd és norvég is a magyarhoz hasonlóan "j"-vel jelöli a magyar j hangot. Hogy pl. német híradásban a Jobbik nevű párt nevét miért ejtik mégis "dzsobik"-nak, az más kérdés, de nem azért, mert németesen így kéne ejteni. Még a (latin betűs) szláv nyelvek is j-vel írják a j-t. Lehet, ezt az y-os részt ki kellene venni, szerintem meg is teszem.

Kicsit furcsa, hogy a szócikk említi az "sz" betűt, de a "cs"-t és "zs"-t nem, mint külföldiek számára szokatlan betűkapcsolatot. Pedig a magyaron kívül nincs is más nyelv, ahol a posztalveoláris zöngétlen affrikátát "cs"-vel jelölnék, így pl. az olasz vagy az angol "x"-nek ejti. Szó esik a cikkben az "y" "lágyító" szerepéről a kettős betűk esetében, de az "s" szerepéről a cs, zs esetében nem esik szó, ez alveolárisból posztalveolárist képez. Erről nem szól valamilyen szakirodalom? --Szipucsu ^vita 2015. november 8., 19:27 (CET)

MTA helyesírás

Az ábécé

10. Az ábécé a betűk meghatározott állománya és felsorolási rendje. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű (a magyar ábécé): a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs.

A magyar nagybetűk sorrendje ugyanez, alakjuk a következő: A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H, I, Í, J, K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, R, S, Sz, T, Ty, U, Ú, Ü, Ű, V, Z, Zs. [Vö. 3., 5., 8.]

11. Az írásgyakorlatban gyakran előforduló q-t, w-t, x-et és y-t így soroljuk be a magyar ábécébe: … p, q, r … v, w, x, y, z, zs; … P, Q, R … V, W, X, Y, Z, Zs.

A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. [Vö. 15.]

12. Bizonyos családnevekben régi, ma már egyébként nem használatos magyar betűk is előfordulnak. [Vö. 86., 155.] Ezeknek a többnyire kétjegyű betűknek egy része magánhangzókat, más része mássalhangzókat jelöl, például: aa [á]: Gaal [gál] ch [cs]: Madách [madács] eé [é]: Veér [vér] cz [c]: Czuczor [cucor] eö [ö]: Eötvös [ötvös] s [zs]: Jósika [józsika] ew [ö]: Thewrewk [török] th [t]: Csáth [csát] oó [ó]: Soós [sós] ts [cs]: Takáts [takács] y [i]: Kölcsey [kölcsei] w [v]: Wesselényi [veselényi]

Az ilyen – régi betűket tartalmazó – nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. pont szól.

(http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12)

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Szekelyga (vitalap | szerkesztései) 2016. július 10., 10:58‎

A betűk megnevezése/olvasása

A témában 2020 szeptemberében megbeszélés zajlott: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív178#A magyar ábécé betűinek megnevezése JSoos ^vita 2021. szeptember 28., 19:31 (CEST)

Nagy felbontású kép

Az álló betűs íráshoz nem készült olyan jó minőségű kép, mint a dőlt betűs íráshoz? Balabenc ^vita 2022. december 2., 13:27 (CET)

W mint vevé

Fentebb a #A betűk megnevezése/olvasása szakaszban található a link arról a részletes megbeszélésről, hogy mi kerüljön be a szócikkbe ebben a témában. Akkor abban állapodtunk meg , hogy csak forrásolt megnevezéseket teszünk be. Bár én is tudom, hogy a gyakorlatban előfordul a "vevé" megnevezés, erre azonban megfelelő "releváns" forrást nem találtam. Ezért a vevé leírása a szövegbe ugyan bekerült, de csak kommentben, az olvasók elől elrejtve.

Az utóbbi napokban az erre vonatkozó szerkesztések nyomán úgy gondoltam, hogy akár meg is jelenhet a szöveg a forrás hiányának feltüntetésével, azonban úgy tűnik ez hiba volt, és a kialakuló szerkesztési háború elkerülése érdekében visszaállítottam a korábbi állapotot. Kérem, hogy erre vonatkozóan csak akkor tegyünk be állítást ha ahhoz sikerül a megfelelő forrást is megadni. Köszönöm!

(Amikor szöveget beírtam és kerestem a vevé "történeti" nyomait az irodalomban, akkor nem megfelelő forrásokban, pl. blogban, vagy saját visszaemlékezésben én 2×v mint dupla vé okot találtam. Olyat sehol nem olvastam, hogy azért terjedt volna el a vevé mert rövidebb lenne, és ugye felmerül a kérdés, hogy a műszaki területeken kívül miért nem terjedt el a vevé, ha ez áll a háttérben.)

JSoos ^vita 2023. november 12., 18:19 (CET)

Kedves JSoos! Kedves Olvasók, Szerkesztők!

Szeretném megjegyezni, hogy a világháló előtt is volt élet és használták az emberek a dupla vé "w" betűt. Az, hogy valamire nincs írott forrás, még nem jelenti azt, hogy nem is létezett. Nem véletlen, hogy 1982-84 között számtalan tanórán vevé-nek ejtették ifjú és idősebb tanáraim - és nem egy - a "w" betűt. Hogy miért, a rövidség okán-e vagy másért nem tudom, de nekem határozottan tetszett, hogy nem dupla vé-ként emlegették, mert az nekem két vé betűt "vv" jelent. Később a Bánki Donáton is vevé-nek nevezték a tanáraim a "w" betűt. (Szerintem, mivel a gépészek és műszaki emberek igen precízek, sőt, néha már bosszantóan azok, számukra is a dupla, kettőt jelent, és nem kettőst.)

Nem akarok háborúzni, csak azt szeretném, ha minél több ember megismerhetné ezt a lehetőséget is a "w" megnevezésére. (Mert ez pontosan olyan, mint a szegedi ö-zés. Mindenki ismeri, de az irodalmi nyelv nem fogadja el. Pedig jelentés módosító szerepe is van. Nem mindegy, hogy mentök - megmentek valakit; möntek - ők mentek korábban valahová; vagy möntök - ti mentek most valahová.)

Hasonlóan jelentésmódosító különbség van a a dupla - azaz valamiből kettő - és a kettős, vagyis a két azonos részből álló dolgok esetében, mint amilyen a "vv" és a "w". Ha belegondol a kedvesolvasó hamar megérti, hogy a "w" betű megnevezésére sokkal pontosabb a kettős vé mint a dupla vé megnevezés. Nyilván, a vévé kettő "v"-t jelent, azonban ettől megkülönböztetve, a vevé "w"-t jelöl.

Ha egészen "gépész" akarok lenni, azt mondom, a "w betűre értelmezhetetlen a dupla vé, mert ez valójában nem kettő, hanem kettős vé.

Ezután a kissé kacskaringós eszmefuttatás után azt javaslom, kedves szerkesztőtársam, JSoos, nyugodtan tedd vissza a vevé kifejezést, hogy minél több ember ismerhesse meg, esetleg akár a mindennapokban is használhassa is, ha akarja, mert igazoltan hiteles és igazoltan használt megnevezés, még akkor is, he erről a wikipédia mit sem tud. Az, hogy nincs a szótárakban, lexikonokban, annak a jele, hogy a szerkesztők nem éppen műszaki emberek, nem "gépészek", ami sokesetben jelentős előny a számukra, mert kevésbé szőrszálhasogatók.

Baráti üdvözlettel: Alisango Alisango ^vita 2023. november 12., 19:04 (CET)

Az szögedi kiejtéssel való párhuzamot én nem érzem, de abból a szempontból igen, hogy ha erről beszélünk akkor kihagyhatatlan eleme egy lexikonnak, hogy ismertesse: ez ahhoz a tájegységhez tartozik, aki arra jár az hallhatja, és esetleg problémát is okozhat egy-két szó megértése. Tehát, ha itt beszélünk a vevé-ről, akkor hozzá kell tenni, hogy ezt hol használják, amire viszont forrás kellene, és ha ez csak a műszaki egyetemek bizonyos óráin hangzik el így, akkor egyrészt máshol ezzel nem fog találkozni, ami azért nem túl nagy néptömegeket érint, másrészt pedig kifejezetten káros lenne, ha Wikipédia ennek elterjesztésében venne részt annak ellenére, hogy esetleg még az egyetemre bekerülőknek sincs halvány fogalmuk arról, miről is beszél a tanár... (lásd itt)

Ha pedig nem csak szóban fordul elő, akkor mégiscsak kellene találni egy kósza egyetemi jegyzetet legalább, ahol a w-t vevé-vel azonosítják. (mint pl. itt) JSoos ^vita 2023. november 12., 19:56 (CET)

A HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont közönségszolgálatának véleménye a w betűnk vevé megnevezéssel kapcsolatban:

„Adataink alapján a magyar nyelvhasználati gyakorlatban a w betűnek a dupla vé és kettős vé megnevezése mellett valóban él a vevé megnevezése is, melynek használata elsősorban műszaki nyelvhasználati gyakorlatban, tehát egy szűkebb nyelvhasználói közösségben jellemző, a köznyelvi nyelvhasználatban kevéssé ismert. Alapvetően egyetértünk azon elgondolással, miszerint a vé és a vevé a köznyelvi nyelvhasználatban is célszerű megnevezése lehetne a v és w betűknek.” --- 2023. nov. 27. 8:22 Alisango ^vita 2023. december 3., 19:08 (CET)

@Alisango: Ahhoz, hogy ez a vélemény megjelenhessen megfelelő forrásként a szócikkben, az szükséges, hogy az eredeti levelezést eljuttasd az ügyfélszolgálat részére. Köszi! JSoos ^vita 2023. december 4., 15:53 (CET)

Kedves JSoos! Tekintettel arra, hogy a Nyelvtudományi Kutatóközpont Tanácsadó Szolgálatával folyatott levelezésemet személyes jellegűnek tekintem, s mint ilyen, a teljes levelezés nem tartozik harmadik félre. Mindezek mellett a levelezésből kivágott képernyőfotóval tudom igazolni az idézett szöveg hitelességét, valódiságát, amely a fenti idézet mellett tartalmazza a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont közönségszolgálatának engedélyét az idézett vélemény Wikipédia-szócikkben való közzétételére, mely így szól: "A Wikipédia-szócikkben és a vitalapon történő közléshez egyaránt hozzájárulunk. Kérjük, hogy az alábbi, kismértékben módosított változatot tegye majd közzé, a vélemény a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont közönségszolgálatának véleményeként közölhető." Tehát, ez is azt erősíti meg, hogy a teljes levelezést a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont külön engedélye nélkül akkor sem oszthatnám meg mással, ha szeretném. Kérem írja meg, hogy a levelezésből kivágott, közzétételi engedéllyel rendelkező véleményt tartalmazó levél képernyőképét hogyan juttassam el Önhöz. Üdvözlettel: Alisango Alisango ^vita 2024. január 23., 22:06 (CET)

Szia! Az lenne az ideális, ha hozzáférés lenne mindenki számára azokhoz az adatokhoz, amely alapján kimondható, hogy él a műszaki nyelvben a "vevé" megnevezés, amelyet a HUN-REN megfogalmazott. Enélkül, (bár kétség kívül hitelesebb forrás, mint egy blogbejegyzés, amely a saját tapasztalatát írja meg) ez is csak egy alá nem támasztott vélemény az intézet egyes munkatársaitól. Az is elfogadható lenne, ha mint az e-nyelv közzé tennék a hozzájuk érkezett kérdést és a választ, mert így az a kutatóintézet által publikált forrás lehetne. Mint fentebb írtam, az önkéntes ügyfélszolgálatra kellene beküldeni az igazolást, nem nekem, de mielőtt válaszoltam volna most, megkérdeztem, hogy a képernyőképet elfogadnák-e forrásként. Erre nemleges választ kaptam,de ha gondolod, ettől még elküldheted nekik ide: permissions-hu@wikimedia.org
Üdv. JSoos ^vita 2024. január 25., 17:44 (CET)

Ez most komoly? Kedves JSoos, nem értem mi az, ami téged ennyire ellenállóvá tesz egy olyan semmiséggel kapcsolatban, mint hogy a „w”-t nevezik-e valahol „vevé”-nek. Talán az, hogy Te még nem találkoztál vele a mindennapokban. Pedig ettől még létezik.

A hozzáállásod komolyan aggaszt, mert megkérdőjelez mindent, amit a Wikipédiáról gondol az ember. A Wikipédia egy ismeretterjesztő fórum, és jelen esetben, mint ellenőr akadályozod egy bizonyos információ szélesebb körben történő megismerhetőségét. Nyilván elvárás, hogy a felületen olvasható adatok hitelesek legyenek, és Ti – egyébként köszönet a munkátokért – dolgoztok azon, hogy tényleg hiteles információk kerüljenek fel. Elfogadom, hogy nem elég, ha én állítok valamit, amiről saját tapasztalatom van. Ezért, vettem a fáradságot és utánajártam, hogy mit tud erről a Nyelvtudományi Kutatóközpont. Ők megerősítették, hogy igen, egy szűkebb kör, a műszaki vonalon tényleg használja ezt az elnevezést. A levelezésünk közzétételi engedéllyel ellátott részét, illetve annak képernyőképét is mellékeltem, illetve megküldtem az „ügyfélszolgálat” részére. A képernyőképen ott van a véleményt kiállító személy neve elérhetősége, s így módodban áll ellenőrizni igazat írtam-e. Azt hiszem, ennél hitelesebb bizonyíték nem kell a „vevé” megnevezés létezésének hitelességére. Ez sem elég bizonyíték ahhoz, hogy ez a kis plusz információ elérhetővé váljon szélesebb körben? Azt írod: „Az lenne az ideális, ha hozzáférés lenne mindenki számára azokhoz az adatokhoz, amely alapján kimondható, hogy él a műszaki nyelvben a "vevé" megnevezés”. Mire gondoltál? Hogy adjon ki minden műszaki egyetem közleményt, hogy az ő tanszékükön valamely egyetemi oktató, vagy hallgató használja-e ezt a megnevezést, vagy sem. Ám, ez is csak a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozatához hasonló, hogy úgy mondjam, nem bizonyított információ lenne. De, ha valakinek mégis teljesen hiteles információ kell, be lehet ülni a műszaki egyetemek óráira, és jónéhányat meghallgatni, hogy valóban elhangzik-e a vevé szó. Ugyanis a logikád alapján még az sem lenne elég, ha valamely oktató, vagy hallgató nyilatkozna, hogy „Igen.”, mert ez sem tény, hanem csak egy nyilatkozat.

Úgy hiszem, ezesetben csupán arról van szó, hogy megsértődtél rám, mert határozottan állítottam olyasmiről, hogy létezik, amiről Te nem tudtál. Ezzel sem lenne semmi baj, ha ez csupán kettőnk vitája lenne. Nem hiszed, ez a Te dolgod. Csakhogy Te ellenőrként ténykedsz, és a tények ellenére erőlteted a saját véleményed, s ennek okán nem engedsz a felületre egy tényt. Ez pedig azért szomorú, mert egy ilyen információs felület ellenőrei nem dönthetnek az átengedésről a saját véleményük és érzelmeik hatása alatt. Amennyiben ez mégis előfordulhat, ráadásul egy ilyen semmiséggel kapcsolatban, hogyan bízhat meg bárki is a Wikipédia hitelességében sokkal komolyabb témákban.

Nézd, tégy amit gondolsz. Ha nem engeded át, én nem veszetek semmit, az egyetemi hallgatók és végzett mérnökök sem vesztenek semmit, mert aki eddig használta, az ezután is fogja, továbbá a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont sem veszít semmit azzal, hogy Te és az „ügyfélszolgálat” semmibe veszitek a nyilatkozatukat. Csupán a szócikket meglátogatók lesznek egy apró, szinte jelentéktelen információval szegényebbek.

Én csak jót akartam. Megosztani másokkal egy tényt. Ám Te, ti ezt másként látjátok. Ennyi. Legyen áldás a munkádon, és sok sikert a továbbiakban. Üdv! Alisango ^vita 2024. január 31., 18:45 (CET)

A válaszban, amit írtak neked, azt írták: "Adataink alapján"... Milyen adataik vannak nekik, amik számunkra nem hozzáférhetők? Erre írtam, azt, amit. A "vevé"-t amúgy én magam írtam bele a szócikkbe, de csak "ki-kommentelve" mivel nem találtam hozzá forrást. Én köszönöm, hogy ezen fáradozol, és azt is hogy elküldted a megfelelő helyre. Remélem elérhető válik, és akkor lehet rá hivatkozni. Ha viszont nem, akkor más forrást kell keresni. Amúgy pedig december 3. óta, amióta beleírtad, azóta is ott van, senki nem vonta vissza. Megkérhetsz bárki más járőrt, hogy hagyja jóvá, ha gondolod. JSoos ^vita 2024. február 4., 00:46 (CET)

Bocsi, hogy megint írok, de amit írsz, csupán szőrszálhasogatás. Magad írtad, hogy Te magad írtad bele a szócikkbe. Nyilván okod volt rá. Aztán, mert vita alakult ki - mert volt aki még nem hallott róla - kivetted. A Nyelvtudományi Kutatóközpont nyialtkozott írásban, hogy vannak adataik e szó használatáról. Sőt nyilatkoztak arról is, hogy a nyilatkozatuk ezen a felületen nyilvánosan közzé tehető. Akkor ez miért nem hiteles. S mert nem tették más felületen is hivatalosan közzé, az adataik és a nyilatkozatuk ezek szerint nem valósak, vagyis, a nekem adott válaszuk hamis. Ezt komolyan gondolod? Komolyan be kellene linkelni valamely nyilvánosan publikált írást? Kérlek kérdezd meg őket Te is, ha nem hiszel nekem, s azt gondolod, hogy pusztán én találtam ki ezt a szót. Ott az elérhetőségük. Vedd a fáradságot és kérdezd meg őket. Én megtettem. A vevé szó létezése tény. Ezt Te is pontosan tudod. Miért nem akarod, hogy esetleg mások is megismerhessék? Miért nem tudhat a többség arról, hogy van egy szó, amit egy kisebbség ténylegesen használ. Ha nem létezne és létezett volna ez a szó, akkor ez a helyzet ki sem alakult volna. Annyi idétlen külföldi szót használunk, és számos szleng szavunk is van, akkor ezek sem léteznek, mert nincs hivatalos és nyilvános publikáció arról, hogy a magyar emberek egy része használja ezeket a - talán nem is létező? - szavakat. Pontosan tudod, hogy igazam van! Kivácsi lennék, mi a valódi okod, hogy ne engedd át? Mert hogy nem a tényszerűség és forráshiány az biztos. Komolyan érdekelne, hogy egy ilyen semmiség miért vált ki ekkora ellenállást? Vajon azért, mert ÉN szeretném hogy ott legyen? Én csak azt szeretném, hogy esetleg többen is hallhassanak róla. Hogy ez miért gond, nem értem? Alisango ^vita 2024. február 13., 13:20 (CET)

Nem, nem így volt, ha megnézted volna a korábbi szakaszt, látnád, hogy volt szélesebb körű megbeszélés a betűk megnevezéséről, ahol azok forrását is megbeszéltük. Bár van "valamilyen" forrás rá, az a WP szabályai szerint nem megfelelő (fenti linkekben már mutattam én is be ezekből, pl. [1], [2]). Ezért eleve nem is került be a cikkbe, csak megjegyzésként, hogy ha később lesz megfelelő forrás, akkor csak láthatóvá kelljen tenni. Mint mondtam, ahhoz hogy mi számít elfogadható forrásnak, az le van írva, és ahhoz, hogy ellenőrizhető legyen az állítás arról, hogy hol/kik használják a "vevét" az általad beküldött levelezés sajnos nem alkalmas, de ez tőlem teljesen független. Összesen annyi információ van erről, hogy egyes tanárok, főleg a fizika területén, főleg az egyetemen használják ezt szóban, és vannak feltételezések arra, hogy miért (rövidebb, nem összekeverhető), viszont megfelelően hivatkozható írásos források erre nem állnak rendelkezésre.

Nem értem viszont, miért is kellene terjesztenie a Wikipédiának, ha egyszer nincsen rá bizonyíték, hogy ez ismert, és hasznos. Azt értem, hogy a levelezésben az adott kutatók szerint hasznos, de ha nem teszik ezt a véleményüket nyilvánossá, akkor más nyelvészek, akik esetleg ezzel nem értenek egyet, nem fognak tudni vitatkozni ezzel. Nekünk, szerkesztőknek itt a Wikipédián az a feladatunk, hogy amennyire lehetséges semleges módon, tényszerűen, ellenőrizhető módon mutassuk be azt, ami körülöttünk van, és nem az, hogy a szerintünk helyes irányba hassunk a szócikkekel a valóságra. Mivel én is sok időt szántam a forrásoknak utánajárva, hidd el örülnék, ha lenne ilyen, és bekerülhetne az állítás. JSoos ^vita 2024. február 13., 15:13 (CET)

Ez megtörtént, a Ticket#2024012510011082 alapján a HUN-REN Nyt. Kk. hozzájárult a fentebb részben idézett szakasz megjelenéséhez (és így, mint cc by sa annak szerkeszthetőségéhez is). A levelükben szereplő szöveget sajnos nem tudom ideírni, mivel képként volt kedves azt csatolni a beküldő. grin ✎ 2024. április 19., 20:44 (CEST)

Számomra - a tanulmányaim és tanáraim által - bizonyított, hogy a "w" betű megnevezésére a vevé kifejezés legalább 60 éve használatban van. Megérdemli a közzétételt. Alisango ^vita 2023. november 12., 19:51 (CET)

Amúgy műszaki rajzon nekünk is vevének mondta az oktató, meg a mérnök apám is, de én mondjuk már nem használom ebben a formában. De ez csak kis színes. grin ✎ 2024. április 19., 20:45 (CEST)