Vita:Fekete lyuk/Archív01

todo

• Közepes tömegű fekete lyukat találtak egy galaxisban Szerző: Kovács József
• A jelenleg ismert legtávolabbi fekete lyuk – Hírek.csillagászat.hu; Szerző: Kovács József
• Supermassive black holes are actively growing in even the emptiest regions of the universe. – Astronomy.com
• Gyorsan hízó fekete lyukak a korai Univerzumban – Hírek.csillagászat.hu; Szerző: Kovács József
• Chandra finds "piranha" black holes – Astronomy.com
• Spinning black holes survey – Astronomy.com, 2008. január 10.
• Kovács, József: A fekete lyukak természete független a tömegüktől. Hírek.csillagászat.hu, 2008. július 4. (Hozzáférés: 2008. július 4.)

Egy vagy két szó?

Több függő hivatkozás is van a fekete lyukakra, két szóban. Google-n is közel 8000 találat van a külön írt változatra, de csak alig több, mint 1000 az egybe írtra. Nyelvi tudorok, mi legyen?

--Dhanak 2004. november 11., 00:25 (CET)

Átmozgattuk azóta. -- Árpi (Harp) ? 2005. május 12., 10:48 (CEST)

Tükörkép

Van-e a fekete lyuknak tükörképe?

+Szerintem nincsen, mert ha a fekete lyuk elnyeli a fényt, akkor nincs minek visszatükröződnie a tükörre, ergo nincs tükörképe sem!

szingularitás magyarázata?

nekem nem tiszta, hogy mit jelent ez a szingularitás fogalom, beleírja valaki?--Rodrigó 2005. május 14., 22:39 (CEST)

A szingularitás cimszó alatti fejtegetés egyáltalán nem felel meg a standard tudományos elképzelésnek. A nyomó gravitáció egyszerűen nem tartozik jelenleg az egzakt természettudományos elméletek közé. (anon1)

A szingularitás fogalmát a fekete lyuk geometriája kapcsán egy végtelen görbületű, pontszerű téridő tartományra alkal- mazzák. Az különbözteti meg egy normál téridőbeli ponttól, hogy a szingularitásban mértéktelenül sok tér és idő zsúfo- lódik össze, míg egy hagyományosan értelmezett pontban nem végtelen ez a mennyiség. A fizikában vitatott a szingulari- tás létezése a fekete lyuk objektumokban.

Új modellek bukkantak fel, mint például a "fekete buborék" modell, ahol nincs szükség szingularitásra. (anon2)

A szingularitás matematikailag nulla dimenziós térfogat. Fizikai értelemben értelmezhető nulla időintervallum, nulla távolság illetve e kettő együttes jelenléteként. A természetben értelmezhető pl. Hilbert tér alkotójaként, vagyis a teret végtelen darab nulla dimenzióból vagyis szingularitásból felépült tér egy elemeként.

Szingularitás és vitatása

Ez volt a főoldalon, Astrojan mániája:

A fekete lyukak középpontjában szokás szingularitást feltételezni, de ez egy téveszme. Valószínűleg azon a tévedésen alapul, hogy vonzó gravitáció feltételezése esetén a fekete lyuk eseményhorizontján átlépve és a középpont felé haladva a gravitáció minden határon túl nő.

Vegyük példának a Földet. Minél közelebb vagyunk a földhöz, annál nagyobb lesz a gravitációs erő. Ez igaz is addig, amíg a földet pontszerűnek tekintjük. De a Föld nem pontszerű, s így a felszínt elhagyva továbbhaladhatunk a Föld középpontja felé. A gravitációs erő egy darabig ugyan tovább növekszik a Föld sűrűséggradiense miatt, de kb. a földsugár egyharmadához érve a Föld középpontja felé rohamosan csökken. Ennek oka az, hogy a gravitációs erőt nem egy pont okozza, hanem az egész Föld tömege amely a középpontban éppen kiegyensúlyozza magát és így a Föld középpontjában nem is hat gravitációs erő.

Az előbbiek alapján a fekete lyukban sem nő a vonzóerő a középpont felé haladva, hanem ellenkezőleg: a gravitációs erő csökken.

A szingularitás bevezetésére tehát még vonzó gravitációs modellben sincs szükség.

Nyomó gravitáció feltételezése esetén pedig végképp semmi szükség a szingularitás bevezetésére, mert a fekete lyuk közepén lévő nyomást a külső tér (az univerzum) csaknem állandó gravitációs nyomóereje szabja meg, és ezért nem nő a végtelenbe.

Vitatás

Roger Penrose és Stephen Hawking bebizonyították, hogy ha összeomlik valami felkete lyukká, akkor ott az általános relativitáselmélet szerint szingularitásnak (végtelen sűrűségű résznek) kell keletkeznie). Ez ugyan módosul akkor, ha a még meg nem alkotott kvantumgravitációs elmélet tárgyalja majd (valószínű nem lesz szingularitás), de a fenti érvelések relativitáselmélet előttiek (amit persze Astrojan nem ismer el igaz elméletnek, lásd Nikola Tesla). -- Árpi (Harp) ? 2005. május 24., 10:59 (CEST)

Ha a relativitáselméletből végtelen sűrűség következik, akkor éppen ez bizonyítja, hogy a reletivitáselmélet nem állja meg a helyét. Nyomó gravitációval nem jár együtt a végtelen sűrűség, de még vonzó gravitációs modell esetén sincs szükség a szingularitásra. Örülnék ha a "fenti relativitáselmélet előtti érvelések" forrását megjelölnéd, a fenti érvelések ugyanis az enyémek. Astrojan

Hadd helyesbítsek egy kicsit. Hawking és Penrose azt bizonyították be, hogy az Einstein sokaság és a téregyenlet miatt a jövőben és a múltban is kell lennie szingularitásnak.

Hát nem tudom, az érvelésekből mi származik Tőled és mi származik Teslától vagy mástól, pl. a honlapodon jelzett forrásból. --Árpi (Harp) ✎ 2005. augusztus 20., 16:23 (CEST)

Párolgás

Mi köze a fekete lyukak párolgásának az univerzum zártságához? --TG® 2005. augusztus 8., 10:59 (CEST)

"A világegyetem tágulása miatt a világegyetem hőmérséklete folyamatosan csökken, nullához konvergál, ami pedig azt jelenti, hogy egy idő után bármely fekete lyuk felszíni hőmérsékletétől alacsonyabb lesz, azaz egy idő után minden valóságos fekete lyuk tömege csökkenni kezd"

ez igy nem kovetkezi, SZVSZ. mi koze a globalis homersekletnek a lokalis tortenesekhez? persze statisztikai kozze van, de attol, hogy az athlaghomerseklet csokken, a fekete lyukakkal speciael sokminden tortenhetne. --Math 2006. február 20., 13:14 (CET)

Alagúteffektus

Volt olyan felvetés is, hogy a fekete lyukakból alagúteffektussal is távozhat néhány részecske, de nem tudom, hogy ezt bizonyították-e. Valaki, aki nálam naprakészebb, megmondhatná, mert nekem hiányzik a cikkből. Bináris ^ide 2007. január 21., 21:45 (CET)

Dr. Balázs Lajos fizikus az alábbiakat nyilatkozta 2004. augusztus 04-én 09:25-kor a Petőfi Rádióban: "Stephen W. Hawking 30 év után megváltoztatta a fekete lyukról szóló véleményét: a fekete lyukakból jöhetnek ki testek, de károsodnak, torzulnak." Egyéb forrásom sajnos nincs. --Ronasdudor^vita 2009. április 04., 12:35 (CEST)

Biztos, hogy a Hawking-sugárzásra gondolt a fizikus.

Idő

Az általánosan elfogadott elmélet szerint ugye a fekete lyukak felcsavarják a "tér-idő"-t. Namost az idő az 1 fogalom.... szerintem. Az emberek találták ki életükhöz hogy tudjanak viszonyítani bizonyos cselekeeteket, történéseket, eseményeket egymáshoz képest. Ez olvasható is akár az értelmező szótárban, akárhol ahol definiálják(magyarázzák) az időt. Tehát az idő nem 1 megfogható valami hisz fogalom. -- Mindíg példákal érvelek -- pl: Egyszerü mindennapi dolog, "A számítógép előtt ülve írunk egy szöveget és 15 perc mulva vacsora következik" Tehát, viszonyítunk; hogy jelelegi (x-y-z akárhány koordinátából, -TÉRBEN- univerzumban) egy másik, TÉRBELI x-y-z koordinátába kell helyeznem az állapotomat meghatározott idő alatt (a 15 perc). De mint tudjuk az idő 1 viszony, ezért tudjuk hogy kb 180 levegővétel mulva kell az állapotomat (testemet) áthelyezni az adott koordinátába (jelen esetben a konyhaasztalhoz) (A levegővétel 1 választott viszony a természetesen sok közül.) A következőhöz kell a fogalom tisztázása, hogy az idő egy megfoghatatlan dolog, csupán viszony! Namost akkor ezekszerint: A feketye lyukak felcsvarják a tér-IDŐt (teret most mellőzöm, én most csak az időre érvelek). A fekete lyuk felcsavar- bekebelez 1 viszonyt? Egy megfogahatatlan dolgot, fogalmat? Az univerzumban olyan hogy idő nem is létezhet anyagi állapotban (A fekete lyukak anyagot kebeleznek be). Az emberek hajlamosak arra, hogy ha valami rendkivül, szinte elképzelhetetlenül nagy vagy kicsi, rövid, akkor azt 0-nak vagy végtelenek veszik. A fekete lyukban az idő áll, az anyag végtelen sűrűségü? Ez nagyon irreális feltételezés volna. Csak olyan tulajdonságokkal birhat ami semmijen általunk mérhető értéket vagy álapotot nem vesz fel.

Habib

-->Reakció: Fizikai jelenségek során az időt és a teret nem lehet külön kezelni, ahogy a speciális relativitás elméletében Eisntein megírta. Tehát a hétköznapi értelemben vett időt (amiről Te beszélsz), nem lehet átvinni a modern-fizika világába. Véleményem szerint úgy lehetne ezt értelmezni, hogy a térbeli szektorok ahol ugyanazon/egyenértékű folyamatok, ugyanolyan sebességgel folynak le, ezek egymáshoz kapcsolódva felcsavarodnak. Mondjuk a földi körülmények között lejátszódó ugyanazon folyamatot egy feketelyuk közelében is ugyanolyan hosszú idejünek tapasztalnánk ha végtelenül közelröl néznénk mindkét esetben. De mivel a feketelyuk közelében még nem sokan tartózkodtak, így csak távolról szemlélve tudjuk megállapítani, hogy a közelében az óra egyre lassabban ketyeg, sőt leáll. Tehát az idő folyásanem változik, csak a szemlélő azt látja hogy itt lassabban telik az idő mint ott, De ha helyet cserélnének, akkor is ugyanazt tuidnák elmondani. Ahogy a két dimenziós lények sincsenek a gömb fogalmával tisztában, így mi sem vagyunk teljesen képben a negyedik dimeziót illetően, mert nem tudjuk térkoordinátaként elképzelni. Egy 5 dimenziós lény tuti úgy látná hogy valami forgó kis gombolyag magába csavarintja a tér nevű koordináta tengelyt a 4 dimenziós térben...

– Spartacus

RSS

Na, itten van egy RSS-feed, ami tele van fekete lyukas hírekkel. --KGyST 2007. május 30., 23:56 (CEST)

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Siebrand törölte a(z) Image:Cygnus-X1.jpg nevű képet: Dupe of Image:Ngc4261 cropped.jpg;
  

-- CommonsTicker ^vita 2008. május 14., 20:46 (CEST)

Szingularitás

Most nem világos számomra, hogy ha a fekete lyuk olyan szingularitás, mely úgy keletkezik, hogy egy égitest gravitációs kollapszus során ponttá zsugorodik, akkor hogy lehet átmérője és hogy lehet gömb alakú? Vagy a pont olyan gömb, melynek határozott kiterjedése van? – Kaboldy ^vita 2009. február 23., 17:26 (CET)

Vegyük úgy, hogy a fekete lyuk két kütyüből van összetéve: a szingularitás, mely pontszerű, és a körülötte levő, gömb alakú térrész, melynek a sugara a Schwartschild-sugár, határoló gömbfelülete az eseményhorizont. A pontban van az égitest anyaga, az eseményhorizontnak meg van sugara. Létezik olyan szingularitás, amihez nem tartozik eseményhorizont, ez a csupasz szingularitás (naked singularity) – KGyST ^vita 2009. február 23., 18:26 (CET)