Vita:Gízai nagy piramis/Archív01

Nem teljesen világos előttem, hogy a hét csodába csak a Nagy-piramist számolták bele, vagy a kisebbeket is. Én eddig úgy tudtam, az egész piramiskomplexumot, de az enwiki összezavart. Gyors Google-keresés:

• "wonders of the world" pyramid: 125 000 találat
• "wonders of the world" pyramids: 233 000 találat

Van valakinek valami megbízható ókori forása? – Alensha ^üzi 2007. január 16., 23:21 (CET)

"És láttam valahány gúlát, mit csak Egyitom emelt...", írta Szidóni Antipatrosz. Valószínű tehát, hogy nem csak a Nagy piramisról, hanem a kisebbekről is szó van. Forrás: A világ csodái Üdvözlettel: Moony^vita 2009. április 28., 12:48 (CEST)

Lektorsablon

Lektorsablont tettem a cikkre, mielőtt leszedi valami túlbuzgó wikipédista azzal, hogy de niiiincs indoklás a vitalapján!, ideírom, miért: mert nem jó a cikk. kibővítem majd, kb. ugyanannyi idő lesz, mintha itt részletezném a hibáit, de addig se higgye az idetévedő, hogy ez a végleges változat. – Alensha ^üzi 2007. január 16., 23:25 (CET)

A görög Antipatrosz írt a hét világcsodáról, ebben Kheopsz fáraó piramisa szerepel.--Talmann 2007. január 16., 23:26 (CET)

Köszi, ezt majd tisztázom a cikkben. – Alensha ^üzi 2007. január 17., 02:42 (CET)

Kheopsz

Értem, hogy miért lesz Kheopszból Hufu, de legalább zárójelben jó lenne odaírni a Kheopszot is. Majdnem mindenki így ismeri, így tanulta. Peace! :-) Totya (vitæ) 2007. január 16., 23:26 (CET)

Persze, benne lesz, csak ez a cikk egy nagyobb munka, ma nem tudtam nagyobb dologba fogni, csak beraktam a teendőim közé. :) – Alensha ^üzi 2007. január 17., 02:42 (CET)

Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• DieBuche a(z) Superseded törlési jelzést tette a(z) Image:Mercury_god.jpg nevű képre(eltérés);
  

-- CommonsTicker 2007. március 17., 15:15 (CET)

Kritika

Már elnézést, de Nemeréket meg ilyeneket forrásnak idetenni... ez nagyon komolytalan. Ennyi erővel azt is mondhatnánk, hogy Hufu varázslói dobálták össze a köveket. Vágógép meg emelődaru... L András ^vita 2009. április 29., 15:57 (CEST)

Pár megjegyzés

Elnézést kérek, hogy idepofátlankodok. De az egész cikk kaotikus és szinte nulla a relevanciája magára a Nagy Piramisra. Ezért csak pár megjegyzés:

bevezető - „bár egyetlen egyiptológus szakértő és tudós sem tudta ezeddig bizonyítani, hogy valóban Hufu építtette volna” -- Ez már off. A Nagy Galéria felépítményében lévő egyik gerendán olvasható a munkások felirata, Hufu nevével. Innen a biztos datálás, nem csak az ókori forrásokból. (Forrást most nem tudok, de meg lehet találni.)
- „több más (korábban és később épített) piramisról is bizonyított a temetkezési cél” -- Ez így helytelen. A későbbiek ennek mintájára épültek, ide tehát irrelevánsak. A korábbiakat meg adatolni kéne.

Tájolása és külső méretei A Nagy Piramis tematikája (tájolás, méretek, matematikai és csillagászati analízis) eléggé kidolgozott (sőt, gyak. a legjobban kidolgozott az összes közül, de talán az egész ókorban is), a könyvtárakban már elég komoly könyvek állnak rendelkezésre, még a „nagyszinesek” is azok.

A piramis építése - „Jelenleg nincs egyértelműen bizonyított elmélet arra vonatkozóan, hogy a három nagy piramis miként és milyen célból épült fel.” -- A Kheopsz az 1 db piramis. A másik kettő (Hafré, Menkauré) két másik. Ez a fogalmazás így egy másik cikkbe - pl. „Gizai-piramiskomplexum” - mehetne csak.
- „(bár egyéb anyagokat - például habarcsot - is felhasználtak)”--??Hol?

A betonból öntés egyértelmű marhaság. A japán kísérlet pedig a végére kellene, mert fontos, bebizonyította a jelen tudomány csődjét, de szintén forrásokkal, mert azok vannak bőségesen. Egyébként is mindenhez forrás kellene. Nem akartam forrássablont betenni, mert akkor egy rakás helyre kéne és csak randítaná a cikket.

Javaslat: Előre kéne venni a tényeket és azok alapján megírni a cikket. (Tehát nem azzal kéne foglalkozni, hogy hogyan épülhetett, mit jelképezhet, meg ilyenek, hanem hogy hogy néz ki, hol van, mik vannak körülötte, benne (pl. mért nincs benne, hogy eredetileg hófehér mészkő borította, csúcsán pedig ragyogó arany-piramidion (kis-piramis, un. benben-kő) volt? Ez elég fontos. Mivel innen lehet vizuálisan elképzelni, milyen látványt nyújthatott eredetileg és milyen drámai lehetett, mikor a felkelő nap a csúcsán ragyogott fel.) És egy másik fejezetbe a végére jöhet az összes elmélet (akár az elméletiek, meg hülyeségek is). Így a cikk „ütősebb” lenne. (Forráshiányban én nem tudom megírni.) És kivételesen ebben az enwikit nyugodtan lehetne alapnak venni, mivel szépen kidolgozott.

Nemere max másodlagos forrás és ezt így lehetne is jelezni. Viszont mivel a téma igen alaposan kidolgozott és a közelmúltban is komoly kutatások folytak (pl. Zahi Hawassi által), a magyar műkedvelő régészet mellőzhető lenne. Nem azért mert áltudomány, hanem azért, mert azok is csak a forrásokból merítenek (megjegyzem, igen sekélyesen). 6-ból 3 hivatkozás pedig Nemere. Ez több, mint abszurd. Ahogyan az összes index.hu hivatkozás is azonnal kiveendő belőle. A piramisok kutatása ugyanis nem áltudomány, hanem az egyiptológia egyik igen jelentős, komoly felkészültséget igénylő szakterülete. Még az olyan részei is, mint az Atlantisz-al, vagy az Orion csillagképpel való összefüggései is azok. – eLVe ^kedvesSzavak 2009. április 30., 11:22 (CEST)

---

„A Hufu-piramis mindhárom kamrája sírkamra volt. Kidolgozottságuk mértéke mutatja, hogy az alsó kettőt egyáltalán nem is akarták befejezni, valószínűleg az uralkodó korai elhalálozása esetére hagyták ezeket az üregeket, hogy mindig legyen készenlétben egy sírkamra.” -- Ez így nem állja meg a helyét. A) Nem tudjuk, mi volt a 3 kamra. B) A befejezetlenségből sokan arra következtetnek, hogy ez nem véletlen (mert ugyan mért ne tudták volna befejezni?), hanem egy szimbolikus kamra, ami Ozirisz sírjára utal. – eLVe ^kedvesSzavak 2009. április 30., 14:21 (CEST)

Az alsóra talán ráfoghatjuk, hogy Ozíriszre utaló, de épp akkor nem érthető, hogy miért nem fejezték be (ha már befejezhették volna). A befejezetlenség inkább arra mutat, hogy az építés előrehaladtával akkor hagyták abba, amikor már nem volt rá szükség. Okafogyottá válhat-e egy kultikus kamra? L András ^vita 2009. április 30., 15:58 (CEST)

---

Sajnos, mint említettem, nekem itt ilyen jellegű forrásaim most nincsenek, de ha emlékeim nem csalnak, épp a befejezetlenség okán gondolják egyesek, hogy ez egy szimbolikus kamra. (És persze jobb híján, az eléggé kézenfekvő, ám semmivel sem értelmesebb első - második - harmadik sírkamra elmélet mellett.) • Alapvetően érdemes abból kiindulni sztem, hogy az ókorban mindent okkal csináltak. Egy húsz évig épülő ekkora objektumnál nehéz elképzelni, hogy valamit ne fejeztek volna be. Különösen tekintetbe véve azt, hogy az egész tömegéhez képest lényegében parányi össztérfogatúak a belső terek, valamint a tájolás, összeillesztés, stb precizitását. (Egyébként melyik lenne a másik befejezetlen? A királynő kamrája? Miért?) De az egész problematikát pont ez adja, hogy semmiről nem tudunk semmit. Az van, ami van: egy szigorú matematikával és csillagászati mérésekkel (sőt tájolással) épített piramis (ill. piramiskomplexum), benne bizonytalan célú kamrák és folyosók és egy szarkofág. A többi elmélet.

A Királyné Kamrája is befejezetlen. Vojtech Zamarovski: (Az alsó sírkamra)..."befejezetlen, akárcsak a másik, amely a piramis magvában, pontosan a csúcs alatt..." (helyezkedik el). Kákosy László (aki az irodalomjegyzékben is szerepel): "A királyné kamrája elnevezésnek nincs semmi alapja. Az Óbirodalom idején a királyt és a királynét sosem temették egyazon építménybe." Kákosy is egyértelműen a szakaszos építés, és a minden szinten készen álló sírkamrákról beszél. Az bizonyos, hogy a Nagy Királyi Feleség, Hotepheresz Henutszen sírja már előkerült, tehát értelme sincs. L András ^vita 2009. május 1., 09:04 (CEST)

---

De kilépek a vitából, mivel nem értek egyet az építési menet és módszer (sztem egyoldalú) bemutatásával (olyan címmel meg, hogy „Egy kielégítően alapos építési modell”, végképp. Ilyen ugyanis nincs.). Illig elmélete csak egy a sok közül. (A magyar nyelven időnként kiadott könyvek pedig megtévesztőek lehetnek, mert a szakirodalom jóval nagyobb.) Azért születnek rendre új elméletek, mert egyáltalán semmiféle magyarázat jelenleg nincs (még tudományos konszenzus szintjén sem). Az építési módszerről pedig annyit, hogy a mai technikai felkészültség és vívmányok mellett sem lehetséges még csak megközelítő munkálatokat sem elvégezni. (A japán betonpiramis építésére pont ezért került sor, mert már semmit nem bírtak kitalálni. De oly ronda lett, hogy az egyiptomi kormány kötelezte őket az eltüntetésére.:))

Valóban nincs konszenzus. Egyes elméletek azonban első ránézésre értéktelenek, míg mások megfontolandók. Heribert Illig egy merész tudós, akinek vannak brilliáns meglátásai, aprólékos kutatásai, és nagyon elvetemült következtetései. A cikkben hivatkozott munkájában azt írja, hogy kollégájának és társának, Franz Löhnernek a gyakorlatban is sikerült megvalósítani. Semmi okom nincs kételkedni ebben. Az ugyanezen munkájában lefektetett kronológiai elméletével nem értek egyet, de attól még az adatai és gyakorlati módszerei nem automatikusan elvetendők. Főképp nem, hogy a cikk eredeti verziójában a '60-as évekbeli Alvarez, meg a '80-as évekbeli japán kísérlet szerepelt csak, miközben Illigé a legfrisebb, az első sikeres vállalkozás. L András ^vita 2009. május 1., 09:09 (CEST)

---

Ahogy az enwiki írja (amit továbbra is ajánlanék alapnak, mert korrekt): „There have been varying scientific and alternative theories regarding the Great Pyramid's construction techniques. Most accepted construction theories are based on the idea that it was built by moving huge stones from a quarry and dragging and lifting them into place.” És ez azért csak „idea”, mert ötlet sincs ilyen méretű kövek mozgatására, úsztatására a több ezer km-nyire lévő bányákból. (Emiatt jött létre az „ókori műkő-öntés” hipotézise.) Az elméletek jók, a gyakorlatban azonban megbuktak.

A kövek vizi úton szállításáról még nem írtam. Mindenesetre valahogy odakerültek. :-) L András ^vita 2009. május 1., 09:11 (CEST)

---

Apróságok: a szarkofág kicsi emberi testnek a szokásos temetési szokásokat figyelembe véve; Khufu neve nem a Királyi kamrában van, hanem a fölötte lévő többrekeszes ismeretlen funkciójú boltozati rész egyik gerendáján; hogy mért nem építették be (amugy mivel?) az spekulatív; „Volt azonban, akinek sikerült az ókori technológiákkal és eszközökkel rekonstruálni az építkezést.” Dehát pont arról van szó, hogy nem volt.:)) Elméletben sikerült. A gyakorlatban nem működött még soha semmi.

A rekeszes felső rész funkciója egyáltalán nem ismeretlen. Ugyanezt az eljárást alkalmazták azóta, mióta a sírkamra a felépítménybe került. Teherelosztó szerepű. A több rekeszből néhány fölösleges, de ez csak túlbiztosítás. Ez volt az első sírkamra, amely ilyen magasra került, ráadásul nem is pontosan a csúcs alá, a tervezők nyilván nem akartak meglepetéseket. Hufu neve pedig csak falfirka jellegű, nem hivatalos szöveg, hanem afféle graffiti. Még szép, hogy ilyet máshol - mondjuk a sírkamrában - nem találunk. L András ^vita 2009. május 1., 09:17 (CEST)

---

„Az egyiptológia tagadja a csigasor, sőt az egyszerű csiga alkalmazásának lehetőségét, mert eddig ilyen nem került elő.” -- Nem tagadja. Hanem azt mondja, hogy az egykorú ábrázolásokon (amikből pedig töménytelen mennyiségű van) ilyen sehol nem szerepel, ezért nem volt.

Így van, nincs is szó csigáról a későbbiekben. Ez csak egy felvezetés a kötélfordítóhoz. L András ^vita 2009. május 1., 09:17 (CEST)

---

Továbbra is úgy gondolom,,hogy a legfontosabb a(z építészeti, matematikai, művészettörténeti, stb) tényleírás, és külön ettől az elméletek. Hangsúlyozva, hogy minden egyes magyarázati kísérlet csak elmélet és nem tény. Elmélet - cáfolat felépítéssel. És akkor oda mehet minden. A rámpás megoldástól az ufókon át Atlantiszig. Mert semmire nincs adat. És ebben a felépítésben a misztikus (vagy akármilyen, nem-materialista szemléletű) elméletek is teljesen rendben vannak, mert épp annyira relevánsak, mint akármelyik. Egyébként ha jól emlékszem, a legújabb elmélet a vízfeltöltéses-árasztásos, tekintve, hogy hajózóutak vannak a piramisoknál. (Ez itt persze ugyanúgy megbukik, mint a rámpás, mert gigantikus földmunkákat igényelne (amúgy a sivatagban:)), de nagyon sok templomnál működőképes. – eLVe ^kedvesSzavak 2009. április 30., 23:51 (CEST)

Igazad van, az összes elméletet bepakolom egy alcím alá és lerövidítem. L András ^vita 2009. május 1., 09:19 (CEST)

---

Upuaut

Kellene pár szó az Upuaut-akcióról is [1], mindenféle kamrákat találtak még, csak még nem nyitották fel, úgy tudom). Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. április 30., 23:59 (CEST)

Hogyne. csak már lassan itt is szócikk lesz, az meg fölös. Ezért az, valahol alul, hogy „A sikertelenség azonban nem "ismeretlen tényezőkön" múlik, hanem azon, hogy valószínűleg a IV. dinasztia egyik piramisában sincsenek a sírkamrákon kívül további helyiségek” nem jó, mert pont hogy a robot egy újabb (igaz kicsi) kamrába botlott.– eLVe ^kedvesSzavak 2009. május 1., 00:13 (CEST)

Én nem tudok semmiféle kicsi kamráról. A zárókövet áttörve üreget fedezett fel. Ez nem kamra, hanem a szellőző folytatása, még ha a National Geographic óriási szenzációként számol is be róla. Már a hatvanas évekbeli piramis-szerkezeti rajzokon jól látható a szellőzők helyzete, és az is, hogy a felszínig érnek. A meglepetés inkább az volt, hogy zárókő van benne, nem az, hogy utána folytatódik. L András ^vita 2009. május 1., 09:22 (CEST)

Az utolsó szakasz

Mi a funkciója a „Az építéssel kapcsolatos tévhitek” szakasznak? Nagyon szervetlen. És ha nem tévedek, most itt lényegében minden az Illig-féle elméletet akarja alátámasztani. Ez metodikailag helytelen.
Most van gránit vagy nincs gránit?:) (van) És mennyi az a „viszonylag kis mennyiségű”? A Szfinxet a Szfinxhez kéne rakni, ide minek? Az utolsó pont nem cáfolat. – eLVe ^kedvesSzavak 2009. május 1., 03:15 (CEST)

Nincs funkciója. Ezt benne találtam az eredeti cikkben, és sokat hezitáltam, mit tegyek vele. Most megerősítettél. Úgy ahogy van kiveszem az egészet. A gránit-kérdést még kibontom, ha pontos adatot találok. Arra emlékszem, hogy kevés, de hogy mennyire kevés, arra már nem. Közvetett bizonyíték erre, amikor a Menkauré-piramis burkolata kapcsán jegyzik meg az egyiptológusok, hogy ez a gránit első nagyobb arányú felhasználása. L András ^vita 2009. május 1., 09:25 (CEST)

A gránitról: egy kölcsönadás áldozatává vált könyvemben azt írták, hogy például a Nagy Galéria mennyezete készült gránittömbökből. A piramis teljes tömegéhez képest valóban elenyésző mennyiségű, de több száz tonnás mennyiségre becsülik. Az igazi érdekesség nem a mennyiség, hanem a bronzkori megmunkálás mikéntje. Ha meg tudom szerezni újra, elhozom ide. Stewe ^Feedback 2009. május 1., 09:30 (CEST)

A Nagy Galériának nincs mennyezete, (utólagos beszúrás: ide hülyeséget írtam) mivel egyre beljebb tolt rétegekkel boltozták be. Az építés pedig nem a bronzkorban, hanem a rézkorban volt. Ennek viszont jobban szeretem a kőrézkor terminusát. Ez jobban mutatja, hogy a rézkor teljes időtartama alatt kőeszközöket használtak minden olyan munkához, amelyhez a réz túl puha lett volna. Rézzel valóban nem lehet gránitot megmunkálni, de dolerittel igen. L András ^vita 2009. május 1., 09:42 (CEST)

Akkor ajánlom figyelmedbe ezt! A 39.oldalon szelvényrajzot is találsz.

A megmunkálásnál én nem csak a faragásról beszéltem, hanem a bányászat módjáról és a hasítás lehetőségeiről is, ami vet fel újabb kérdéseket is. Stewe ^Feedback 2009. május 1., 10:23 (CEST)

Megnéztem. Nem tudom, ki ez a Szabó Gergő, de ez nem is érdekes. Néhány dologra már a cikkben is választ adtam (például a szellőzőre). Saját magával is ellentmondásba kerül helyenként, amikor egy bekezdésben ír arról, hogy "bronzpengés kővágó fűrészeket" alkalmaztak, majd "a bronzot a Középbirodalom kora előtt nem alkalmazták". Gránit és dolomit kőeszközökről ír, amikor épp az asszuáni kőbányáknál egy rakás sérült doleritszerszámot találtak. Megerősíti, hogy a 98%-ot mészkőből építették! A bányászati technika leírása jó, de a szerszám nem diorit! A farönkös szállítási mód elképzelése már rég a múlté. Ennek cáfolgatására nem kellett volna energiát fordítani. Még a közölt egyiptomi festményen sem látszik semmi ilyesmi. A kőtömbök pontos méretre igazítása csak találgatás: félkész templomoknál látható, hogy a felső sor teteje csak durván csiszolt. Amikor a következő sort rárakták, akkor egymáson csiszolták őket össze, így érhető el a legnagyobb pontosság. Egyébként nagyjából korrekt, leszámítva hogy az "idegenek" közreműködését - talán szándékosan - csak egyetlen gyenge ellenérvvel tudta ellátni. A pí körüli hisztéria meg az egyebek csak hab a tortán. L András ^vita 2009. május 1., 11:30 (CEST)

Én sem tudok semmit Szabó Gergőről (talán egy naygon lelkes amatőr gyűjtő gyakorlott vágólapkezelő?) csak a fénykép és a valószínűleg nem tőle származó szelvény miatt linkeltem be. Stewe ^Feedback 2009. május 1., 13:33 (CEST)

Let's go! :))

Minden elnevezés mesterséges és semmi relevanciája az objektumra:).

„Valóban nincs konszenzus. Egyes elméletek azonban első ránézésre értéktelenek, míg mások megfontolandók.” -- Nem. Egyes elméletek általános(abb)an elterjedtek és hiányosságaik ellenére is bizonyos konszenzus övezi őket, míg mások több-kevesebb érdeklődésre tartanak számot (ezek általában a helybetömő jellegű elméletek, amik az előzőek lyukait foltozzák), míg a harmadik vonal az akadémikus tudományokon kívül eső terület. Ám azt eldönteni, hogy melyik az igazi, nem a mi dolgunk. Csak a felsorolás. Az viszont lehet kimerítően teljes.

„Heribert Illig egy merész tudós...” -- Illig a tudománynak sajnos kicsit Däniken-szerű figurája. Óvatosan érdemes kezelni azokat, akik mindenhez értenek (ld. Kitalált középkor, stb.) És amennyire igaz, hogy a Nagy Piramis bevonzza az összes hókuszpókuszt, ugyanígy vonzza a rejtélyfejtők népes táborát, akik hajlamosak kijelenti, hogy na ők aztán most megtalálták a megoldást. Bele kell nyugodni, hogy bizonyos kérdésekre nincs megoldás. Nála jóval fontosabb lenne viszont pl. Petrie említése, aki az első volt, aki pontos méréseket végzett. És kellene más forrásból is venni, mert Illig minden, csak nem szaktekintély. (Ennek ellenére a kronológiai csúszásról az ókort illetően is vannak hasonló elméletek, amik borítanak mindent és nagyon érdekesek. Csak azért mondom, hogy lásd, nem vagyok vaskalapos.:))

„A cikkben hivatkozott munkájában azt írja, hogy kollégájának és társának, Franz Löhnernek a gyakorlatban is sikerült megvalósítani. Semmi okom nincs kételkedni ebben.” -- Pedig illene. Hol csinálták meg a sikeres kísérletet? Mikor, kik? Hol van dokumentálva? (Ma már van olyan, hogy fénykép...) Mert én pl. idehaza megoldottam az örökmozgó problémáját és amúgy is nullponti energiáról üzemeltetem az összes készülékemet, a szomszéd már látta. Na de most mit lehet ezzel kezdeni? Semmit. :-))

„A rekeszes felső rész funkciója egyáltalán nem ismeretlen. Ugyanezt az eljárást alkalmazták azóta, mióta a sírkamra a felépítménybe került. Teherelosztó szerepű.” -- Ez az általánosan elfogadott nézet. Ugyanakkor a teherelosztás máshogy is megoldható, így ez nem magyaráz semmit. Ahogy mondod is: „A több rekeszből néhány fölösleges, de ez csak túlbiztosítás.” -- Ez utóbbit viszont nem tudhatjuk. Ez a piramis nem egy kísérleti mű.

Hufu neve azért fontos, mert ez az egyetlen belső bizonyítéka, hogy valóban hozzá köthető. Egyiptológiai szempontból (sőt, általános ókortörténetiből is), egyenrangú, hogy valamit egy munkás, vagy egy király írt le. A forrás az forrás.

Upuaut: A meglepetés valóban az, hogy a szellőző le van zárva és mögötte egy újabb rekesz van. Ez azért érdekes, mert a „minek?” kérdésre ismét nincs válasz. De akárhogy is ítéljük meg mi, a cikkben szerepelnie muszáj. A film pedig azért olyan amilyen, mert Hawass élőben akart felfedezni valamit. És ha lehántjuk róla a reklámjelleget, és elvonatkoztatunk a miszticizmustól, akkor azt kell mondanunk, hogy talált is. Lehet, hogy a nagyközönségnek ez nem sokat jelent, de sajnos eggyel bővült a rejtélyek száma.

Gránit: Én is pontosan ezt akartam kihozni ebből: az a kevés is jó pár száz tonna.

Hasítani faékkel hasítottak, plusz víz rá. Ellenben ez a sok kő-, réz-, bronz- és hasonló kor sztem annyira nem kéne ide. Ez egy eléggé mesterséges és csak mankó-jellegű felosztás, ugyanakkor a piramishoz nincs sok köze, nálunk meg ráadásul elég erőteljesen bevonzza a (bocsánat) marxista történelemszemléletet. Az enwikin szerepel egy en:Egyptian pyramid construction techniques cikk is. Ezek mehetnének egy hasonlóba. Vagy akár egy külön cikkbe, pl. ókori építési technikák, vagy ilyesmi, mert ilyenben pl. én is tökéletesen járatlan és tájékozatlan vagyok, viszont kifejezetten érdekelne!!:)) Mészkő, dolerit, réz, stbstb, mi mi, mi mire jó, stb. Igazán izgamas és fontos! A szavakkal meg ne vesződjünk, mert ami felül van, az mindenképp valamiféle mennyezet, boltozat, vagy akármi.:))

A piramisforma szimbolikájához: Dehogynem volt jelentősége. De ezt bővebben Alensha tudná elmagyarázni.

A király kamrája és a galéria külön kéne vétessen. Két eltérő objektum, mindegyik a maga sajátosságaival. A piramis valamennyi(!) eleme megérdemel egy-egy komolyabb és külön tárgyalást. Ne felejtsük el, hogy talán ez az ókor egyik legizgalmasabb épülete.

Valahogy érdemes lenne kihangsúlyozni, hogy a Nagy Piramis minden szempontból kilóg a sorból. Gyakorlatilag tökéletes. Az összes többi piramis lényegében érdektelen ebből a szempontból. Különösen a félig téglából épültek.

Sztem ami bizonytalan, hogy kell-e vagy nem, ne töröld, hanem hagyd benne kommentben. A végével is lehet majd valamit kezdeni. Viszont a cikket mindenképpen osztani kell majd. A halotti komplexum (Gízai kompexum, sírkerület,...) másik szócikket érdemel.

„ezt a nagy helyet, amelyet Nagy Galériának nevezünk, talán takarékossági célokból nem építették be, hiszen így nagyon sok zárókövet és töltelék-anyagot spórolhattak” -- Én ezt továbbra sem értem. Amúgy a galéria tudtommal egy igen keskeny folyosó.

Érdemes lenne utánanézni a piramis feltörésének és az arról szóló forrásoknak. Hogy mi volt akkor benne, mi nem, stb. Ha jól emlékszem, érdekes dolgok vannak akörül is. Amúgy meg sztem ez egy roppant fontos szócikk. Ember nincs, akit ne érdekelne. Azért lenne érdemes remekül megcsinálni! betettem egy képet, hogy azért ne csak a szám járjon:)) – eLVe ^kedvesSzavak 2009. május 1., 12:18 (CEST)

Az elmúlt hónapban majdnem ezren nézték meg ezt a cikket. Nem semmi. L András ^vita 2009. május 1., 16:13 (CEST)

Nos, feladtad a lets-két. Elég szinkretista vagyok ahhoz, hogy a marxista történelem-szemléletből is kiemelhessem azt, ami használható, és ugyanez Illigre is érvényes. Amit a technológiákról ír a hivatkozott irodalomban, az a színtiszta józan ész. A mániákus kronológia-módosításairól már nem mondanám ezt. A piramis-szimbolikának volt jelentősége már Hufu alatt, de azt írtam, hogy másodlagos, és ezt fenntartom. A Dzsószer-piramisnál a masztabák egymásra dobálása még biztosan nem a szent benben miatt volt. A Galériát külön vettem volna, de úgy kezdődött a királyi sírkamra leírása (nem tőlem), hogy a Galériát ecsetelte. Ezért szüntettem meg a külön alfejezetét. A többin meg még agyalok egy kicsit. L András ^vita 2009. május 1., 12:58 (CEST)

A tökéletességéről: valójában cseppet sem az. A legtökéletesebb, letisztult, és talán az egyetlen egy menetben, egy terv alapján épített óbirodalmi piramis Hafréé. Asszem, majd erről is írok egy cikket. Ha már a téglásakat említetted: III. Amonhetep (ne javítsd ki, direkt írtam így :-)) hauware-i piramisa a legkiérleltebb konstrukció, bár nincs értelme összehasonlítani őket. L András ^vita 2009. május 1., 16:07 (CEST)

Talán végeztem

Na most már nagyjából beletettem azt a tényanyagot, amit elképzeltem. L András ^vita 2009. május 1., 17:15 (CEST)

Gratulálok nagyon jó munka!– Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. május 1., 18:20 (CEST)

Hát nagyon szépen alakul. Főleg az a sok egyiptomi cím az elején...nyamm:)).
„Az elmúlt hónapban majdnem ezren nézték meg ezt a cikket. ” -- Hát ez az. Ezt mondom. Épp ezért még mindig lehetne tovább építeni:)
Ha nincs felszíni kijárata, attól a lélek-kijárat még áll. Ld. az álajtókat. A léleknek nem kellett, hogy egy ajtó vagy ablak egy konkrét fizikai térbe nyíljon. Az ajtó/ablak/stb átjáró volt a másik világba. – eLVe ^kedvesSzavak 2009. május 1., 22:08 (CEST)

„Ugyanolyan üresen találta a belsejét, ahogyan mi láthatjuk ma is” -- Ez fix? Mert erre én sem emlékszem már, hogy hogy volt. Mert ha igen, akkor ez a legnagyobb problémája a piramis = sír elméletnek. Tudtommal Mamunig valóban senki nem nyitotta fel, mert nem tudta, ő is ágyúvalecettel lövette, tehát az ókori (szokásos) sírrablás kizárható. (Pláne, hogy a bejárat igen magasan van, ez meg nem egy eldugott sziklasír.) • Az a 60 méteres függőleges akna lesz a munkások járata. – eLVe ^kedvesSzavak 2009. május 2., 22:11 (CEST)

A forrásom szerint al-Mamún üresen találta, és csak az utókor tud a mesés kincsekről. Ezért esett neki a többinek is. A szaita korban nem töltötték fel a sírkamrákat új halotti kelengyével, így az ókorban kirabolt sírt ugyan lezárták, de üres maradt.

Ez azt jelentené, hogy kirabolták? (szaita = szaiszi, ugye?) – eLVe ^kedvesSzavak 2009. május 3., 11:11 (CEST)

Visszatérve a szellőzőkhöz: a lélek-kijárat elméletnek az a bökkenője van, hogy az uralkodó lelkének a cirkumpoláris csillagok közé kellett emelkedni. A Szah (Orion) nem ilyen. Ezért gondolom inkább a véletlent. Ha a Bikára mutatna, akkor ahhoz találnánk ki elméleteket. L András ^vita 2009. május 3., 09:51 (CEST)

Az ókorban nincs olyan, hogy véletlen! Ezt nyugodtan lehet axiómának venni. Mélységesen máshogy látták a világot. És minden „tudományos eredményük” csak más céloknak alárendelt alkalmazott tudománynak tekinthető. • A csillagokkal kapcsolatos dolgok nem voltak mindig konstansak. Jó volt annak a Hufunak az Orion is:)) Sajnos nagyon is pontosan be van az két luk lőve. És ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy hova mutat. Semmi más nem lehet, mert másnak nincs értelme. (Helyesebben a létező elméletek közül.) – eLVe ^kedvesSzavak 2009. május 3., 11:11 (CEST)

Jut eszembe: al-Mamún nem lőtt ágyúkkal, mert az első ágyúkig még nagyjából nyolc évszázadot kellett várni. Ehelyett amikor faltörő kosai nem boldogltak a sima burkolattal, hektószámra locsoltatta forró ecettel. L András ^vita 2009. május 3., 10:31 (CEST)

Ha meg nem sír, akkor mi a fene? És mit keres benne szarkofág - amit utólagos (másodlagos) temetkezéssel nem lehet magyarázni, mert az építés közben kellett odatenni. L András ^vita 2009. május 3., 10:34 (CEST)

Ez az! Tudtam hogy valami volt! Protoágyú!:))) • „Ha meg nem sír, akkor mi a fene?” -- Ez a kérdés.:)) Én elsősorban azt próbálom jelezni, hogy nincsenek fix és 100% biztos elméletek. Mindnek számos ellentmondása van. És nagyon-nagyon sok szerző azt csinálja, hogy egyszerűen úgy tesz, mintha azok nem léteznének. Egyszerűen kihagyja az elméletében buktatókat jelentő elemeket. Azért ilyen ez a piramistan, amilyen. Továbbra is visszamennék az objektum matematikai & csillagászati leírására is. (S nem érdektelen, hogy az olvasók nagy részét is nyilvánvalóan érdeklik ezek.) – eLVe ^kedvesSzavak 2009. május 3., 11:11 (CEST)

Misztika?

Oké, egy kicsit foglalkozom a misztikájával is. A véletlenhez még hozzá tenném azt, amit már korábban írtam, de lehet, hogy elkerülte a figyelmed: annak a matematikai esélye, hogy a Föld tengelye egy szabad szemmel látható csillagra mutasson, szintén szinte nulla. Mégis a Sarkcsillagra néz (momentán). L András ^vita 2009. május 3., 17:46 (CEST)

Ez nem misztika. Messze nem. A matematikai mérések tiszták. Ahogy az összes többi számítás is. És előbb végezték el ezeket a szakemberek, mint ahogy felnéztek az égre. A misztika ott kezdődik, mikor Aleister Crowley befekszik a szarkofágba. – eLVe ^kedvesSzavak 2009. május 3., 18:28 (CEST)

Hát betettem a számolgatásokat is. Lehet, hogy nem tetszik majd, mert e kérdésben - úgy tűnik - nem értünk egyet. Én nem gondolom, hogy az egyiptomiak bármi matematikát - mást meg főleg nem - beépítettek volna. A tudástárat sosem rejtjelezve hagyományozták az utókornak. L András ^vita 2009. május 3., 20:02 (CEST)

Hát ezt azért így alapvetően cáfolja minden. A különféle objektumok tájolása, a templomokba besütő nap, ami az év egy napján megvilágítja a szobrot és még rengeteg minden. A romanika, gótika, de még időnként a barokk is meg kifejezetten rejtjeles, jelképes, sőt, valóban misztikus, azaz használja a számmisztikát, meg az arányokat. Ha a keresztény középkor igen, akkor nem oktalan feltételezni, hogy az ókor meg méginkább. Abban, hogy nagy üzeneteket kódoltak volna a kőbe én sem hiszek, de az egy teljesen másik dolog, annak az a neve, hogy hülyeség:)). – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 4., 02:24 (CEST)

Visszaállítottam az előző állapotot. Nem tetszett az eredmény. Én ezt vszeg nem tudom jól megcsinálni, mert nekem ez misztika, és mindig benne lesz az erős ellenérzésem. L András ^vita 2009. május 3., 20:36 (CEST)

Nem kéne ezt az egész témakört egy másik, önálló cikkbe tenni? L András ^vita 2009. május 3., 20:59 (CEST)

Jobb lenne önálló szócikkbe tenni a misztika témáját, nem ide való. Ha van róla anyagod, találj ki valami jó címet hozzá és írd meg. misibacsi*^üzenet 2009. május 3., 21:24 (CEST)

Van róla anyagom, de az aztán tényleg esszé lenne, mert képtelen lennék Piazzi Smyth-et meg Fritz Noetlinget röhögés vagy agyvérzés nélkül (aktuális elmeállapotomtól függően) emlegetni. L András ^vita 2009. május 3., 22:19 (CEST)

Félreértés. Semmiféle beépített titkos számokra nem gondoltam. Csak egyszerűen arra, hogy a piramisnak vannak méretei és közt érdekes összefüggések. Ez nem rejtjel, se nem misztika. Az olyanokat én sem szeretem. Mélységesen ellene vagyok, mikor mindenáron valamit akar vki találni ott is, ahol nincsen, de annak is, hogy az egész kérdés félre legyen téve, mert pár ostoba is foglalkozott vele. Még egy hídnak is vannak arányai. • Egyet azonban nem értek az első olvasás óta: azt ugyan honnan tudják, hogy felül kisebb kövek vannak beépítve? Bele senki nem lát. – eLVe ^kedvesSzavak 2009. május 4., 00:51 (CEST)

Átolvastam a kivett részeket, hát ezek jobb is, hogy nincsenek benne. Én nem ilyenekre gondoltam. Várkonyi Sziriatja nem forrás sem ide sem máshova. Nem szabad használni. Ezért cáfolni is felesleges. Hozzá képest Nemere egzakt tudós. • A pí-be nem mennék bele. A pontosságba főleg nem. Az eg.-iaknak elég érdekes számításaik meg matematikájuk volt. Nem lehet a miénkhez hasonlítani és ezt a fajta pontosságot számonkérni rajtuk. Pontosan annyira volt fejlett és pontos, amennyire az nekik kellett. • Azért annyit megjegyeznék, hogy az egyiptomi hitvilág és csillaghit ismeretében nem kéne ezeket csak úgy lesöpörni, és javarészt véletleneknek nevezni, pusztán azért, mert sokaknál keveredik a misztikával. A későbbi - immár feliratos - piramisok ezen az alapon már aligha értelmezhetőek. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 4., 02:04 (CEST)

„Kákosy László ötlete alapján az is elképzelhető, hogy ezt a helyet raktározási céllal alakították ki: itt tartották a nagy záróköveket, amelyek a folyosó elején már nem fértek volna be később.” -- Ezt érdemes lenne átírni. Ez nem Kákosy „ötlete”, a zárókövek nyilvánvalóan belül voltak. Ahhoz azonban nem kell egy 47 méteres folyosó. (Valójában zárókő sem kéne, ha nem lenne folyosó.) A raktározás ezért nem világos. Nyugodtan be lehet írni ilyeneket is, hogy „ismeretlen funkciójú”, „jelenleg nem ismert” és hasonlók. És pár köbméter követ bepakolni sztem egyszerűbb, mint egy bonyolult szerkezetet kiméricskélni, meg a rézsutas mennyezet csúsztatásaival foglalkozni. (Pluszba még foglalkozni a zárókővel, meg ásni egy pótfolyosót.) Szóval ez max egy elmélet. Nem tudjuk mire van a galéria. Főleg azért különös, mert a piramis belsejében kezdődik. Ezért nem nevezhetjük temetési útnak sem, mert az előtte lévő folyosó meg kicsi. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 4., 02:17 (CEST)

Egy javaslat: Ha idézőjelbe teszel valamait, akkor ne a macskakörmöt használd (" "), hanem ezt: „” , itt a szerkesztő alatti Alap-sorban. Hogy szép is legyen.:) Ti. nagyon babrás utána átjavítani.:) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 4., 05:07 (CEST)

Nekem csak a misztikumnak az említésével van bajom, a „Tisztázatlan eredetű dolgok” vagy valami hasonló szerencsésebb lenne. A Nap süt a békára is, pedig semmit nem ért a magfúzióból (legalábbis ez a többségi vélemény), a misztikum mint szó már egyfajta nézőpontot feltételez, és ha nem is természet- de emberfeletti közreműködést sugall, még ha csak a vitalapon van is jelen. Stewe ^Feedback 2009. május 4., 08:20 (CEST)

Egyetértek. Én is vmi ilyesmit érzek, csak nem tudom megfogalmazni rendesen. És sztem a misztika mást takar. Az vhogy a piramisokhoz nem passzol. Akkor már inkább az okkult. De még Däniken és társai sem sorolhatók be egyikbe se. Az igazi okkult érdeklődés a piramisok és főleg a nagy piramis után valahol Madame Blavatskytól kezdődött (nagyot nem tévedek sztem), tetőzött Crowleynál s azóta lágyan ring a sok érdekes elképzelés tengerén:). Nem tudom, milyen nevet lehetne adni ezeknek, de biztosan nem a misztikát. (A számmisztika sztem más.) Ellenben jó elnevezéssel ezek is bevehetők lehetnének a cikkekbe. Mint tényanyag. Az olvasókat biztosan érdekli. /Ezekről tényleg nincs cikk vagy csak én linkelem félre?/ – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 4., 11:19 (CEST)

Számok és csillagok

Lehet, hogy félreértésben voltam azzal kapcsolatban, hogy mit értesz a méretek meg a számok összefüggésein. De ha nem a kőbe vésett píre gondolsz, akkor továbbra sem tudom, mi az. Ezért meghagyom Neked ezt a feladatot. Az arányaival kapcsolatban Paul Rippert ajánlanám: ezek arányok benne foglaltatnak az építkezés harmonikus kezdeti feltételeiben.

Pótfolyosó: egyesek szerint ez nem a munkások folyosója, hanem a sírrablóké.

Stewe-vel egyetértek abban (legalábbis azt hiszem, hogy jól értem), hogy ha találunk is matematikai összefüggéseket, az nem az egyiptomi ember szándékából és értelmezéséből fakad. Azért használtam ezzel kapcsolatban a misztika szót, mert szerintem olyant akar belelátni, ami nincs ott.

Én nem mértem meg a köveit, de Kákosy és Zamarovski (sőt még Heribert Illig is) azt mondja, hogy a felső kövek kisebbek. Elhiszem nekik, mert logikus. A raktár-funkciót Kákosy a Ré fiaiban említi, és nem teszi hozzá, hogy valakitől vette, ezért gondoltam a saját ötletének. Ha nem az, valaki forrásmegjelöléssel javíthatná. Én a legvalószínűbbnek még mindig a kellemest a hasznossal szemléletet tartom: a több mint két méteres folyosót nem merték egyben befedni, ezért szűkítették egy méter alá. Ezzel viszont kimaradt egy akkora hely, ami kiválóan alkalmas volt a tárolásra. Nekem logikus. A funkciójára nézve meg egészen nyilvánvaló, hogy a halotti kamra megközelítését szolgálja. Csak kicsit nagyobb, mint a szokvány folyosók, és minden egyéb ennek a folyománya. Ezért én nem írnám bele, hogy ismeretlen funkciójú.

Az Orion-elméletet azért nem tudom magamévá tenni, mert:

1. Akkor találták ki az egészet, amikor valaki felvetette, hogy a három gizehi piramis elhelyezkedése az Orion övének három csillagához hasonlít - 10500 évvel ezelőtt.
2. Az Orion (Szah) egyáltalán nem volt jelentős a túlvilághitben. Nem cirkumpoláris, ahová a király lelke igyekezett, nem is emlegetik sem a templomszövegek, sem a pirammisszövegek, sem a szarkofágszövegek, sem a Halottak Könyve.
3. A szellőzőnyílások fix helyzetűek, csak az éjszaka egy bizonyos pillanatában néznek az égbolt egy adott helyére.
4. Miért csak az északi oldalon lévő iránya fontos? Ha tényleg valami égi helyzethez igazították volna, akkor csak egyet építenek, a fontos irányba. Vagy azt akarták, hogy eltévedjen az a Ká?
5. Az Orion eléggé északon van ahhoz, hogy nagyjából 27000 éves periódusokban pontosan északra kerüljön. Véletlen egybeesés - szerintem.
6. Nincs irodalmam hozzá, de úgy rémlik, az orionisták szerint a szellőzők valamikor jóval Hufu előtt néztek az Orionra. Ez egyfelől a piramis datálását tenné kérdésessé, másfelől ld. fenn: ez a csillagkép az elmúlt 27000 évben szükségszerűen elvonult a szellőzők iránya ellőtt az éjszaka egy tetszőleges órájában.
7. Az Upuaut mindössze 17 méterre a felszín alatt állt meg. Nem tartom valószínűnek az óegyiptomiak részéről azt az eljárást, hogy odáig gondosan kihagyták, aztán egyszercsak lezárták.

Jut eszembe nagyon szép képeket tettél be!L András ^vita 2009. május 4., 12:40 (CEST)

válaszkák:)

„Pótfolyosó: egyesek szerint ez nem a munkások folyosója, hanem a sírrablóké.” -- Ez teljesen korrekt lenne egy Királyok völgye-beli sírnál. Ahol a munkások sokszor a sírral párhuzamosan már ásták is a tolvajjáratokat. De itt ez nem áll meg. Ugyanis onnan ki is kellet jönni. És mivel a bejárat magasan helyezkedik el, plusz nem valami elhagyott helyen, hanem egy központi nekropolisz közepén áll az objektum - ahol akkor még folyt(!) a kultikus gyakorlat - ennek semmi alapja nincsen. Egy ilyen elmélet csak arra jó, hogy magyarázni próbálja, mért találták üresen a piramist.

„A raktár-funkciót Kákosy a Ré fiaiban említi, és nem teszi hozzá, hogy valakitől vette, ezért gondoltam a saját ötletének. Ha nem az, valaki forrásmegjelöléssel javíthatná.” - Nem kell. Ez általánosan elfogadott dolog. Minden fél részéről. Csak a raktár szó béna. Mert az tárolást jelent. De ott nem tároltak semmit. Teljesen üres. S mégegyszer: 47 méter nem kell pár zárókőnek (amiket amúgyis nyilván felállítva tartottak, majd végül leeresztettek. Továbbra is: a folyosó teljesen ismeretlen célú.:)

„Én a legvalószínűbbnek még mindig a kellemest a hasznossal szemléletet tartom: a több mint két méteres folyosót nem merték egyben befedni, ezért szűkítették egy méter alá. Ezzel viszont kimaradt egy akkora hely, ami kiválóan alkalmas volt a tárolásra. Nekem logikus.” -- Abszolút logikátlan. Mert minek csinálták? Takarékossági szempontból? Akkor nyilván máshol is létrehozhattak volna ilyet. De soha, sehol, - és nem csak egyiptomban, de sehol az ókori keleten - a takarékosság nem játszott semmilyen szerepet (és az építésre fordított idő sem).

„A funkciójára nézve meg egészen nyilvánvaló, hogy a halotti kamra megközelítését szolgálja. Csak kicsit nagyobb, mint a szokvány folyosók, és minden egyéb ennek a folyománya. Ezért én nem írnám bele, hogy ismeretlen funkciójú.” -- De előtte is van egy folyosó. Ami viszont a galériát közelíti meg. Tehát innentől a galéria funkcója valóban ismeretlen. Mert mért nem ugyanaz a járat haladt tovább? (Konkrétan: a temetési kellékek bevihetetlenek a kis járaton. A galária ugyanakkor gyakorlatilag egy felvonulási útvonal. A piramis közepén. És soha, sehol nics még csak hasonló se később.) (Egyébként érdemes lenne említeni a falban lévő kis fülkeszerűségeket (ismeretlen funkció) és a csatornát is (szintén ismeretlen).

Az Orion (Szah) egyáltalán nem volt jelentős a túlvilághitben. -- ??? EZ a három volt jelentős, alapvető és mindent meghatározó: Szíriusz, Orion, cirkumpoláris (a soha-meg-el-nem-enyészők - majd Alensha kikeresi eredeti nevét:).

Az Upuaut mindössze 17 méterre a felszín alatt állt meg. Nem tartom valószínűnek az óegyiptomiak részéről azt az eljárást, hogy odáig gondosan kihagyták, aztán egyszercsak lezárták. -- Pedig a tény ez. Ezt találta a robot. Hogy le volt zárva. És nulla magyarázat van rá.

Azér legyen világos: Hihetetlenül értékelem, hogy ennyire nyugodt stílusban vagy és semmit nem veszel sértésnek a néha eléggé karcos stílusomból, s hogy még mindig bírsz beszélgetni velem, annak ellenére, hogy jeleztem, hogy nincsenek forrásaim:) A cikk viszont remekül alakul, sztem előbb-utóbb kiemelt lesz majd. S őszintén szóva csak ezért piszkállak, hogy ez legyen:)) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 4., 14:25 (CEST)

Re(plika)

Hogy én is világos legyek: még nem találkoztam Tőled olyannal, amin meg kellett volna sértődni! :-)

Fenntartom, hogy a szellőzők utólag lezárt, fizikailag fontos elemei az építésnek (ez az én véleményem, a Tiéd meg más, ugorgyunk). A Szíriusz (Szopedet) és az Orion (Szah) jelentős csillagzatok, de nem a túlvilághitben. Ma megnéztem a szentendrei Pest Megyei Könyvtárban, de nem találtam a Kákosy féle Egyiptomi és antik csillaghitet, de előbb-utóbb felhajtom. A Szah egy dekán (később több részletében is), a Szopedet pedig az évkezdet jelzője: mindkettő az időméréssel kapcsolatos, nem a túlvilághittel. Ezzel a Mesehtiu (Nagy Comb) meg a többi cirkumpoláris kapcsolatos. (Emlékeim szerint.)

Galéria: nem véletlenül folytatja a korábbi folyosó emelkedési szögét. Az hogy jellegében megváltozik, nekem épp a szakaszos építés és az építkezés közbeni tervmódosítások bizonyítéka. Onnantól Galéria, ahol a Királynő Kamrájának vízszintes szakaszától elválik. Minőségében az addigi emelkedő folyosó pontosan olyan, mint a vízszintes szakasz. A nagy váltás az új tervvel jött, és nekem az a konkrét elképzelésem van, hogy az akkori felszínen húzódó nyomvonalon el kellett kezdeni az oldalfalak építését, hogy a sírkamra falait is befejezhessék, ehhez viszont kellett a két méteres szélesség - még oda kellett vonszolni a Davison kamrák fedeleit meg a nyeregtetőt alkotó óriási kvádereket. Maga a Galéria csak kényszerből alakult olyanná, amilyen, mert (muszáj megismételnem) nem merték a két méteres fesztávot beboltozni. Épp ennek a bizonyítéka az, hogy egyetlen más piramisban sincs ilyen: mert egyetlen más piramisban sincs ilyen magasan a felépítményben a sírkamra. Vagy a terepszinten vannak, vagy beásva, de egyik sincs magában az épületben. L András ^vita 2009. május 4., 16:49 (CEST)

Con-gratulation

Átfutottam ismét a vitalapot. Milyen érdekes, hogy lényegében itt futottunk először össze, s ha nem tévedek, wikipédiaszinten mindketten eléggé élesen nyitottunk. Ilyenektől, amik így utólag olvasva a lapon vannak, máshol már rég szerkesztési háborúk törtek volna ki. S míly érdekes, hogy még ütközet sem lett belőle... Na ezért írtam azt neked a múltkor, amit. :)

A cikk kiemelését pedig maximálisan támogatom! – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 19., 12:14 (CEST)

Ha nem írsz ide, észre sem vettem volna, hogy kiemeltnek jelölték. Most aztán eshetek neki, hogy gatyába rázzam . Az hogy nem lett szerkesztési háború belőle, hanem - szerintem - jó kapcsolat, vszeg az általános habitusban keresendő L András ^vita 2009. június 19., 14:05 (CEST)

Én ugyanígy gondolom – minden részét. Merthogy sztem is. ;) Úgyhogy nem is kell kisbetűvel írni. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 19., 14:13 (CEST)