Vita:Hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Vargamate 12 évvel ezelőtt a(z) Magyar nyelv témában

Engem eléggé zavarnak a táblázatban a nagybetűvel írt nyelvnevek. Dani (vita) 2008. november 6., 21:14 (CET)Válasz

Én azon az alapon írtam őket nagybetűvel, hogy az egyes sorok első oszlopában állnak – de igazad van, mert az OH. 149. oldalán lévő példatáblázatnak is csak a fejlécében lévő rovatokat írják nagy kezdőbetűvel, a többi cellák tartalmát (amelyekben csak szavak vagy szókapcsolatok vannak) már nem. Ádám 2008. november 7., 18:12 (CET)Válasz

Magyar nyelv[szerkesztés]

Biztos, hogy a bab szóban [ɔ] hangot ejtünk? Szerintem a magyar nyelvben inkább a rövid o hanghoz áll közelebb ez a hang, a betűvel viszont szerintem az [ɑ] hangot jelöljük. Szerintem jobban hasonlít a magyar bab az angol car szó magánhangzójára, mint a force magánhangzójára. - Vargamate vita 2010. október 31., 21:11 (CET)Válasz

Elnézést, csak most vettem észre a felvetésed. Az általad írott [ɑ] jel az ajakkerekítés nélküli hangra utal. Nem hiszem, hogy az a által jelölt hangot ajakkerekítés nélkül ejtenénk. Másrészt az általad írott jel legalsó nyelvállású hangra utal. Erről valóban eltérnek a szakmai álláspontok, hogy alsó vagy legalsó nyelvállású – vagy inkább hogy melyikhez áll közelebb, merthogy igazából a kettő közé esik. Én úgy veszem észre, az a kiejtésekor alig jobban nyitjuk ki a szánkat (ejtjük le az állkapcsot), mint az e kiejtésekor, viszont jóval kevésbé nyitjuk ki a szánkat, mint az á ejtésekor, tehát én arra hajlok, hogy ez inkább alsó, nem pedig legalsó nyelvállású. (Próbáld ki: tedd az ujjad az álladra vagy az állad alá, és nézd meg, lejjebb csúszik-e, mikor azt mondod: tegnap. Aztán nézd meg, mennyit mozdul akkor, ha azt mondod: ágyat. Szerintem az utóbbinál jobban elmozdul; az előbbit akár mozdulatlan állal is ki lehet ejteni teljesen természetesen, sőt én úgy veszem észre, mintha kicsit feljebb is mozdulna az áll a tegnap-nál: márpedig az e alsó nyelvállású.) Nádasdy Ádám ezt egy alkalommal úgy szemléltette, hogy elkezdett számolni magyarul, de amikor a 6-oshoz ért, az angol hot szót ejtette ki. És nem tűnt fel nekem semmi: ilyen közel esik ez a két hang. – Az o által jelölt hang egyébként az alsónál egy fokkal zártabb (középső nyelvállású), s ennek a fonetikai jele is /o/. Az a által jelölt hanggal tehát nem esik egybe, bár az tény, hogy egyes nyelvekben (pl. az olaszban vagy a franciában) ugyanez a hang már az o nyílt változatának felel meg. Ez már legyen az ő bajuk. :) Ádám 2011. szeptember 17., 03:36 (CEST)Válasz

Köszi, hogy válaszoltál. Viszont az lenne még a kérdésem, hogy ha az angol hot kb. ugyanaz, mint a magyar hat, akkor nem inkább ɑ lenne az "a" hang jelölése, mivel a Gimson-féle átírás ezzel jelöli az angol hot magánhangzóját? Én mindig azt hittem, hogy az ɔ a force mgh-ját jelöli, az pedig messze van a hat mgh-jától (legalábbis az én kiejtésem szerint - vannak, akik elég o-san ejtik az a-t). Persze annak is van alapja, hogy az a nagyon hasonló az o-hoz, mert egyszer egy német ismerősom bocsánotnak hallotta, hogy azt mondtam, bocsánat... - Vargamate vita 2011. szeptember 17., 11:46 (CEST)Válasz

A Gimson-féle átírás nem azonos az IPA-félével, és mi itt az utóbbit használjuk. A Gimson-féle az angolhoz lett kifejlesztve, míg az IPA nemzetközi. Hogy az /ɔ/ mennyire nem azonos az /o/-val, arra vesd össze pl. a called és a cold különbségét (bár ez utóbbiban diftongus szerepel). Ez egy nyílt o (a force-ban is), ami valóban közel áll a magyar a-hoz. Én is tapasztaltam már olyat, hogy külföldiek o-val közelítik a magyar a-t (egy angol anyanyelvű fickó „sojt”-ként írta le, hogy sajt). Lehet, hogy a called, a force és a hot szigorúan véve nem esnek egybe, főleg az utóbbi kettő (már maga a hosszúságkülönbség is befolyásolhatja a kiejtést, mint ahogy a magyar ö és ő sem ugyanolyan nyíltsággal ejtődik), de itt egy leképezésről van szó, hogy megpróbáljuk a hangokat a meglévő skatulyákba tuszkolni. Van, ami pontosabban odaillik, van, ami felülről közelíti, és van, ami alulról – némelyek közelebbről, mások távolabbról. Ez van. Ádám 2011. szeptember 17., 14:58 (CEST)Válasz

Értem. Igazából azt hittem, hogy az [ɔ] a rövid o, az [o:] a hosszú "ó", és az [ɑ] a magyar "a" hang, de látom, tévedtem. Köszi, hogy segítettél! - Vargamate vita 2011. szeptember 17., 19:37 (CEST)Válasz