Vita:Arisztotelész etikája

Kép

Szeretném ha ez a kép bekerülne a cikkbe.Dencey ^vita 2010. augusztus 8., 17:15 (CEST)

Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura)[http://www.wga.hu/html/r/raphael/4stanze/1segnatu/index.html Stanza della Segnatura by Raffaello]
A freskó csoportjai a klasszikus (attikai) bölcselet [http://teol.lutheran.hu/tanszek/rendszeres/oktatas/eloadasok/filtort/filtort_1__bev.pdf Filozófiatörténet Evangélikus Hittudományi Egyetem]különböző korokban élő nagyjait ábrázolják. Hátul középen Platón ujjával felfelé, az ideák birodalma felé mutat,másik kezében "Timaios" című művét tartja, azt a művet, amelyben a túlvilágról alkotott nézeteit fejtette ki. Mellette Arisztotelész áll, aki kezében "Etika" című művét tartja, mintegy ellentmondva tanítójának a földi világ felé mutat[http://books.google.de/books?id=kOwWgabMBOcC&lpg=PA151&ots=KFYd3QbM4h&dq=Etika%20%20raffaello&hl=hu&pg=PA151#v=twopage&q&f=false Daniel Arasse,Erzsébet Vári,István Vári: Festménytörténetek][http://books.google.com/books?id=MMYHuvhWBH4C&pg=PT475&lpg=PT470&dq=TIMAEUS+raphael++%22school+of+athens%22++plato+Pythagoras&hl=hu#v=onepage&q=TIMAEUS%20raphael%20%20%22school%20of%20athens%22%20%20plato%20Pythagoras&f=false Horst Woldemar Janson,Anthony F. Janson: History of art: the Western tradition]

Nem tartanám szerencsésnek, mert a kép elég közvetett módon kapcsolódik a cikk címéhez: a képen Arisztotelész és Platón (nyilván nem hiteles) ábrázolása látható, a cikk csak Arisztotelészről szól, neki is a munkásságának csak egy szeletéről. – Hkoala 2010. augusztus 8., 17:39 (CEST)

Nagyon híres kép és az ábrázoláson éppen Etika című könyvével látható. Kultúrtörténeti és művészettörténeti kincs. Illusztrációnak a legoptimálisabb. Fénykép műterem még nem volt akkoriban Athénban. Dencey ^vita 2010. augusztus 8., 17:42 (CEST)

Értékes kép valóban, de azért nem kell minden arisztotelészről szóló cikkbe beletenni. A legjobb lenne, ha az a részlet szerepelne benne továbbra is, ami most: arisztotelész az Etikával a kezében. A képaláírásban esetleg ezt fel is lehetne tüntetni rövid utalásként - mondjuk - "Arisztotelész (kezében egy Etika c. könnyvvel) - Raffaello Sanzio: Az athéni iskola című freskójának részlete(1509. Vatikán, Stanza della Segnatura[1])". Már amennyiben ez nem ütközik irányelvbe, ismeretbe, jóízlésbe vagy a profizmus látszatába. Csak mert nem biztosan tűnik fel mindenkinek, hogy a könyvére etika van írva. Akinek viszont nem, az elgondolkozik, hogy miért pont ez a kép van a cikkben, és nem mondjuk egy másik. ♥♥♥ Γουββοσ Θιλοβούββοσ ✍ 2010. augusztus 8., 17:52 (CEST)

Nem kell mindenhová. A gondom az, hogy ez a kép sehol sincs a magyar wikipédián, az interwikin viszont számtalan cikk illusztrációjaként használatos. Továbbra sem értem az ellenállásod és az elutasító véleményed mozgatórugóit. – Dencey ^vita 2010. augusztus 8., 17:56 (CEST)

De, pl. az Arisztotelész szócikkben már kétszer is ott van, pl. ott van az akadémiai életének leírásánál (igaz, hogy csak részletekben) - és oda tényleg beleillik, de a Filozófia cikkben is ott van. Be lehet tenni valahová a Platón szócikkbe (persze megfelelő, lehetőleg minél tömörebb képaláírással. És az Akadémia szócikkbe is. De ide, a jelen cikkbe jobb, ha csak a megfelelő részlet van benne. De ha ennyire szereted ezt a képet (tényleg jó amúgy, minél többet elmélkedik rajta az ember, annál érdekesebb), akkor szerintem inkább írj róla szócikket, és akkor abban biztosan helye lesz. Ld még [1]. Attól, hogy egy kép jó, még nem biztos, hogy ide is való. ♥♥♥ Γουββοσ Θιλοβούββοσ ✍ 2010. augusztus 8., 18:03 (CEST)

Kár érte hogy egy prekoncepció miatt pont ebbe a cikkbe nem tartod érdemesnek felhasználni a képet és az aláírást. Pedig itt lényeget érintő információ lehetne Raffaello kompozíciójának és ábrázolásának kulturtörténeti háttere is. Dencey ^vita 2010. augusztus 8., 18:07 (CEST)

Boldogság

"A boldogságról adott meghatározásunknak a most megvitatott kérdés újabb bizonyítékul szolgál. Egyetlen emberi dologban sincs meg annyira az állandóság, mint éppen az erény szerinti tevékenységekben: ezek talán még a tudománynál is maradandóbbak; és ezek között is a legértékesebbek maradandóbbak; mert a boldog emberek leginkább és legtartósabban ezeknek megfelelően töltik életüket; és úgy látszik, ez az oka, hogy nem felejtjük el őket. A boldog emberben tehát megvan az, amit keresünk, s éppen ezért egész életén át ilyen is marad; mindig vagy legalábbis mindennél gyakrabban azt cselekszi és azt szemléli szellemével, ami az erénynek megfelel; és a sorscsapásokat is legméltóbban, mindenütt s mindenképp helytállóan éppen az igazán erkölcsös, a négyszögletű és feddhetetlen férfiú fogja elviselni."

... Olvasom Szabó Miklós 1997-ben megjelent fordításában Arisztotelész megállapítását.

Szerintem a fordító NEM ÉRTETTE a "négyszögletű" kifejezés ókori jelentését: a szövegkörnyezetből következően a jelentése valószínűleg: "RENDÍTHETETLEN"!

– 84.1.48.123 ^üzenőlapja  2012. május 27., 20:44‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Idézetek

"Továbbá az erény valamilyen közép kell, hogy legyen..."

"Az igazságosságot Arisztotelész, a legfőbb erénynek nevezi..."

"... hogy mindenki annyit kapjon amennyit, megérdemel."

"Az ókori görög állampolgár nem, mint adófizető volt részese..."

Sajnos nem tudok nagyon jól magyarul, azért kérdeznem kell: helyesek e ezek a vesszök?

– Highdegger ^üzenőlapja  2013. április 5., 06:49‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

@Highdegger: Az első szerintem jó, a harmadikban az amennyit elé kell a vessző, a többi szimplán rossz; javítottam őket. (Legközelebb gyorsabb választ kaphatsz, ha elhelyezed a {{helyesírási segély}}^(?) szöveget a kérdés elejére.) --Tacsipacsi ^vita 2015. április 19., 13:11 (CEST)