Vita:Kiegészítő színpárok

Ebben a cikkben vmi baromira nem stimmel. Nem vagyok a színtan szakértője, de lehet, hogy semmi sem. Vessen vki rá egy pillantást szabadidejében! egy link OsvátA. 2006. január 3., 09:06 (CET) Továbbá: miért képzőművészet? Miért nem fizika? OsvátA. 2006. január 3., 09:09 (CET)

Itt négy fő színről van szó, az általad linkelt pedig három szín keveréséről, és a fényerő hatásairól beszél. Én sem értek hozzá, de még a DOS-korszakban volt néhány hasonló programom (meg is vannak még), azokkal összevetve a kifogásolt jelen cikket és a háromszín keverést nem látok ellentmondást. Sztem mindkettő jó és alkalmazható. Tudományosan megindokolni a fentirtak miatt nem áll módomban. Azért játsz el vele egy kicsit... - - Üdv. » KeFe « * ✍ 2006. január 3., 11:57 (CET)

Ez itt hamis:

• fekete és fehér
• vörös és türkiz
• zöld és lila
• kék és sárga

A fekete és a fehér egyáltalán nem szerepelhet. A fekete: fény- (szín-)hiány. A fehér: a spektrum teljes, összetett színe. A színpárok: kék-zöld-vörös (fényszínek, egymásra vetítésük fehér fényt ad; a sárga-bíbor(=magenta)-cián(=zöldeskék (tárgyszínek, egymásra nyomtatásuk feketét ad). A komplementer párok pedig: kék-sárga; zöld-sárga; bíbor-cián. Szóval az egész cikk egy zagyvaság. OsvátA. 2006. január 3., 12:04 (CET)

a kék-sárga; zöld-sárga is komplementer pár lenne? Ezek szerint előfordulhat, hogy van olyan színkör, ahol a sárga két színnel is szemben tud lenni egyszerre? egy zagyvasággal nem lehet egy másik zagyvaságot bizonyítani, ugye? példa1., Rajzóra, vízfesték: kék+sárga=zöld példa 2., Nyomda, nyomdafesték: bíbor(magenta)+cián(cyan)= kék, ha ebbe még sárgát öntesz, az zöld lesz. Elképzelni is könnyű, de javaslom a próbálgatását. --Kopaszzs ^vita 2012. február 17., 12:26 (CET)

Igen ezt én sem értettem, bár laikus vagyok, de a munkáim során sokszor előforult, hogy festékeket kellett kikevernem. A felsorolás két középső tagját nem értettem és nem értem ma sem, mert a türkiz és a lila is kevert szín. Az elsőből szürka és annak árnyalatai, az utolsó zőld és árnyalatainak kikeverésére alkalmas. A középsőkből (ronda), "vad" barna szineket lehet kikeverni, de arányaiban sok fehér hozzáadásával már kellemesebb szinek is elérhetők. - Üdv. » KeFe « * ✍ 2006. január 6., 06:33 (CET)

A félreértés magyarázata, hogy kétféle dologról szokás beszélni.

1. A színháromszög kerületén (spektrális színpálya) található színek (színingerek) színtelítettsége maximális, ezek gerjesztett sugárzással, hangolható lézerrel létrehozhatóak. A szóhasználatban néha ezekhez rendelik hozzá az olyan neveket, mint például türkiz.
2. A festékek gyakorlatilag soha nem maximális színtelítettségűek. A festékek neve legtöbbször valamelyik ásvány nevéből származik, például türkiz. A festékek színvisszaadása (reflexiója) függ például a szemcsemérettől.

A maximálisan telített színekből kikevert színek nagyobb színtelítettségűek, mint a festékekből kikevert színek, ezért az eredmény színtelítettsége is nagyobb (nem olyan vad barnák). A szócikkbe azóta feltettem egy ábrát, amely többféle, a sárgából kiinduló színinger keverést szemléltet. Ha ezek vonala áthalad a fényforrás (a megvilágítás) pontján, akkor fehér színérzéklet keletkezik – és ez bármely komplementer párral megvalósítható. Igaz, ezekhez hozzájutni csak laboratóriumban lehet. MZ/X ^vita 2012. február 19., 18:40 (CET)

Szócikk címe

A szócikk címét javaslom megváltoztatni, így: „komplementer színek”. Hivatkozom Nemcsics könyvére, amely komplementer triádokat és tetrádokat is leír

barna?

A barna színre való utalást törölni szándékozom. Azok a színek, amelyek nem állnak szemben egymással, azok nem komplementerek. MZ/X ^vita 2011. október 25., 21:45 (CEST)