Hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 m • v • sz  IPA-magánhangzótáblakép • Loudspeaker.svg hang
Elöl képzett Elöl-​köz. k. Középen képzett Hátul-​köz. k. Hátul képzett
Felső nyelvállású
Blank vowel trapezoid.svg
i • y
ɨ • ʉ
ɯ • u
ɪ • ʏ
ɪ̈ • ʊ̈
 • ʊ
e • ø
ɘ • ɵ
ɤ • o
ɛ  • œ
ɜ • ɞ
ʌ • ɔ
æ •
a • ɶ
ɑ • ɒ
Középső-felső ny.
Középső ny.
Alsó-középső ny.
Alsó nyelvállású
Alsó-legalsó ny.
Legalsó ny.

A párban álló magánhangzók közül a bal oldali ajakréses, a jobb oldali ajakkerekítéses.
A sárga háttérrel jelölt hangok hosszú vagy rövid formái a magyar köznyelv fonémái.

IPA
IPA-kód 306
IPA-jel ɔ
IPA-kép Xsampa-O2.png
X-SAMPA O
Kirshenbaum O
Hangminta Hallgat hallgat

A hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó egyes beszélt nyelvekben használt magánhangzó.

A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot az ɔ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig O. IPA-jelét egy fordított c betű alkotja; a jelet és a hangot egyaránt „nyílt o”-nak hívják. Ez az elnevezés annyiban utal a hangra, hogy az [o] által jelölt hátul képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzóhoz hasonló, csak annál nyitottabb képzésű. A jelet pedig annyiban írja le a név, hogy az egy, a körívén megnyitott o-nak is tekinthető.

Jellemzői[szerkesztés]

  • Képzéshely szerint hátul képzett, ami annyit tesz, hogy a nyelv a lehető leghátrább húzódik vissza a szájban, ahol még elkerülhető a mássalhangzót létrehozó akadály.
  • Nyelvállás szerint alsó nyelvállású (más szóval félig nyílt), ami azt jelenti, hogy a nyelv a legalsó (nyílt) és a középső (félig zárt) állás közt helyezkedik el.
  • Kerekítettség szerint kerekített (labiális), vagyis az ajkak kört alkotnak, nem húzódnak szét.

Előfordulása[szerkesztés]

Nyelv Szó IPA Jelentés Megjegyzés
albán po [pɔ] ’igen’
angol ausztráliai hot [hɔt] ’forró’ Lásd ausztráliai angol hangtan
amerikai bog [bɔg] ’mocsár’ Egyes beszélőknél, lásd angol hangtan
elfogadott angol kiejtés bore [bɔː] ’fúr’ Lásd angol hangtan
bengáli বস [bɔʃ] ’ül’ Lásd bengáli hangtan
cseh oko [ɔkɔ] ’szem’ Lásd cseh hangtan
feröeri nátt [nɔtː] ’csont’
francia[1] sort [sɔʀ] ’sors’ Lásd francia hangtan
grúz[2] სწრი [sʦʼɔɾi] ’helyes’
holland bot [bɔt] ’csont’ Lásd holland hangtan
katalán[3] cosa [kɔzə] ’dolog’ Lásd katalán hangtan
kínai kantoni nyelv /ngo5 [ŋɔː˩˧] ’én’ Lásd standard kantoni
mandarin nyelv 我/wǒ [uɔ˨˩˦] ’én’ Lásd standard mandarin
lao [bɔː] ’eredet’
lengyel[4] kot [kɔt] ’macska’ Lásd lengyel hangtan
német voll [fɔl] ’teli’ Lásd német hangtan
norvég topp [tɔp] ’csúcs’ Lásd norvég hangtan
okcitán òme [ˈɔme] ’ember’
olasz[5] parola [paˈɾɔːla] ’szó’ Lásd olasz hangtan
portugál[6] só [sɔ] ’egyedül’ Lásd portugál hangtan
svéd åtta [ˈɔtːa] ’nyolc’ Lásd svéd hangtan
tádzsik тоҷикӣ [tɔːdʒɪˈkiː] ’tádzsik nyelv’
vietnami to [tɔ̄] ’nagy’ Lásd vietnami hangtan

Források[szerkesztés]

  1. Fougeron & Smith (1993:73)
  2. Shosted & Chikovani (2006:261-262)
  3. Carbonell & Llisterri (1992:54)
  4. Jassem (2003:105)
  5. Rogers & d'Arcangeli (2004:119)
  6. Cruz-Ferreira (1995:91)

Irodalom[szerkesztés]

  • Carbonell, Joan F. & Joaquim Llisterri (1992). „Catalan” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 22 (1-2), 53-56. o.  
  • Cruz-Ferreira, Madalena (1995). „European Portuguese” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 25 (2), 90-94. o.  
  • Fougeron, Cecile (1993). „Illustrations of the IPA:French” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 23 (2), 73-76. o.  
  • Jassem, Wiktor (2003). „Polish” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 33 (1), 103-107. o.  
  • Rogers, Derek & Luciana d'Arcangeli (2004). „Italian” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 34 (1), 117-121. o.  
  • Shosted, Ryan K. & Chikovani Vakhtang (2006). „Standard Georgian” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 36 (2), 255-264. o.