Vita:Ianus íve

A 16 méter magasság az eredeti volt, vagy a mostani? Mert nekem a képeken itt meg más wikiken laposabbnak tűnik a fazonja, mit ami a megadott méretekből következne.--Mihaszna Godson ^fóruma 2007. február 10., 12:07 (CET)Válasz

A mostani magasság, az eredeti csak lehetséges rekonstrukciók kiszámlálása alapján volna bizonytalanul megadható. A fénykép becsapós, masszív és nagy épület ez, rögtön mögötte ott látsz (vagy épphogy nem látsz) egy eltakart templomot tornyostul mindenestül. Pasztilla 2007. február 10., 14:32 (CET)Válasz

Laposabb ≠ alacsonyabb[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 17 évvel ezelőtt3 hozzászólás2 résztvevő

The Arch of Janus

Az utolsó képen láthatsz jónéhány autót, köztük egyet szembül, pont az ív tövibe. Kb. négyautó szélességű a jobbik pillér, ugyanennyi a lik, majd mégennyi a balik pillér. (Cerkaméter, kis papírka, calstok: ahogy óhajtod.) És ezek a böhöm modern autók mind szélesebbek egy méternél...

A többi kép meg arra jó, hogy latolgasd: vajon melyik mérete nagyobb ennek a fránya majdnemdemégsem kockának: a szélessége, vagy a magossága?

Az összes Wikipedagóg aszongya, hogy tizenkettő széles, tizenhat magas.

Think different!:)

(Ajánlott szentlecke: User:Nyenyec/Szakértők 2a)--Mihaszna Godson ^fóruma 2007. február 11., 19:36 (CET)Válasz

Függetlenül attól, hogy igen, esmét friss szemmel észrevettél egy vélhetőleges hibát, amit birka mód másoltam ki,* ahelyett hogy megköszönném, ezúttal azt szeretném mégis inkább kiemelni, hogy kezdelek baromira unni, Godson. Lehetsz te akármilyen friss gondolkodású, jó eszű pali, ami hitem szerint vagy, ha a dackorszakban leledző kamaszfiúk érzelmi szintjét idéző személyiséged és a döngöléssel párhuzamosan kiutat nem mutató, krakéler stílusod -- engem legalábbis -- nem cselekvésre, javulásra sarkall, hanem arra, hogy szarjak bele az egészbe. Ne tedd ezt velem, kérlek. Szeretném hinni, hogy nem kárára vagyok a wikinek, én sem, más sem, dolgozunk, ahogy tudunk, csináljuk, amit tudunk, ha ennyit tudunk, ennyit tudunk, de én személy szerint elvárom és szeretném, hogy ha valaki a jövőben pl. Albánia-ügyben idetéved, és megtalálja azokat a dolgokat, amelyek nem úgy és nem abban a vonatkozásban történtek, voltak, megfelelnek, kinéznek, ahogy én leírtam, akkor javítsa ki. Pasztilla 2007. február 11., 20:41 (CET)Válasz

Mert ugyanis, tetszik tudni, szócikket írtam, saját tehetségemhez és felkészültségemhez és indulatomhoz mérten, amilyet tudok, persze-persze, tehetségem kevés, felkészültségem nincs, indulatom annál több, és bár jönne például valaki, aki az Albánia-cikkekben is nyilvánvalóan el-elejtett hibákra hívná fel a figyelmem, és tenné őket jobbá! Veled ellentétben nem hiszem, hogy tökéletes munkát végeznék, talán lehet, hogy éppen ezért veled ellentéteben fajlagosan kevesebbet osztom az észt. Pasztilla 2007. február 11., 20:41 (CET)Válasz

Forrás[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 17 évvel ezelőtt5 hozzászólás3 résztvevő

Ennek a cikknek nincs forrása, csak nem egy idegen wikicikk fordítása? Kata 2007. február 11., 19:44 (CET)Válasz

Körbekörbe egymás fordításai. És soktucatnyi másodközlés: The Gift of Knowledge.--Mihaszna Godson ^fóruma 2007. február 11., 19:48 (CET)Válasz

No, itt nekem egy olasz (Olivia Ercoli) szerző útikönyve azt írja hogy: ')

címe: Piazza della Bocca della Veritá (ford.á).
mia neve nem diadalív, hanem Janus íve - ezért nem találtam meg, amikor beírtam a római linkeket
1827-ben épp az eredeti alakjára állították vissza, mert a középkorban torony-erőd alapzata volt. = német wiki = 1830

csak ennyi nem passzol, egyelőre. Ennyit a wikiből wikibe történő fordításokról, de ezt már 26x elragoztam. Kata 2007. február 11., 19:52 (CET)Válasz

Ja igen, nem diadalívnek készült, valószínűleg más volt a rendeltetése, nem dicsőségkapu volt. Kata 2007. február 11., 20:01 (CET)Válasz

Szia, Kata! Igazad vagyon, nekiestem annak idején, friss római élményekkel felfegyverkezve a Forum Boariumnak, aztán hirtelen félbeszakadt, és minden így maradt, forrás sem lett betéve. Két dolgot használtam: Ürögdi György Róma útikönyvét, Panoráma sorozat (évszám nincs a kolofonoldalon, de gyerekkorom óta megvan, gondolom 1970-es évek), a másik pedig Cathy Muscat szintén Róma című útikönyve 2005-ből. Ezenkívül igen, megnéztem a rokon wikiket, és onnan is kompiláltam, amit fontosnak éreztem. Nyilván bővíthető és pontosítható egy csomó minden. A felső két ponthoz:

Nem tudom, mi a postacíme az ívnek :-), de ha voltál ott, akkor tudod, hogy nem a téren van, hanem mellette. Ha nekem kéne postacímet adnom neki, ahhoz a kis utcához sorolnám, amiben tkp. áll a San Giorgio in Velabro mellett vagy előtt, magát az ívet két oldalról az utca házai szegélyezik. Sokszor postacím és természetbeni cím különös kapcsolatban állnak.
A névvel kapcsolatban megint nem tudok mást mondani, minthogy ez a két könyv így nevezi, persze egyikük sem szentírás. Ugyanakkor az arco di Tito, arco di Costantino terminusok hagyják is megvezetni az embert. Pasztilla 2007. február 11., 20:25 (CET)Válasz

Janus íve vagy Janus-ív vagy valami más?[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 17 évvel ezelőtt4 hozzászólás3 résztvevő

Időközben csak azon ölöm magamat, amit a Peczben olvastam, olvashattunk, hogy tudniillik indokolt-e a birtokos szerkezet használata az elnevezésben? Nagyon úgy tűnik, hogy azonosalakúsággal lehet dolgunk, azaz bár nyilvánvalóan köze van Janus istenhez az elnevezésnek, látszólag használatban volt egy köznév, egy ianus szó az ilyen jellegű épületek (négy irányban nyitott ívek, tetrapülonok) jelölésére a rómaiaknál. If so, a Janus íve nem a legszerencsésebb megoldás, már csak azért sem az, mert így nem nevében nem elkülöníthető a többi forum romanumbeli, indokolt birtokosszerkezetes ívnevektől (Titus stb.). Inkább lehet Janus-ív vagy ha megtudnánk, hogy ez éppen melyik a sok közül és akkor pölö Janus summus. Majd még megpróbálok utánamenni. Pasztilla 2007. február 14., 06:52 (CET)Válasz

A leggyakoribb használata a Janus íve. A kép alá Janus-ív került (én követtem el). A Janus-diadalívre nem találtam példát.

Azt a kitételt, mely szerint a középkorban nevezték volna el, sajnos ugyancsak nem találtam a saját forrásaimban. A Városkalauz sajnos nincs meg nekem. Ám ha jön legközelebb idegenvezető kollégám, aki több mint százszor járta meg Rómát és tenyerében van a város, megpróbálok megtudni tőle valamit. A napokban szerintem benéz.Kata 2007. február 14., 08:51 (CET)Válasz

A diadalív biztosan rossz, az az én hibám volt, de el is tüntettem a szövegből teljesen. Pasztilla 2007. február 14., 12:42 (CET)Válasz

Ez nekem nagy megkönnyebbülés, mert nem mertem szóvá tenni, de gyanús volt, hogy ez egyáltalán nem triumphushoz készült, hanem egyszerűen arcus. Ígx már sokkal jobb. :o) | Bennó

^{cseveg, akta} 2007. február 14., 13:02 (CET)Válasz

A nyelvi magyarázathoz forrásként ezt ide beteszem, ne tűnjön el, ha már kivágtam az allapról:

Janus istenség, Ókori lexikon Janus.

– 1. Eredeti italiai isten, kihez hasonló a görögök istenei között nincsen; azonban a régi rómaiak sem tudták határozottan, hogy minek az istene tulajdonkép; úgy imádkoztak hozzá, mint a legrégibb, legszentebb és legjelentőségesebb istenhez. Romában a király, később a rex sacrorum áldozott neki. Minden áldozásnál J. kapta az első ajándékot, s minden imánál az ő nevét szólították először, még Juppiternél is előbb. Lehetséges, hogy eredetileg a világosság és a nap istene volt, a mennyiben neve is arra mutat, hogy Diana istennő férfipárja (Dianus); azt regélte róla, hogy reggel ő nyitja meg az ég kapuit, s bezárja, mikor este hazatér. Később minden kimenet és bejárás istene lett, neki volt szentelve minden kapu és ajtó. Romában minden kapu és fedett átjáró az ő nevére emlékeztetett; az előbbinek janua volt a neve, míg az átjárónál az utczát átszelő íveknek janus nevet adtak, a mivel talán az ég boltozatára czéloztak. Sok ilyen átjáró és kapu volt neki szentelve, különösen a piaczon, élénkebb utczákon és keresztutakon, s J. képe diszítette őket. Ilyen, két kapuval ellátott kettős boltozat volt J. temploma. Rendszerint kapusnak ábrázolták, kulcscsal és pálczával a kezében (J. claviger, clusius, patulcius), kettős fejét szakál körítette, s két arcza ellentétes irányba nézett (J. geminus, biceps, bigrons; négy irányban is: quadrifrons, Serv. Aen. 7, 607). – Szintúgy a kezdet istene J. az időpontot tekintve is; ennélfogva reggel úgy üdvözölték, mint a napkelte istenét (pater Matutinus, Hor. sat. 2, 6, 20); minden hónap elseje az ő szent napja (Calendae), ép úgy mint Junóé, s az év első hónapja (Januarius) tőle kapta nevét. Calendae napján 12 oltáron áldoztak neki; főünnepe azonban januarius elseje, különösen Kr. e. 153-tól kezdve, mikor ez lett az év kezdete. Ekkor buzgón fohászkodtak hozzá, mint a jó kezdet istenéhez; lisztből készült kalácsot (janual) tettek oltárára; e napon kerültek minden veszekedést, s csak a legszükségesebb munkát végezték, hogy az év mindennapi dolgainak szerencsés legyen a kezdete; édességekkel ajándékozták meg egymást és kölcsönösen jót kivántak egymásnak. Az ujonnan megválasztott két consul, a többi hivatalnokok, senatorok és lovagok fölmentek e napon a Capitoliumra, hogy imádkozzanak az állam jólétéért, s fehér marhát áldoztak Juppiternek. – Minden szerves életet, tehát az emberét is J.-tól származtatták, innen egyik jelzője consivius; ő fakaszt minden forrást, patakot és folyót. Ezért volt ő Juturnának, a források istenének férje, s Fontusnak, a forrás szellemének atyja. – Mint a közlekedésnek, tehát a kereskedésnek istene, nemcsak a szárazon hanem a tengeren is hatalmas; azt regélték róla, hogy ő Venilia tengeri istennő férje, s a hajóépítés feltalálója. Ezért látható a római as egyik oldalán Janus kettős arcza. (489. á., kettős Janus fej római érmen), másikon pedig egy hajó. – Hatalma békére és háborúra egyaránt kiterjed, s e tulajdonságáért épített neki Numa a régi forum közelében egy templomot. Ha háborút izentek, a consul kinyította a templom kettős kapuját, s felszólíottta a fegyverfogható ifjuságot, hogy lépjen át vele rajta. Verg. A. 7, 601 sk. Míg a háború tartott, a kapu nyitva maradt; béke idejére becsukták. Liv. 1, 19. De Romában a város alapításától Krisztus születéséig csak négyszer zárhatták be Janus Quirinus kapuját, ebből is két eset már Augustus idejére esik. – Azt is regélték J.-ról, hogy ő volt az aranykorszakban az ország első királya, ki a Tiberis jobb partján a Janiculumon lakott; népe közt elterjesztette az istenek tiszteletét s barátságosan befogadta Saturnust. Későbbi időben úgy ábrázolták, hogy kettős arcza közül az egyik szakáltalan ifjú, a másik szakállas férfiú; kulcs és pálcza helyett jobb keze ujjaival 300-at (CCC) mutat, a másikkal az év többi (LXV) napját. Plin. 34, 33. J.-ra vonatkozólag l. Ov. fast. 1, 63 sk. – 2. Mint szó jelöl boltozatosan fedett átjárót egyik utczából a másikba, különösen pedig olyan átjárót, a minők a forumot környező oszlopcsarnokok között voltak. Ilyen főleg három nevezetes: J. summus, imus (Hor. sat. 2, 3, 18. epist. 1, 1, 54) és medius; ezek körül voltak a kereskedők, pénzváltók és könyvtárosok boltjai. Ilyen átjárókat később másutt is csináltak. Livius (41, 32) említi, hogy Flaccus censor Kr. e. 175-ben Sinuessában is épített három ilyen J.-t. A fényűzés korában ez átjárókat természetesen drága márványból építették és gazdag szobordíszszel látták el.

Janus[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 17 évvel ezelőtt2 hozzászólás2 résztvevő

Kempelen tankönyvtárból csak idézetek:

Janus: Kétarcú római isten.

Neve boltozatos átjárót is jelölt, ő volt a városkapu, a városba való bemenetel és az útra kelés oltalmazója (rajtó, rkapu).
Később átvitt értelemben mindenfajta kezdet istene lett, minden fontos vállalkozás, pl. a vetés és az aratás kezdete, a kereskedelmi utazások, a hadba vonulás az ő oltalma alatt állt.

De ez is érdekes:

kimutatható szoláris értelmezésben Apollónhoz hasonlóan a Nap istene, az ég kapusa (rApollón/Apollo). A két égi ajtó, a felkelő és lenyugvó Nap őre, a téli és a nyári napforduló irányítója. Lunáris hatalommal is bír: a holdhónapok kezdete is a befolyása alatt áll. A hónapok első napjait is neki szentelték (Macrobius: Saturnalia, I. 9, 8–16).
Janust kettős arcú, előre és hátra egyaránt tekintő, szakálltalan, ill. szakállas férfialakként ábrázolták. Napistenként kettős arcát a Nap és a Hold díszítette. Mások a két arcot mint az újévre vissza-, ill. előretekintés, az elmúlt, ill. az eljövendő idő szimbólumaként értelmezik. Kettős arcú ábrázolásából következik, hogy mindenféle ellentétpár jelképe is lehet
A római Palazzo Falconieri loggiájának férfi és női arcot egyesítő, ún. Janus bifrons-ábrázolásai a Nap és a Hold mozgását, az év- és a napszak szimbolikáját fejezik ki (F. Borromini, 1649). Az erények közül az Okosság (Prudentia) szimbóluma.

Miután néhány ókori nép követte az építkezésében a csillagászatot, azért kiváncsi volnék, milyen irányban áll ez az épület.Kata 2007. február 14., 09:11 (CET)Válasz

Itt látszik hozzávetőlegesen az iránya: [1]. - Totya (vitæ) 2007. február 14., 13:15 (CET)Válasz