Vita:Lélek

Szerintem lélek van és létezik Mikor az ember meghal akkor valami megszünik létezni,de ,hogy mi ez még nemtatálta ki senki ,melyik az a pillanat amióta létezünk és mi szünik meg

Ez is egy gondolat: úgy mondjuk "hit"

Kedves be-nem-jelentkezett ismeretlen: igen, sokan hisznek ilyen lélek fogalomban, azonban vannak olyanok is, nem is kevesen, akik szerint ez csupán egy ősi "hit", amit mi, mint emberiség, generációk ezrein örökítettünk át azokból a már a múlt ködébe vesző távoli évekből, amikor még annyit sem tudtunk a világról, magunkról, mint manapság. Igen, vannak még ma is viták, ám ez így helyes: ha már kívülről nem tudunk magunkra nézni, beszélgessünk, vitázzunk, csak ölre ne menjünk ;-) --BeR 2007. augusztus 6., 13:45 (CEST)

Rosszul megírt cikk, másolmány

Ez egy nagyon rosszul megírt cikk. Tele van homályos-álfilozofikus bölcselkedésekkel. Forrásokat nem hoz.

A fél cikkre ki lehetne rakni a forrás-sablont.

A legrosszabb a keresztény álláspont tudatos eltorzítása. Ilyenek:

"Jézus sohasem hirdetett olyan elképzeléseket az Isten országáról, amilyeneket sok mai keresztény fest magának. Sohasem beszélt arról, hogy követői haláluk után azonnal a “túlvilágba” érkeznének."

Ezt számos egyházatya és egyházdoktor tanította. Azonkívül Jézus halála után személyesen szállt le a poklokra (benne van a Niceai és Apostoli krédóban) és szabadította ki onnan a pátriárkákat (Ábrahámot és társait). Jézus nyitotta meg a Mennyország kapuját. Ezt hiszik vallják és hirdetik a katolikusok, ortodoxok és protestánsok egy része. Szemlátomást nem ezt vallja a hetednapi adventista Tobler Gusztáv, akinek tollából az egész eszmefuttatás származik. Vagyis a hetednapi adventista a van kereszténynek eladva, súlyosan torzítva és rontva a cikk értékét.

Pár szószerinti átvétel Tobler Gusztáv könyvéből, rákattintva a 10. fejezetre:

"A plátóni filozófia feljövetelével kezdték a “hádest”, a sírt, elevennek elképzelni. Így keletkezett az a gondolat, hogy a gazdag embernek Ábrahámmal folytatott beszélgetését a hádesba helyezzék át. pedig ezt Jézus nem tette. A “hádesba való eltemetés” és a “kínokban való szemfelemelés” között van a halál állapota, amiről Jézus semmit sem mond, mert éppen semmi jelentőséget nem tulajdonít neki. Nem marad semmi hely arra, hogy ezt a közbeeső állapotot kidíszítsük."

wikipédia, e cikkben:

A platóni filozófia feljövetelével kezdték a “hádes”t, a sírt, elevennek elképzelni. Így keletkezett az a gondolat, hogy a gazdag embernek Ábrahámmal folytatott beszélgetését a hádesba helyezzék át. pedig ezt Jézus nem tette. A “hádesba való eltemetés” és a “kínokban való szemfelemelés” között van a halál állapota, amiről Jézus semmit sem mond, mert semmi jelentőséget nem tulajdonít neki. Nem marad semmi indok arra, hogy ezt a közbenső állapotot kidíszítsük.

Még a helyesírási hiba ("pedig Jézus nem ezt tette", kisbetűvel a mondatkezdő P) is szószerinti átvétel. Mint ahogy a cikk nagy része is, ez csak egyetlen kiragadott példa volt. Egész bekezdések vannak szószerint átemelve.

– Hamilcar Smith ^vita 2018. március 26., 11:27 (CEST)

Az "gazdag ember és a szegény Lázár" és "a jobb lator" fejezetek teljesen Tobler Gusztáv könyvéből átvett másolmányok. Vszeg van még több is, egyelőre ennyi tűnt fel. – Hamilcar Smith ^vita 2018. március 26., 11:30 (CEST)

Semmi rosszul megírás nincs, csak a nézeteiddel nem fér össze. – Milei.vencel ^vita 2018. március 26., 12:43 (CEST)

A keresztény nézettel nem fér össze. Te egy keresztény (katolikus, ortodox, többségi protestáns) nézőpontból eretnek nézetet képviselsz, és azt próbálod keresztény nézetnek beállítani. Hamisan.

– Hamilcar Smith ^vita 2018. március 26., 12:51 (CEST)

Semmi eretnek nézet nincs. Ma már a 21. században élünk, nem az inkvizíció korában. Hamilcar Smith írd be a katolikus nézetet külön, annyi az egész. – Milei.vencel ^vita 2018. március 26., 12:57 (CEST)

A hetednapi adventistával áll szemben az összes fővonalbeli vallás, a protestánsok többségével egyetemben. Tehát hazugság az adventistát egyedüli nézetként bemutatni, anélkül hogy odaírnád hogy adventista lenne. A 21. században élünk, ahol sokan tévútra visznek hazugságok leírásával.

– Hamilcar Smith ^vita 2018. március 26., 13:02 (CEST)

Nos, ma már nem akarok veled többet levelezgetni: leírom még egyszer: ez nem adventista nézet, csak a felhasznált könyvforrás volt az. Írd mellé a katolikus nézeted, ami szerinted az igazságot képviseli. Mondjad a Konstantnak is hogy segítsen. További szép napot. – Milei.vencel ^vita 2018. március 26., 13:09 (CEST)

Ez egy hetednapi adventista szerző könyve. Gustav Tobler Tobler war Schriftsteller und Adventist. Na mit jelent az adventist? Miért hazudsz?

– Hamilcar Smith ^vita 2018. március 26., 13:13 (CEST)

Re

Nem kell annyira okosnak lenned és hangoztatnod a tévtanokat meg miegyebet, amikor a katolicizmus a platóni és arisztotelészi gondolkodást építette be a lélekről szóló elképzelései mögé. Ahelyett hogy itt és a végítélet vitalapján bölcselkednél és rágalmaznál, inkább fogjál pár lexikont aztán nézz utána magad és ne emlegessél itt hamis bibliai tanításokat. Szép kis pap vagy te. – Milei.vencel ^vita 2018. március 27., 08:06 (CEST)

Példa:

1. 1) Platón és Arisztotelész azt tanította, hogy 2+2=4
2. 2) Platón és Arisztotelész pogányok voltak
3. 3) A kereszténység azt tanítja hogy 2+2=4
4. 4) A kereszténység pogány vallás.

Ezen a színvonalon vagdalkozol.

– Hamilcar Smith ^vita 2018. március 27., 17:18 (CEST)

Hamilcar Smith, ha ismernéd a vallástörténetet, akkor tudnád hogy a mai kereszténység nagy része félpogány vallás. Ami a katolicizmusban meg sok irányzatban ma megtalálható, annak nagy részének nincs bibliai alapja. A Mária-kultusz, szentek kultusza, ereklyetisztelet, bérmálás, a szerzetesség, a katolikus liturgia meg a többi.. mind az ókori vallások hatására került be a kereszténynek mondott vallásba. A lélek fogalmáról meg egyéb nézetekről nem is beszélve.. Szép napot. – Milei.vencel ^vita 2018. március 28., 07:49 (CEST) Az ókori farizeus szemlélet. A Mária-kultusznak a jelenések könyvében, mert a jelenések könyve a jövőről és nem a múltról szól. Azaz Isten további tervéről az emberek további tanítása céljából- (ja, és milyen furcsa tényleg megjelenik Mária, mégha lefotózzák és 3 és fél évig áll egy templon tetején akkor is hihetelen a pogányok, hitetlen tamások számára, és az is marad.) -, szentek kultsza példamutatás a tiszta életre, a senki sem mehet az Atyához, "csak általam" és Jézus hasonló kijelentései, Igen Jézus a tanítványait a pogányokhoz küldte misszióra, tudta hogy ott nagyobb szeretetet fog találni, mintha Jeruzsálembe maradnának, ahol kivégzés várhat rájuk (a megkövezés és a ne ölj hogyan fér össze a fariezusok fejében, a népet gyilkosságra tanítani, vagy mi?). Az ereklyetiszteletet, pedig a vérfolyós asszony tette lehetővé az evangélium magyarázatokban, de ennek nincs központi szerepe mára, hanem átmeneti szerepe volt a középkori ember számára. A katolikus liturgia az utolsó vacsorára példamutatására épül. Van bibliai alapja, feltéve, ha elfogadod, hogy a keresztények a biblia részének tekintik az evangéliumot. (Megint mondom neked olvasnod is kellene az evangéliumot, a spotszerű hivatkozások nem elegendőek). Konstant ^vita 2018. március 28., 09:52 (CEST)

Köszi a jótanácsot Konstant. Mintha a szószékről szólnál... Kár hogy sokan hiába olvassák az evangéliumot, a megvalósítása már nem megy nekik. – Milei.vencel ^vita 2018. március 28., 10:03 (CEST)

Hamis képmutatás amit művelsz. A farizeusok elbújnak melletted. Konstant mindenre választ adott, te meg nyomod a süket dumát. Hagyd abba.

– Hamilcar Smith ^vita 2018. március 28., 13:39 (CEST)

Adorjáni Zoltán a Keresztény szó című periodika X. évfolyamának 1. számában megjelent cikke szerint a farizeus szó valóban átment a köznapi használatba is. De csakis pejoratív értelemben használatos, olyan személyek jellemzésére, akik a külvilág felé mást mutatnak, vagy éppen mutogatnak maguk felől, mint amilyenek valójában, és álszent módon viselkednek. Ehhez a magatartásukhoz pedig még sunyiság is társulhat. Így a szó mai értelmezése miatt eleve előítélettel viszonyulhatunk ahhoz is, amit a teológiai szakirodalom farizeusi kegyességnek, illetve a farizeusok vallási irányzatának nevez meg. A farizeusi elkülönülés pedig a Tóra-hűség érdekében vált szükségessé.– Inritter ^vita 2018. november 12., 10:48 (CET)

Fogalmi zavarosság

A katolikus-keresztény koncepció leírása elég zavaros, hiányos és inkoherens.

1. Arisztotelész és Platón elképzelése csak abban közös, hogy a formák/ideák létezését illetően realisták; de a formák realitását teljesen máshogy képzelték el. Platón hitt a lélek és a formák anyagtalan, az anyagi megvalósulást megelőző önálló létezésében, Arisztotelész nem így magyarázta a formák realitását. Ennek megfelelően máshogy képzelték el a lélek önálló létét a halál után. Arisztotelésznek tulajdonították azt, hogy a cselekvő értelem minden emberben közös, amit később a kat. egyház elítélt. Bizonyos aspektusai a görög filozófiának megjelennek a keresztény teológiában, de elég meredek lenne azt állítani, hogy akármelyiket egy az egyben átvette volna a főáramú kereszténység.

2. A lélek - szellem dichotómiát illetően annyiban igaza van a cikknek, hogy a magyarban a szellem és a lélek összemosódik, de ez más nyelveknél nem így van. Úgy állítja be, mintha a modern újprotestáns trichotomizmus (ahol a szellem nem egyenlő az értelemmel) azonos lenne Apollinaris és Petrus Olivi trichotomizmusával (ahol a szellem azonos az értelemmel).

3. Nem "halványult el" a szellem fogalma a középkorban, hanem az embert alkotó lélek anyagtalan, potenciális képességeit (értelem, akarat) nevezték így. Önállóan a teológiában csak az angyaloknál és Istennél jelenik meg.

Érdemes lenne beledolgozni az idevonatkozó katolikus teológiai irodalmat, mert így félrevezető. MPJ ^vita 2023. június 29., 12:32 (CEST)