Vita:Gravitáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
E szócikk témája fizika tantárgyból a középiskolai tananyag része.
P physics.png Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Fizikai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Mérföldkövek a cikk életútján
Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény

Vitaarchívum
Filing cabinet icon.svg
1. 2007. április 12. – 2010. július 23. (Archív01)

Ki is hát az említett szerző?[szerkesztés]

A Wikipédia kontextusában nehezen értelmezhető ez a megjegyzés: Ez a bekezdés a szerző eredeti magyar nyelvű közlése a „Csillagászat Éve 2009” tiszteletére. Pontosítani kéne, hogy kiről is van szó, hiszen a laptörténet egyre gyarapodik. WikiThanks.png Karmela posta 2011. július 31., 18:05 (CEST)

árapály[szerkesztés]

Üdv,

ellentmondást érzek a föld felszínén tartott 1kg tömegű testre a Hold és Nap által gyakorolt tömegvonzás értéke és az árapály bekezdésben jellemzett a Hold elsődleges a Nap másodlagos szerepe között. Az ellentmondás nekem abban mutatkozik, hogy a Napnak erre a kis tömegre nagyobb a tömegvonzása, mint a Holdnak, mégis a Hold játszik elsődleges szerepet az árapály kialakításában, míg a Nap a másodlagos. A tengervíz esetében fellépő dagálykúp valójában a vonzott víztömeg és a rá ható égitest távolságától és tömegvonzó képességétől függ, ami itt nincs letárgyalva. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Tgely (vitalap | szerkesztései) 2016. július 24., 12:25‎

a Napnak erre a kis tömegre nagyobb a tömegvonzása, mint a Holdnak

Ezt mi alapján jelented ki? misibacsi*üzenet 2016. július 24., 16:07 (CEST)

A kérdés teljesen jogos - én az Arvisura kapcsán a jégkorszak lehetséges okait keresve találtam rá arra az igen hatalmas ellentmondásra, hogy a Nap gravitációs ereje kb. 170 szerese a Holdénak (nem tévedés, - én is kiszámoltam, sőt a Gravitáció szócikkben is ez az arány van). Felvettem a kapcsolatot az ELTE elméleti tanszékével, ahol azt közölték, hogy a dagálypotenciál számításnál köbösen (!?) kell számolni a Földre ható égitestek távolságát. Erről találtam egy cikket az ELTE tananyagai közt ( http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/Oceanografia/ch07s02.html )- tehát téves néhány általános vélekedés a magyar wikin az árapállyal kapcsolatban.– Ljerk vita 2017. szeptember 21., 14:27 (CEST) A pontos válaszlevél szövege Katz Sándortól (ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Tanszékvezető) 2017. február 23.:

"Tisztelt Császár István!

Az árapály erőt nem közvetlenül a gravitációs erő, hanem annak a föld két oldala közti különbsége okozza, így az nem a távolság négyzetével, hanem a harmadik hatványával arányos. Behelyettesítve a föld-hold-nap adatokat így nem az az ön által említett 150-es szorzó, hanem kb. 1/2 szorzó adódik. Tehát valóban van a napnak árapály hatása, de ez fele a Hold hatásának. Ez megfigyelhető, ennek köszönhető például, hogy újhold és telihold esetén az árapály jelenség maximális.

Üdvözlettel, Katz Sándor" – Ljerk vita 2017. szeptember 21., 14:48 (CEST)