Vita:Hárfa

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Villanueva 12 évvel ezelőtt a(z) Hárfa 2.0 témában

Képek[szerkesztés]

Szép kis cikk, sok képpel. Kicsit sokallom is a képeket benne, legalábbis az elrendezésüket: nálam törik a szöveget. Nem lehetne valahogy átrendezni? -- Serinde 2005. szeptember 18., 21:14 (CEST)Válasz

Nagy felbontasban osszetornek a szakaszok. Lehetne irni valamit nehany harfa-murol? Tudom, hogy az mar masok szocikk, de egy-ket sor feldobna a cikket szerintem. Nem ertek hozza, de nem lehetne irni valamit meg a szaraz adatokon kivul? Persze az NPOV hataraig. --Math 2005. október 19., 11:09 (CEST)Válasz

Kérésed parancs. --NZs 2005. október 19., 21:30 (CEST)Válasz

Hárfakép[szerkesztés]

Szia! Jó kis cikk ez, kár így lehúzni... Szerintem ha kicseréled a szerb sr:Слика:Harfa1.jpg-t (ami ugyan szép, de nincs "forrása" és itt a huwikin a licenc "szent dolog"...) a francia fr:Image:Harpe.png-ra (ami a szépség mellett GFDL is), nyenyec is megbékél, tán még az abszolút értéket is ismeri :-) -- CsTom 2005. október 21., 12:55 (CEST)Válasz

Írtam a szerb wikibe a feltöltőjének, majd meglátjuk, mi lesz. Alensha  * 2005. október 21., 14:17 (CEST)Válasz

1600x1200[szerkesztés]

Ilyen felbontasban a sok baloldali kep miatt lepcsosek a szakaszcimek. Nem akarom tovabb korrigalni, mert jobbra teve meg hianyok keletkeznek. De valahogy meg kellene oldani ezeket. Tapasztalatom szerint ha jobb oldalra mindig szakasz aljara teszunk kepeket, akkor azokat a rendszer ugy rendezi be, hogy lelognak a szakaszbol, es eleg dinamikusan berendezodnek minden felbontasban.

Bal oldalra olyan kis kepet lehet tenni, es olyan sok szoveget kell irni, hogy a legnagyobb felbontasban is tobb legyen a szoveg magassaga, mint a kep magassaga.

Sajnos ez a keprendezes dolog nem igazan tokeletes a WP-ben. En is nagyon megszenvedtem. --Math 2005. október 21., 13:24 (CEST)Válasz

Talán feldobná a cikked, ha ejtenél néhány szót a "szél hárfáról" is, nevűkben, de kezelhetőségükben is van némi rokonság, csak az avatottak tudják jól kezelni mindkettőt. Olvasd el, majd töröld le az alábbi szöveget: (nem használható fel szószerint)

SZÉLLEL MŰKÖDŐ KORDOFON
Végül az utolsó ismertetett Kordofon húros hangszer az eolhárfa: Négyszögletes hangszekrényre erösített, egyforma hosszú, de különböző vastagságú fém-, vagy bélhúrokból álló hangszer, amelyeket a szél szólaltat meg.

(nem használható fel szószerint)

A közelben feltárt, ’síró égi csatorna” néven említett kupola, mindennek ellentéteként egy nagyméretű, rendkívül kellemes hangú, olykor fel-felsíró szélhárfát körülvevő, oszlopos terem volt, ami különös búgásával, pendüléseivel, és furcsa susogásával elámította felfedezőit.
A kutatók (B. Günsberger és követői) az írásos forrásokból következtetnek valamiféle „szélmester „meglétére, akinek tiszte a szélhárfa pontos beállítása, évszakonkénti áthangolása lehetett. Személyük csak nagyon szűk körben volt ismeretes, munkájukat teljesen titokban, éjszakánként végezték. Egymást titkos kézjegyekkel azonosították, és holdfordulóként váltották egymást. A hárfa pontos behangolása a régészeknek sosem sikerült.

Emlegetnek a feltárási jegyzokönyvek egy ezüst- és egy aranylemezből készült, díszes darabot is, amit különös hangja miatt „nightingale” – nek is tituláltak.

A Gabionban orzött "Szélhárfa II." dossziéból kiderül, hogy a II. világháború utáni zavaros helyzetben Ante Topic Mimara, a kétes hírű horvát műgyüjtő szerezte meg, elég csalárd módon, akinek spliti villája kertjében a bora feltámadásakor, eléggé furcsa, éneklő (szoprán) hangok hallatszottak, elandalítva a látogatókat. Üdv. - » KeFe « ■ 2005. október 21., 14:07 (CEST)Válasz

Burmai hárfa[szerkesztés]

Ez egy piros link, mert nem a megfelelő helyre a burmai hárfára mutat. A Kora szintén. A Kora görög eredetű női név, jelentése: hajadon, szűz. A linked ide mutat! Mi köze a női névnek a hárfákhoz? Kérlek javítsd ki. - Üdv. » KeFe « * 2005. november 19., 08:27 (CET)Válasz

Az Aeolhárfa, mint szócikk eléggé rövid, viszont a Hárf szócikked szinvonalát növelné, - ha átraknád. (Így ahogy most van) Később ha már kiemelt szócikk lesz, (vagy ezt követően), kiegészítve újra külön választhatod.

Hidd el jószándékkal írom le ezeket a sorokat, mert az olvasók, (de a kijelölésre szavazó szerkesztők is), a beltartalma, vagyis összetettsége, sokoldalusága miatt fogják a cikkedet megitélni.

Megjegyzés: E néhány sor, Téged nem kötelez semmira, csak ajánlás. Üdv. - » KeFe « ■ 2005. október 22., 07:31 (CEST)Válasz

1400px szélesen...[szerkesztés]

...így néz ki az oldal: http://www.freewebs.com/cstom/Harfa1400px.jpg (1070px fölött lépcsõsödik). Már csak ez az egy kép maradt lépcsõs :) -- CsTom 2005. október 22., 13:26 (CEST)Válasz

Idegen szavak szótára :)[szerkesztés]

A kromatikus és a diatonikus hangok/skála bővebb magyarázata ráférne a cikkre, (vagy meg kellene írni a hivatkozást), lévén túl sokszor szerepel benne - Serinde üzenet 2005. december 6., 08:42 (CET)Válasz

panaszkönyv :)[szerkesztés]

Nekem sok észrevételem lesz, de ez nem azt jelenti, hogy te ennyire rosszat csináltál volna, csak azt, hogy én ennyire komolyan veszem a felkérésedet.

  • A "kampós hárfa", "pedálhárfa" technikai megoldásokat jelölnek, én nem tekinteném ezeket külön hangszernek, ahogy pl. az elektromos ablakemelővel ellátott autókat nem tekintem a gépjárművek egy külön kategóriájának. Ráadásul az, hogy külön cikkben vannak megírva, megnehezíti a modern hárfa kialakulásának folyamatába való beillesztésüket. Ezzel szemben a többsoros kromatikus hárfákat nyugodtan lehetne egy másik cikkbe száműzni, ezeket nagyon ritkán használják, bizonyos értelemben a fejlődés zsákutcái, inkább csak érdekességek.
  • A pszaltérium- és citeraféle hangszereket érdemes megkülönböztetni a hárfaféléktől, a közös bennük csak az, hogy nagyon sok húrjuk van. :) Ez vonatkozik az eol-hárfára is, de a neve miatt mindenképp indokolt az említése. (Sajnálom, nekem ez a fejlövésem, hogy a hangszereket mindig rendszerezni akarom, mint a rovarfajokat.)
  • "A klasszicizmustól napjainkig" tartó időszak "a pengetős hangszerekre nézve elég katasztrofálisra sikeredett": ez csak a hangversenytermekre igaz, a házimuzsikálásban a klasszicizmus és a korai romantika a gitár igazi fénykora, akár úgy is, mint a "szegények zongorája", pl. Schubert és Berlioz nem rendelkezett zongorával, de gitárral igen, Paganini gitár-virtuóz is volt stb.
  • A dél-amerikai hárfákat nem helyes a történeti részben említeni, ezek ott élő, népszerű hangszerek, nem a "világzene"-őrület hozta őket felszínre. Lehetne egy olyan fejezet, hogy "A hárfa a népzenében"?
  • Végül: a szöveget végigolvasva a laikus számára nem válik egykönnyen világossá az, hogy a mai modern koncerthárfa, amit a hangversenytermekben lát, hall, micsoda tulajdonképpen, milyen elven működik, hogy diatónikus-e diatonikus-e, vagy sem, hogy az most jó, vagy rossz, stb. csak bonyolult kitérők után.

--Villanueva 2006. február 6., 10:56 (CET)Válasz

Egész jó cikk. Mielőtt címlapos lenne, át kéne rágni magunkat pár dolgon.

„Ezek a hangszerek később egyéni fejlődési útra tértek, és népi hangszerekké váltak.”

Ezzel a gondolattal vitáznék. Vagy bővebben ki kéne fejteni, vagy törölni. Eredetileg szerintem minden hangszer népi volt (1-2 kivétellel, pl. orgona). Ha ma népi hangszerként használatos, az azt jelenheti, hogy a hangszer egy korábbi fejlődési szakaszában maradt fönn napjainkig (mert pl. kiment a divatból), vagyis a hangszerkészítők és zenészek nem tartották fontosnak a hangszer fejlesztését, ellentétben a zongorával, csellóval stb. Csúnya szóval primitív hangszer maradt a mai pódiumhangszerekhez képest. Nyilván az áruk is alacsonyabb volt, v. egyszerűbb volt házilag elkészíteni. Tehát csak népi hangszer maradt, nem futott be nagyobb karriert. Egyúttal a hagyományos zenéhez is jobban illett, épp régies volta miatt. A népzenéről pedig: azokban a kultúrákban, ahol még valóban létezik élő népzene, ott nem különül el egyértelműen a műzenétől. Kodály-Bartók előtt ez nálunk sem volt másképp.

„Ez a korszak a pengetős hangszerekre nézve rendkívül kedvezőtlen volt, mert vagy kivesztek vagy különlegességgé váltak. Egyedül a hárfa tudott megmaradni.”

Ez a két mondat túl aranyos: a hárfa, mint veszélyeztetett állatfaj.

„igazából a romantika kora óta szerepel a zenekarokban, bár igen ritkán.”

Melyik operában v. balettben nem szerepel? Ellentmondásos bekezdés. La bohème.: Ez a Bohémélet?

„A hárfa (Kantele néven) a finn Kalevalában Vejnemöjnen hangszere. A héber kultúrában Dávid király hangszere volt, aki a hárfa segítségével űzte el a gonosz szellemeket Saulból.”

Dávid király hangszerének neve fordításonként és idézetenként változó. A korai ábrázolásokon gyakran pszaltériumon játszik (innen ered a psalmus: zsoltár kifejezés), melyet plektrummal pengettek, (így kísérték a zsoltárokat), esetleg verőkkel szólaltatták meg. Így a cimbalmosok és a citerások is jelentkezhetnek Dávid örököséül. A kantele is inkább citeraféle (fogólap nélkül). A Biblia szót ettől függetlenül nem kell szándékosan kerülni.

„A hárfa, mint szimbólum”: kiegészíteném még olyasmivel, hogy nőiesség, lágyság, elegancia, romantikus érzelmek. Szépek a képek, a festmény is hasonlót sugall. A zeneszerzők is okkal komponáltak erre a hangszerre. A h. hangszíne nagyon sajátos, (zenekari tuttiban/szólóban) erre is lehetne utalni, akár hangulati, akár akusztikai oldalról.

„nem csak félhangokat, hanem annál kisebbeket is lehet rajta játszani”: kisebb hangközöket, negyedhangot stb.

„…feltaláltak egy olyan tabulatúrát, amelyik egyaránt kompatibilis volt a hárfával…” Ez talányosan hangzik.

„Ebben a korszakban a hárfa egyáltalán nem játszott jelentős szerepet. „ Ez nem valami figyelemfelkeltő. Persze, hogy nem játszott túl nagy szerepet, (csak kísérő szerepet), hiszen korlátozottak voltak a lehetőségei, mivel diatonikus hangolású volt. Az igény mégiscsak megvolt a hangszer fejlesztésére, hiszen utána egy képernyőnyit írtál erről. Continuo korszak (Cím) helyett legyen inkább Barokk kor, Barokk zene.

Általános észrevételek:

  • a hangszerneveket kis betűkkel írjuk, hacsak nem márkát, készítőt jelöl. Erről mit lehet tudni: Arpa Ilanera?
  • Diatónia – diatonikus (rövid o).

Karmester

javaslat képekhez[szerkesztés]

"Az eredeti, antik hárfa és a modern koncerthárfa felépítése" című képhez lenne javaslatom: a "Gomb" és "Hátlap" megnevezés nem szakszerű és talán felesleges is(nem tartozik a hárfa általános ismeretetésének definiciói közé), a "Hangoszlop"-nak pedig "Rezonáns" a valódi neve. Hiányzik még a "Fej" megjelölése és akkor már a "Húrok"-ra is mutathatna egy vonal/nyíl.

Ha jó hárfás képekre van szükség, akkor ajánlanám ezt az oldalt: http://www.harpspectrum.org/what/what.shtml

Üdvözlettel: egy hárfás

)

Köszönjük, de sajnos az oldal tartalma szerzői jogi védelem alatt van (Copyright 2002 - 2005, Harp Spectrum All Rights Reserved) és mi csak onnan vehetünk át képeket, ahol kifejezetten megengedik a szavad felhasználást. További információkért olvasd el a felküldési útmutatót - Serinde üzenet 2006. február 8., 20:26 (CET)Válasz

Viszont "Külső hivatkozások"-ra nagyon jó! --Villanueva 2006. február 9., 19:43 (CET)Válasz


Észrevétel "Hárfás" VS. "Híres hárfások"[szerkesztés]

Észrevettem, hogy az oldalon lejjebb szereplő "Híres hárfások" (a "Híres hárfakészítők" felett) nem egyezik meg az oldal tetején jobb oldalt található "Hárfás" szócikkel (Hangszerjátékos: Hárfás), pedig a kettőnek ugyanoda kellene vezetnie. A "Hárfás" szócikk bővebb, mint amennyi a Hárfa oldalon fel van tüntetve. Lehetne valahogy a kettőt egyesíteni?

Üdv: Hurgusz

Hárfa 2.0[szerkesztés]

Teljesen megújult a szócikk, új koncepció szerint. Ez a cikk a hárfával mint általános értelemben vett hangszertani kategóriával foglalkozik, történetével, elterjedésével, melyben a modern zenekari hárfa is csak egy epizód. A koncerthárfáról külön cikk szól, mint az ókori görög hárfákról is, és majd lesznek még egyéb hárfatípusokról is cikkek. – Villanueva vita 2011. július 25., 18:39 (CEST)Válasz