Vita:Brú na Bóinne/Archív01

Kiejtés 1.: Kéne kiejtés, de hogy van?

Jó lenne megadni a "Brú na Bóinne" kiejtését. misibacsi 2007. január 6., 10:40 (CET)

A helyzet az, hogy fogalmam nincs az eredeti ír kiejtésről, ott helyben mindenki "angolul" ejti, nagyjából Brúnabojn. Más wikiken sem találok kiejtési eligazítást. Pasztilla 2007. január 6., 11:16 (CET)

Kedves mindenki! Az ír eredeti ejtése: "brú na bónye" – ahogy az a Lonely Planet-sorozat Írország-kötetének hamarosan napvilágot látó magyarításában olvasható, amit volt szerencsém szerkeszthetni sokakkal, az ír nyelvi szakértőnk dr. Pődör Dóra keltológus volt, a KGRE tanára. A fenti ejtés – melyért ő természetesen todományos felelősséget is vállal – tőle származik. A cikkbe is bevezettem. Bennó 2007. január 6., 23:02 (CET)

Kiejtés 2.: Kiejtés megvan, de milyen formában legyen?

Ide is idevésem, amit a vitalapodra: "Kösz a Brú na Bóinne kiejtését, egyetlen bajom van vele, ez így nem annyira korrekt, hogy a magyar ábécé betűivel valamiféle közelítő fonetikus leírást adunk, hanem az IPA karaktereit használjuk kiejtések lejegyzéséhez. Itt látsz hozzá példát." Pasztilla 2007. január 6., 23:18 (CET)

Addig is elrejtettem az ominózus szövegrészt. Pasztilla 2007. január 6., 23:18 (CET)

Alaposan átgondolva a dolgot, arra jutottam, hogy a fonetikus átírás még mindig több, mint a semmi, pláne ha az IPA-átírásra várnunk kell. Azonkívül támadt egy újabb aggályom, jól tudom, hogy a wiki-etikett IPA-t kíván, de szerintem nem kevés azoknak a száma, akik az IPA-t nem tudják kiolvasni, tehát nekik nem segítség, hanem dühítő akadály. A fonetikus átírás tehát legalább oly létjogosult szerintem. Azt a kompromisszumot vagyok előterjesztendő, hogy az IPA-t tekintsük rangban első átírási formának, de amíg azt valaki meg nem alkotja ennek a cikknek is, külön "fonetikusan" jelzéssel ellátva közöljük a fonetikus átírást is. Ennek megfelelően alakítottam át a cikk elejét. Üdv! Bennó 2007. január 7., 16:36 (CET)

Korrekt. Pasztilla 2007. január 7., 16:55 (CET)

Azóta több felhasználó panaszát olvastam, hogy a kellő karakterek híján az IPA-átírást nem is látják, csak kockákat a helyén. Ettől persze a todományos a todományos, de változatlanul fenntartanám, hogy a fonetikusat is jó közölni, ahogy például az Enver Hodzsa cikknél van. Bennó 2007. január 7., 16:39 (CET)

Enver Hodzsa, mi? :-) Nem annyira a todományosság okán kell ez, egyszerűen csak hogy adekvát legyen a dolog. Én a magam magyar ajkával és nulla írtudással felolvasom fennhangon a Brú na Bónyét, olyan jó echte magyarosan, hát tuti hogy egy ír nem értené és nem is hasonlítana az ír ejtéshez, hangsúlyozáshoz. Sztem okos dolog az IPA. Pasztilla 2007. január 7., 16:55 (CET)

Grrrr. Ha tuttam volna, hogy a néprajzosok így bírnak kötözködni!!! :o) De hiszen éppen arról szólt a rencer, hogy a szóban forgó szisztémát a főkeltológus druida papnő Pődör D. úgy alakította ki, hogy a magyar ajak pont olyat ejcsen, ami a legjobban hasonlít ahhoz, amit az írek felismernek és ejtenek. Én vele nem vitatkoztam, tekintve, hogy kettőnk közül ő tud írül, én meg nem, de ő állítja, hogy ha te mint magyar ajak nagy biztonsággal kiejted amit ő javasol, az írközeli ejtésállapot áll elő. Ami a hangsúlyozást illeti, nem akartam idemásolni két bekezdésnyi megjegyzését az ír szavak hangsúlyozásáról, de mindennek van határa, most tehát olvassad:

Az írben a hangsúly szinte mindig a szó első szótagjára esik. A két szóból álló helynevek esetében a főhangsúly a második szó első szótagján van. A helynevekben szereplő kis kezdőbetűs szavak hangsúlytalanok. A hangsúlytalan szótagokban a rövid magánhangzókat svának (színtelen, középen képzett magánhangzó), azaz körülbelül „gyenge” ö-nek ejtjük, mint az angol mother szó második szótagjában. (Pődör Dóra)

Remélem, ez mán csak elég?! Az IPA meg naná, hogy okos, de nem csak nyelvészek olvasják a cikkeket (s ezzel éppenséggel nem haza beszélek, mert magam is nyelvész volnék, és speciel nekem nem okoz gondot az IPA). Bennó 2007. január 7., 17:26 (CET)

Viccelsz, ember?, még bele se lendültem a kötözködésbe :-)) Viszont én úgy hallottam, hogy a nyelvészek mimózák. :-o

Komolyra: ejszen írtam, hogy korrekt a közelítő ejtéses megjegyzésed, épp csak én is megjegyeztem, hogy azért az IPA is ki van találva valamiért. Ha nyelvész vagy, tudod, hogy a brú na bónye csak közelítő lehet, mondd egy angolnak, hogy ziszisz máj fádör, aztán figyeld a szemét :-) Pasztilla 2007. január 7., 18:05 (CET)

Mézként csorog ajkaidról a bölcsesség, effendi. Mindazáltal azért néha-néha és olykor-olykor mégis sikerül valami ejtést produkálnunk, ami még akár az anyanyelvieknek is elfogadható, és csak nem fogjuk minden fonetikus ejtés mellé odaírni, hogy "közelítőleg, de egy kis majomkodás nem árt". :o) Naná, hogy aki még nem hallott mondjuk franciákat beszélni, az hiába olvassa fel ékes pesti ejtéssel, hogy "eszközsöpöpozéünkesztyion", egy árva mukkot sem fog érteni belőle egy bennszülött (azért némi jóakarattal talán). És persze, tanuljon meg mindenki IPA-t olvasni, de lévén pedagógus is, nemcsak nyelvőr, aszondom, hogy a fonetikus ejtés önbizalmat ad, biztos talajt, amiről a nebuló vagy nebula elrugaszkodhatik. És persze-persze, olyan sose lesz, amilyennek lennie kell, de hát hol volna a fejlődés, ha lehetne ejtést papírról tanulni?! Ami meg a nyelvészek mimózaságát illeti, azt nálam felülírja a tanári erőszak, mert hát nincs jó pedagógus erősen domináns személyiség nélkül, különben a kutya se hallgatna rája (ki lehet próbálni). :o) Bennó 2007. január 7., 18:35 (CET)

Kiejtés 3.: Tudományos IPA-átírás vs. népszerűsítő fonetikus

Köszönöm mindenkinek a közreműködést! Nekem a fonetikus átírás tökéletesen megfelel, ezt valóban sokkal könnyebb olvasni, mint az IPA jeleket. A kiejtésre azért van szükség, hogy az ember saját magának fel tudja olvasni az adott kifejezést (vagy meg tudja említeni másnak). misibacsi 2007. január 7., 18:58 (CET)

Szerintem meg a fonetikus leírás kb. általános iskolás könyvbe való. Komoly műbe (és én annak tartom a Wikipédiát) nem való a magyaros fonetikus leírás. Itt csak az IPA átírást, esetleg ennek helyettesítésére egy hangfájlt tartok elfogadhatónak. Amennyiben le akarunk alacsonyodni az általános iskolás tankönyvekhez, csak használjátok nyugodtan a magyaros kiejtés szerinti leírást. Én nem fogom. Uff, beszéltem! - Gaja ✉ 2007. január 7., 21:15 (CET)

Igazából én is valami ilyesmit gondolok. Pasztilla 2007. január 7., 22:06 (CET)

Ez azt jelentené, hogy a Wikipédia szócikkeit csak szakemberek olvashatják? (Ezt ki kéne írni valahol, mert még nem találkoztam vele...). Általános iskolások nem olvashatják a Wikipédiát, hogy tanuljanak belőle? (Ezt is ki kéne írni valahová...).
Én a Wikipédiát népszerűsítő lexikonnak tekintem, ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy ennek megvalósításához le kellene szállítani a színvonalat... Elég sajnálatos, hogy valaki, aki szakértőnek tartja magát(?) bármilyen területen, lealacsonyodásnak fogja fel, ha valamit el kell magyaráznia egy laikusnak. A Wikipédiát túlnyomó többségében laikusok olvassák, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy az IPA-jelöléseket hogyan kell pontosan kiolvasni és kimondani. misibacsi 2007. január 7., 23:21 (CET)

Misibácsi, nem jelenti azt. Általános lexikonokban is az IPA-t használják, nem azért, hogy kizárják az általános iskolásokat meg a laikusokat, hanem ugyanazért, amiért például nem húzzák alá a szócikkekben a lényeget. Sőt, általános iskolások által használt idegen nyelvű szótárakban is IPA-ban adják meg a kiejtést, ez így volt már az én gyerekkoromban is (húsz éve). Ez egy rendszer, aminél még nem találtak ki jobbat. Nem látom be, miért ne lehetne ráklikkelni az IPA-ra, ha valakit annyira érdekel a kiejtés, és ott megnézi, melyik betű mit jelent. Ettől függetlenül, ahogy írtam, amíg nincs IPA (mert nem tudjuk), nem tartom rossz ötletnek a közelítő magyar fonetikus leírást, több mint a semmi. De ha van IPA, akkor könyörgöm, ne. Pasztilla 2007. január 7., 23:57 (CET)

Akkor csináljuk meg az {{IPA}}^(?) sablont, és linkeljünk egy eligazító oldalra, ahol szépen leírjuk, hogyan kell értelmezni az IPA-t. Az általános iskolás örülni fog neki, mert az angol szótár is IPA-val jegyzi a kiejtést, hogy csak egy példát mondjak. Összehasonlíthatatlanul pontosabb információt lehet így kinyerni a kiejtésről, és még csak nem is egy ismeretlen rendszerről van szó. cheryⁿ 2007. január 7., 23:31 (CET)

Tulajdonképpen a problémát egyszerűen rövidre lehet zárni, ha ehhez az oldalhoz a hangok mellé betesszük ezeket a hangfájlokat; akkor mindenki tudni fogja melyiket hogy ejtik. :) --Cs. Ali # 2007. január 7., 23:34 (CET)

Mélyen egyetértek misibacsival, és ezennel úgyis mint nyelvész ünnepélyesen kikérem magamnak a tisztelt elitista közbeszólok antidemokratikus otrombaságát: nem állította senki, hogy az IPA ne kellene, meg hogy ne az volna a nemzetközi közlekedés todományos alapnyelve, hanem csak azt mondtunk, hogy a maga helyén igencsak jogosult és szükséges a fonetikus átírás. Tisztelt elefántcsonttoronylakó elitistákok, ezzel az erővel már rég megalkothattátok volna az IPA szerinti ejtési javaslatot, ahelyett, hogy sértegetitek a laikusokat és az általános iskolásokat. A wikipédia nem elitklub és nem tudományos fellegvár. Mindenki szégyellje magát. Bennó 2007. január 7., 23:44 (CET)

Nem tudom, ki sértegette őket, érzésem szerint te vagy már kissé agresszív, és te személyeskedsz (elitista, elefántcsonttorony stb.). A másik pedig az, hogy az IPA-t csak akkor tudom megalkotni, ha hallom, hogy egy őshonos hogy ejti ki. A magyar ábécé betűivel leírt brú na bónyéból nyelvész legyen a talpán, aki IPA-t csinál. :-) Pasztilla 2007. január 7., 23:57 (CET)

Na ne essünk túlzásokba! Tudom én, hogy itt bármi előfordulhat, de azt nem gondotam volna, hogy valaki az én nyegle kis hozzászólásomat így vegye komolyan, pláne "agresszíve". Talán minden szó mellé kis mosolygós karaktereket kellett volna tennem?! De hát az általános iskolásoknak való, itten pedig komoly emberek vannak, akik értik az iróniát!!! De ha már kard ki kard, akkor legyen. Magam akkor is azt gondolom, hogy az IPA mellett a fonetikus átírásnak is fent kell maradnia. Bennó 2007. január 8., 00:35 (CET)

A "brú na bónyé"-nál közelibb ejtéssel nem szolgálhatok, de megkérdem Pődör D-t, kész örömmel ad nekünk valami fogódzót biztos. Bennó 2007. január 8., 00:35 (CET)

Még hogy kard ki kard..., meg „akkor is”... ezzel a jól felépített érvrendszerrel megsemmisítettél... Hát, mivel nem látom az arcodat beszéd közben, csak olvasni tudlak, és ha azt írod, otrombák vagyunk, akkor azt is olvasom, hogy otrombák vagyunk. „Akkor is”-okkal viszont nem tudok mit kezdeni, ez már tényleg a dedó, erre írtam az előző hozzászólásom szabdzsektjét a dafkéról. Pasztilla 2007. január 8., 06:39 (CET)

Legközelebb fényképet is mellékelek magamról alkotás közben. Tehát akkor legyünk pontos: az "akkor is" azt jelenti, hogy egyetlen releváns érvet nem hallottunk, ami meggyőzött volna, hogy a fonetikus átírásnak nincs létjogosultsága az IPA MELLETT. Mondom újra, hogy a vita nem az IPA-ról szól, hanem a fogódzónak szánt fonetikus átírásról. A szabad lexikon akkor jó lexikon, ha mindenféle szinten meríthetünk belőle információt, és ha változatos mélységek és változatos felkészültségű befogadók-olvasók is megkapják, ami kell nekik. Azt hiszem, az efféle "mankók" messze nem foglalnak el annyi helyet, hogy takarékosságra hivatkozva valaki helytelenítse őket. Erről persze lehetne szélesebb vitát nyitni. Magam maradok a "kétféle átírás egymás mellett" szavazatomnál. Ami meg a "dedót" illeti, igazán nem szeretném ezt az értelmetlen szócséplést tovább folytatni, de ennél rugalmasabbnak képzeltelek alkotásaid után, meg azt hittem, hogy több humorod van. De lehetünk teljesen hivatalosak is. Bennó 2007. január 8., 16:17 (CET)

Hát mekkora nagyot haraptál már erre a dedó szóra, atyaisten :-))), ha fele ilyen paprikásan reagáltam volna a te jelzőidre, már nem élnék, asszem. :-Ö Abban egyébként igazad van, hogy oda nem jutottunk el, vagy legalábbis részemről én nem jutottam el, Misi bácsinak ugyan akartam irni, de aztán mégsem. Létjogosultságról a legkevésbé sem beszéltem, sőt, az ellentáborból én voltam az egyetlen, aki elejétől támogattam a fonetikus átírásodat az IPA megszerzéséig, de csak addig. Azért tartanám az IPA mellett feleslegesnek, mert az IPA-t is emberek találták ki és ők is a meglévő latin betűs készletből alkottak, azaz egy-két kacifántos karaktert kell csak megjegyezni, de ha ránézel például az Enver Hodzsa IPA-jára, ha sosem láttál is előtte IPA-t, enverhodzsának olvasod fel magadnak, esetleg enverhodzának, de lehet hogy úgy még közelebb is van az eredeti ejtéshez. Az IPA nem egy hieroglifa, a laikus is kiolvassa belőle a közelítő ejtést, a szakember meg minden mást is. Pasztilla 2007. január 8., 16:40 (CET)

Elismerem, hogy a fonetikus átírásnak főleg pedagógiai célja van (mint minden kapaszkodónak), de most végre találtam egy mázsás érvet, ami porba sújt minden gyámoltalan ellenérvet! :o) Azazhogy nyilvánvalóan van létjogosultsága egy enciklopédiában egy pedagógiai segédeszköznek, mert hiszen az enciklopédia maga is egy pedagógikus műfaj, mégpedig lényege szerint: a tudás és az ember között tátongó szakadékot kívánja áthidalni, mint minden pedagógia. (2.) Csak úgy lenne szabad IPA-t megadni, ha nagyon gyors és világos utaló vezeti a laikust egy olyan lapra, amin a jelek el vannak magyarázva és feloldva szépen, tisztán és világosan. Bennó 2007. január 8., 16:56 (CET)

Tehát asztat mondod, hogy az IPA szócikk ne ilyen elnagyolt módon nézzen ki, ahogy most, hanem legyen ott egy praktikus, megfelelő kulcstáblázat? Ez korrekt. Viszont én nem vagyok nyelvész, és a hozzá meglévő anyagom szerintem kicsit idejétmúlt is. Azért valamit megpróbálok, ismét jobb, mint a semmi alapon. Pasztilla 2007. január 8., 18:53 (CET)
Az enciklopédia tudtommal enciklopédikus műfaj, összefogja a tudást, nem megtanít rá, az a tankönyv :-o

Óriási tévedés: az enciklopédia szükségszerűen tartalmaz értékelés, minősítést és a struktúráltsága folytán torzít is (jó és rossz értelemben is), tehát az igazi tudományos elme megvetéssel löki félre, mert didaktikus elemek vannak benne. Az igazi todománynak csak források kellenek, manipulálatlan, minősítetlen, érintetlen források. Bizony, carissime, meg kell barátkoznod a gondolattal, hogy az enciklopédia határműfaj, tudományos dimenziói mellett vannak nekik didaktikusak is, sőt már a célja is didaktikus (ti. a tömegtájékoztatás), ez nem tudományos cél. Valamire való tudományt a befogadó nem érdekli, és nem hisz a mások által megemésztett dolgokban, tehát ha csak a tudományt szolgálnánk ki, semmi mást nem volna szabad kiadni, mint forrásgyűjteményeket. Persze kérdés, hogy létezik-e olyan eljárás, amivel objektív tud maradni bármilyen mégoly szigorúan "tényszerű" ismertetés is, szerintem – és sokak szerint – nem létezik ilyen, ezért is nem hiszek a tudományban, csak az oktatásban. Bennó 2007. január 8., 19:02 (CET)

Igenis, Tanár Úr! :-) A helyemre mehetek? Egy pedagógusnak nyilván ezt kell mondania (de tényleg, különben nem pedagógus), meg még azt is például, hogy amit mi csinálunk ezen a vitalapon, az sem kommunikáció vagy vitatkozás, hanem, kérem, pedagógia folyik itten is, természetesen úgy, hogy te tanítasz engem. :-) Kicsit hadd igazítsak azon, amit te tudományról tudni vélsz, megelőlegezve, hogy amit írsz, az egyrészt rettentő nagy tévhit, másrészt rendkívül nehezen értelmezhető és már bőszítően kategorikus foma. A tudomány ugyanis nem egy homogén massza. Például emberek művelik azt is, ilyenek és olyanok, ilyen és olyan igénnyel, invencióval, értékrendszerrel. Alkalmazott és természettudományokhoz ugyan nem konyítok, de a humántudományok területén amit te itt fent tudományként megfestesz, azt pozitivizmusnak híjják, és utoljára kábé az 1910-es években volt ménsztrím, amikor sokan úgy gondolták, tényleg az az üdvös, ha tényközlésre szorítkozunk. Meg fogsz lepődni nagyon, de a humántudományokat művelők nagyobbik része napjainkban értelmezni próbálja a felgyűlt tudáshalmaz alapján kialakult képet. Szintéziseket próbálnak alkotni. Igyekeznek értékelni, még akkor is, ha tudják, hogy eközben az objektivitást csak messziről megsüvegelhetik, de a nyomába nem érhetnek. A másik, számodra bizonyára meglepő meglátásom: az, ami nem a teljes körű műveltség alapján és segítségével igyekszik rendszerezni vagy összefoglalni a felgyűlt tudáshalmazt (és így él a laikusok által nehezebben befogadható ismeretanyagokkal, a „csúcstudással” is, pl. fonetikus leíráshoz IPA), az nem enciklopédia, az, amice, hasznos, de kedélyes ismeretterjesztés, és akkor tényleg, a huwikin a 15 kilobájtnál nagyobb szócikkekben didaktikusan húzzuk alá vagy fetteljük a lényeges sorokat is, hogy ne kelljen már elolvasni a ciklotron cikk unalmas atomfizikai bekezdéseit, didaktikusan mutassuk meg aláhúzással, mi a lényeg. Ugyammá. Pasztilla 2007. január 8., 21:44 (CET)

Ezek szerint mélyen egyetértünk, fiam, helyre mehetsz. Ami a humántudományokkal kapcsolatos tájékozottságomat illeti, nem reflektálnék. Nyilván sejted, hogy nem száz éve végeztem egyetemet magam sem. De ha már ilyen szépen megmagyaráztad, hogy miért is értesz egyet azzal, amit írtam, azt is beláthattad volna egy füst alatt, hogy nincsen közlés didakszis nélkül, reverendissime domine. Nem is tudom, miért vagy ennyire didakszis-ellenes. Aki tollat vagy klaviatúrát ragad a kezébe, mind befogadókra számít, márpedig minden olvasás tanulás, már csak pszichológiai szempontból is. Miről vitatkozunk, kérem? Megjegyzem, tőled senki sem vár didakszist, nem azt írtam, hogy te taníts másokat, hanem hogy hagyd meg másoknak. Az pedig szívem joga, hogy személy szerint a tudomány egyetlen értelmes célját abban lássam, hogy az oktatást segítse, amennyire tőle telik. Ez világnézeti ügy, nincs rajta mit vitatkozni. Mivel párbeszédünk erősen offtopic itt, ráadásul más nem vesz részt benne, javaslom, itt tovább ne folytassuk, ha engem akarsz kioktatni, a vitalapomon megteheted, semmi rossznak elrontója nem vagyok. Üdv! Bennó 2007. január 8., 21:56 (CET)

Se dió - se mogyoró

Mintát vettem: Kategória:Anglia települései. Összesen tizenegy szócikk, és egyik se kínlódik IPA-val meg X-SAMPA-val, meg magyar bázisú ejtéslejegyzési kísérletekkel. Ott vírít, hogy Leicester, oszt ejtd, ahogy akarod...

Mindig van könnyebb út, csak meg kell találni!:)--Ezévembere Godson ^fóruma 2007. január 8., 09:14 (CET)

Én a minőség/igényesség híve vagyok: legyen inkább ilyen:
Eredeti írásmód [IPA] (magyarul kb.: '...') ...és ha az IPA szövegre rákattintasz, akkor mondja el hangosan is.
Ezekből az elemekből annyi jelenjen meg a lapon, amennyi csak lehetséges.
User:Smitt, 2007. január 8. 13:03 (CET)

Az elvvel tökéletesen egyetértek. Csakhogy a feladatok kiszignálása, végrehajtása és ellenőrzése a Wikipédián egy kicsit tekervényesebb, mint a gonosz, elnyomó, profitéhes valóvilág célorientált szervezeteiben. Ha megcsinálod és megvéded: lesz, ha másra hagyod: taláneccer, kiskedden.--Egyfejű Godson ^fóruma 2007. január 8., 13:46 (CET)

Hát akkor előre: akinek fontos, csinálja meg! Gondolom csakis ilyen elhivatottak szerkesztik a Wikipédiát...
User:Smitt, 2007. január 8. 13:03 (CET)

Hehe, kibic :-) Majd eljön az a szerkesztő is egyszer. Pasztilla 2007. január 8., 14:29 (CET)

Íme egy példa a megvalósult szocializmusról: az angol wiki Marlborough-cikkében például egymás mellett él az IPA és a fonetikus átírás paradicsomi békében:

Marlborough (pronounced "Maulbruh" - /ˈmɔːlbɹə/ in IPA) is a market town in the English county
of Wiltshire on the Old Bath Road, the old main road from London to Bath.

Az eljárás követendő. Bennó 2007. január 9., 04:35 (CET)

A fenti kiejtés megadása két okból is tanulságos: egyrészt eddig mindenkitől "marlboró"-t hallottam, másrészt itt nálam az IPA-jelek közül 3 helyett kocka jelenik meg (Internet Explorer sux).

Élvezettel olvastam a kérdésem után kialakult diskurzust :) szerintem is megfér egymás mellett mindkét jelölés, nem hiszem, hogy ez elvtelen kompromisszum lenne. Egyébként meggondolandó az IPA-jelölés mellett kardoskodók részéről, hogy ki lesz az a szerkesztő, aki ismeri ezeket a jeleket, és vállalkozik rá, hogy majd be is írogatja a problémásabb, idegen nevet leíró szócikkekbe? misibacsi 2007. január 9., 08:44 (CET)

Aki tudja, hogy végülis hogy kell kiejteni a „brú na bónye”-t, és hajlandó belenézni az IPA-táblázatba egyszer. :) cheryⁿ 2007. január 9., 09:40 (CET)

Jogos az észrevétel, csak sajnos az a baj, hogy míg fonetikus átírásnak a "brú na bónye" tökéletes, az IPA-t nem lehet megállapítani belőle, mert számos hangminőséget ez a fonetikus átirat nem jelöl. Keltológus zaklatása folyamatba tétetett. Bennó 2007. január 9., 09:50 (CET)

Közben még a hétvégén skype-on elküldtem vagy húsz gaeltacht-beli ír arcnak egy ilyen kapcsolatfelvételi izét, taglalván, hogy ír kiejtést akarok tőlük hallani, ma reggel láttam, hogy két mayói figura visszajelzett, azaz este valszeg echte ír kiejtésben fogom hallani brúnabonyét, utána lesz IPA. Remélem, egyformán ejtik majd :-) Ha nem, feladom. Pasztilla 2007. január 9., 10:05 (CET)

Akkor van egy rossz hírem: az északi és déli ejtés nagyon eltér, a három ismert nagyobb gael nyelvjárás (connachti, donegali és munsteri) sem teljesen azonosan ejt, az meg külön pech, hogy Meathre nem esik egyetlen Gaeltacht (mellesleg mindig nagybetű!!) régió sem, tehát nem igazán releváns a válasz, akármit kapol is. Itt kacagok a markomba. Én megmondtam, hogy vedd fel a kapcsolatot a magyarországi keltológia ősanyjával, de neked beszélhet az ember. Akkor szenvedj az írekkel. Bennó 2007. január 9., 10:39 (CET)

Basztikuli, nincs gaeltacht szócikk? Pasztilla 2007. január 9., 10:06 (CET)

Tehát akármit csinálok, az szar. Ha így van, ahogy fent írod, akkor miről beszéltünk idáig, miféle ír kiejtést ad meg a keltológusod? Majd ő rendet vág a dialektusok sűrűjében? Egy ír válasza miért lesz kevésbé releváns, mint a keltológusé? Miért kellene az angol írásmódot majmolva nagy G-vel írnom magyar szövegben a gaeltachtot? Földrajzi tulajdonnév volna? Vagy ha már olyan okos vagy, akkor miért nem An Ghaeltacht? Hogyhogy Meathre nem esik? Pedig a meathiek olyan büszkék Rathcarne-re... csak ott nem skype-ol senki. Egyébként hagyd vagy kacagj a markodba tovább, mert már rohadtul unlak, egy nagyképű, kekeckedő seggfej vagy, még akkor is, ha mindörökre leblokkolnak az adminok szemtámért. Pasztilla 2007. január 9., 10:52 (CET)

Ejnye-ejnye. Ezeket remélem mind viccnek szántad. Szó sincs róla, hogy rossz volna, amit csinálsz, csak a helyzet bonyolult. A Gaeltacht nagybetűségéről nem az angolok tehetnek, ez egy ír szabály, és ha egy ilyen mindenestül ír fogalmat beemelünk szócikknek, alkalmasint követni kellene a szokásukat, de ez kérdés. Rathcairn azért nem jön számításba, mert kései telepítés, Rathcairn lakói Connemara-írt beszélnek, egy különös társadalmi kísérlet keretében telepítettek át őket a 20. század elején, tehát ők dialektológiai szempontból a connemaraihoz tartoznak. Az ír válasza meg nem feltétlenül kevésbé releváns, csak ahogy mondjuk nem minden magyar egyben magyar nyelvész is, nem minden ír keltológus. Hát persze, hogy rendet vág a dialektusok között, hiszen azért tartunk keltológust, hogy megtegye. Végképp nem nyúzni akartalak vele, csak nem szeretném én megkeresni, mert egy 8 hónapos közös munka után most jobb nem látni egymást, azonkívül örülne az új ismeretségnek, lévén egy lelkes ír-rajongó. Azért küldtem el neked a címét, mert ő tényleg tud segíteni. Ennyi. Bennó 2007. január 9., 11:11 (CET)

Ne kapjatok már össze mókuskáim! Mer' akkor tényleg nem lesz se dió, se mogyoró... :-(
A megkérdezendő írek jó eséllyel nem lesznek nyelvészek, de a lakóhelyük megjelölésével + a megadott kiejtéssel gyarapodna a cikk, ez egyértelmű, ez mindenképpen adalék. Talán még az ír nyelv szócikkben is fel lehetne használni példának, hogy a megadott helyeken hogyan mondják ezt a nevet. Tehát kedves Bennó ez rossz ízű megjegyzés volt... Inkább megkérdezhetnéd erről a kolleginádat, ne csak kérkedj vele. Különben fölöslegesen bántottad meg Pasztillát. misibacsi 2007. január 9., 19:24 (CET)

Igenis, mókuskák azóta kibékülve, az illető keltalányt pedig azért nem én kerestem meg, mert mán annyit nyaggattam az elmúlt hónapokban, hogy ég a pofám, ő meg túlontúl rendes ahhoz, hogy elhajtson. Ő volt a szaklektora a könyvnek, és ebben a minőségében agyonhajszoltuk, pedig rendes háromgyermekes anya és ráadásul ötfelé tanít. Azért persze lehet, hogy összeszedem a bátorságom, és felhívom kedves figyelmét a problémára – mellesleg nagy nyereség lenne, ha fanatikus wikistát lehetne csinyálni belőle, minden hazai írszagember az ő tanítványa, de ráadásnak angolszászos is, sőt ami szememben a legnagyobb értéke, középkorász is :o)!! De most idevésem a nyilvános emiljét (az egyetemit), és bármelyik kedves vitalaplátogató írhat neki, az a fajta, aki örül az ilyesminek, az írek lelkes rajongója, és csak boldogabb lesz, ha tudja, hogy valaki ezzel foglalkozik (sőt el kell mondjam a védelmében, hogy ő egy sokkal profibb átírást akart csinálni, csak mi akadályoztuk meg, mondván hogy a könyvben egyszerűnek kell lennie, de nem vigyázunk, eleve IPA-t adott volna meg mindenhol :o). Szorgosan támogatja a magyarországi ír nyelvoktatást is – a kinti Gaelügyi Minisztérium támogatja valami programját is, és általában tud az itthon élő írekről. Van egyébként egy Magyar–Ír Baráti Szövetség is, azokat is érdemes ilyesmivel megkeresni, bár könnyen lehet, hogy hozzá küldenek, mert nekik is ő szokott tanácsokat adni. :o) Szóval a tannő nyilvános és nagyon rendes emilje: [1], neve: Pődör Dóra. Üdv mindenkinek, éljen a fonetikusok és IPA-védők megbonthatatlan barátsága! Éljenek a keltákok! Bennó 2007. január 10., 14:15 (CET)