Ugrás a tartalomhoz

Vita:Buziásfürdő

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Auguste 1 évvel ezelőtt a(z) Források témában
Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett Kitüntetett szócikk Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Sie (vita), értékelés dátuma: 2009. július 3.
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Források

[szerkesztés]
  • Nem találok forrást arra, hogy 1905-ben történt az átnevezés Buziásról Buziásfürdőre (mi több, a község kérésére). Az 1905 csak a wikin (és az onnan másolt szövegekben) jelenik meg. Az Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára 1909-ben még Buziásként említi, 1910-ben jegyzi először a Buziásfürdő nevet.
  • Arra sem találok forrást, hogy 1849-ben itt járt Petőfi; ahol megemlítik, azok mind a wikit veszik forrásnak.

üdv, Whitepixels vita 2019. szeptember 23., 11:21 (CEST)Válasz

Az 1905-öt Darinko, Petőfit Auguste írta be a cikkbe; hátha ránéznek. – Hkoala 2019. szeptember 23., 12:54 (CEST)Válasz

  • Próbáltam utánanézni, de nem tudtam rájönni, hogy az 1905-ös dátumot honnan vettem. A Wikipédia kezdeti időszakában sajnos még nem figyeltünk annyira a forrásmegjejölésekre. A névváltozás minden bizonnyal a helységnévrendezéssel függ össze. Ennek alapja az 1898. évi IV. törvénycikk volt, mely a község- és egyéb helynevekről kimondta, hogy „Minden községnek csak egy hivatalos neve lehet”; a községek neveinek megállapítását a belügyminiszter hatáskörébe rendelte. A törvény országos községi törzskönyvbizottság létrehozását mondta ki, amelynek feladata a községek neveinek a kizárólagossá tétele volt. A törvény következtében Magyarországon (Horvátország nélkül) megindult a helységnévrendezés, azaz a községek törzskönyvezése. A törzskönyvbizottság 1898 és 1912 között működött, ez idő alatt a feladatát végrehajtva az összes vármegyében javaslatot tett az összes község nevére. A bizottság országos szinten a több mint tizenkétezer helység neveinek csupán felét őrizte meg változatlanul! Azt, hogy ez Temes vármegye esetében pontosan melyik évben történt nem sikerült kideríteni, de lehetett akár 1905-ben is. Darinko vita 2019. szeptember 23., 18:16 (CEST)Válasz

Halihó! A Bizottság tevékenységére vonatkozóan a legtöbb tudni érdemes adatot megtalálni ebben a könyvben. Szerintem Temes vm. új helységneveit 1910-ben vezették be, hogy előtte pontosan melyik évben írta meg a véleményét a községi elöljáróság, az szerintem mellékes. De az is előfordulhatott, hogy Buziás az ügyrenden kívül maga élt kérelemmel. Ha el nem felejtem, megnézem, megvan otthon Pesten. – Auguste nu! 2023. június 7., 00:41 (CEST) Petőfivel kapcsolatban pedig erre a könyvre gyanakszom, Kerényi napra pontosan megmondja, mikor hol járt.– Auguste nu! 2023. június 7., 00:44 (CEST)Válasz

Még egy: arra sem találok forrást, hogy A 19. század második felében görögkatolikus esperesség központja volt, majd 1899-ben Zsebelyről ide helyezték az ortodox esperesi székhelyet is. közben megtaláltam Whitepixels vita 2019. szeptember 30., 17:42 (CEST)Válasz

Ha nem tévedek, a bánáti unitus egyházszervezetre vonatkozóan Wallner-Bărbulescu lehet a forrás. – Auguste nu! 2023. június 7., 00:47 (CEST)Válasz